disco

disco

2011. november 16., szerda

RICHARD SANDERSON

Richard Sanderson (Nagy-Britannia, Taplow, 1953. március 5.) skót–francia énekes 1980-ban vált ismertté a Házibuli című francia tinifilmben elhangzott Reality című dalával. Vladimir Cosma szerzeménye Sanderson karrierjének nemcsak az első, hanem az egyetlen világslágere lett. Noha még az új évezredben is jelennek meg lemezei, Sanderson nem tudta nemhogy megismételni, de még csak megközelíteni sem a Reality sikerét. Hazájában gyakorlatilag teljesen ismeretlen énekesnek számít, hiszen ott a Cosma-szerzemény sem keltett különösebb feltűnést.


KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Richard Sanderson édesapja egy skót zongorista, édesanyja egy francia harmonikás. A családi háttérnek köszönhetően Richard hamar megszerette a zenét. Ötéves korában már zongoraleckéket vett, tizenöt évesen gitározni tanult, két évvel később pedig egy helyi rockegyüttesben orgonált. Húszéves korában Nancy Holloway és David Christie állandó orgonistájaként ténykedett. Egy év múlva már saját együttesével járta a világot, nagyobb hotelekben játszottak. A vándoréletet követően az Egyesült Államokba ment, ahol szintén zenélésből tartotta fenn magát, miközben a Berkeley College hallgatójaként zenei tanulmányokat folytatott. Ezek befejezése után visszatért Angliába. Huszonötödik évét taposta, amikor a Trident stúdióban kapott munkát. 1979-ben jelent meg első kislemeze. Eleinte úgy tűnt, hogy nem vár rá fényes karrier a könnyűzenében, és egyike lesz azoknak, akik csak ábrándoznak a sztárságról, de a zenélés csupán a tisztes megélhetésüket fogja biztosítani. A fordulatot Vladimir Cosma ajánlata jelentette.

Dreams Are My Reality
1979-ben Vladimir Cosma éppen a Dél-Franciaországban található, festői szépségű Saint-Jean-Cap-Ferrat falucskában nyaralt, amikor felhívták a Gaumont filmgyárból. Arra kérték, hogy soron kívül vállalja el egy kis költségvetésű új film, a Claude Pinoteau rendezésében készült Házibuli (La boum) zenéjének megírását. (A film főszerepét az akkor még teljesen ismeretlen, mindössze 14 éves Sophie Marceau játszotta, ismertebb felnőtt partnerei: Claude Brasseur, Brigitte Fossey, Bernard Giraudeau). Cosmát nem igazán érdekelte az ajánlat, mert akkoriban két másik filmzenén dolgozott. Az egyiket Gérard Oury Esernyőtrükk (Le Coup du parapluie, 1980), a másikat Claude Zidi Fürkész felügyelő (Inspecteur la Bavure, 1980) című filmjéhez írta. (Mindkét vígjátékot bemutatták Magyarországon is.) Nemet mondott, ám néhány nappal később felhívta őt a Házibuli producere, Alain Poiré, aki mellesleg az Esernyőtrükk producere is volt. Poiré meggyőzte őt arról, hogy nem lehet folyton nagy filmekkel foglalkozni, olykor el kell vállalni egy-egy kisebb produkciót is.


Cosmának fogalma sem volt arról, hogy éppen milyen zenéket játszanak a szórakozóhelyeken és a házibulikban, ezért első lépésként végighallgatta az előző két évtized összes nagy slágerét. Ezekről jegyzeteket készített, és eljutott a lassú számok kvintesszenciájáig. Miután megkomponálta a dallamot, amelyhez Jeff Jordan írt szöveget, hozzálátott, hogy megfelelő előadót találjon. Felhívta az összes nagyobb lemezcéget, mert egy olyan sztárt szeretett volna megnyerni, mint Demis Roussos. Egyetlen sztár sem vállalta azonban, hogy elénekelje egy kis költségvetésű film betétdalát. Cosma ekkor úgy döntött, hogy ismeretlen előadót keres. Egy napon az egyik lemezcég ajánlására jelentkezett nála egy bizonyos Richard Sanderson. Találkoztak, készítettek néhány hangpróbát, majd Sanderson megkapta a kottát, hogy otthon vegye fel a dalt.

Hiába számított nagy névnek Vladimir Cosma, egyetlen lemezcég sem volt hajlandó arra, hogy stúdiót biztosítson a dal rögzítéséhez, illetve megjelentesse a lemezt. A magyarázat roppant egyszerű és gyakorlatias: a filmzene akkoriban nem számított igazán jó üzletnek, csak egy-egy kirobbanóan sikeres zenés film soundtrackje bizonyult jelentős kereskedelmi sikernek. Cosma ekkor a legnagyobb rádióállomásoknál kopogtatott, hiszen amit az RTL, a Europe 1 vagy a France Inter lejátszott, az bizton számíthatott a sikerre. Mindhiába, egyik rádióállomás sem vállalta a Reality című dal lejátszását. Cosma végül egyik tisztelőjéhez, Michel Druckerhez fordult, akinek saját műsora volt az RTL-en. A Realityt először egy péntek este játszották le. Másnap délelőtt Cosma lakásán szünet nélkül csengett a telefon. A lemeztársaságok és a lemezboltok képviselői hívták: mindenki tudni akarta, mi ez a dal, hiszen az emberek tömegesen keresték a felvételt a szaküzletekben. Három nappal később az RTL beismerte, hogy soha annyi telefonhívás még nem érkezett hozzájuk egy dal miatt, mint most a Reality esetében.


Buli van!
A Házibuli óriási sikert aratott előbb Franciaországban, majd egész Európában, sőt a Távol-Keleten is. Sophie Marceau egy csapásra sztárrá vált, és ezt a státusát sikerült mindmáig megőriznie, hiszen a bájos kamaszlány az évek múlásával tehetséges színésznővé érett. Richard Sanderson slágere minden nagyobb lemezpiacon vezette a slágerlistát. (Mellesleg Sanderson még két dalt énekelt a filmben, de csak a Reality lett megasláger.) Olaszországban az 1982-es esztendő harmadik legnagyobb slágere lett, Svájcban 18, Ausztriában 22 hétig szerepelt a toplistán. Franciaországban egymillió 225 ezer darabot adtak el a kislemezből (a filmzenealbumról nem is szólva!), és ezzel az eredménnyel a Reality az 1980-as évek kereskedelmileg legsikeresebb francia kislemezei között a 36. helyen áll. Sanderson a film jubileumi DVD-kiadásán azt mondta, hogy az NSZK-ban eleinte nem volt sikeres a Reality, csupán a film évekkel későbbi televíziós premierje alkalmával vált slágerré. Nos, az énekes nem emlékezett pontosan, hiszen a Reality már 1982-ben is vezette a nyugatnémet slágerlistát, ahol akkor 12 hétig tartózkodott. 

Az viszont igaz, hogy amikor öt évvel később az egyik német tévéadó levetítette a Házibulit, a Reality újra a nyugatnémet toplista élén landolt. Magyarországon 1985. február 28-án mutatták be a filmet. Majdnem ugyanaz ismétlődött meg, mint Franciaországban: mindenki kereste a dalt, amely eleinte még a Magyar Rádiónak sem volt meg. Emlékszem, először B. Tóth László mutatta be az egyik vasárnapi Poptarisznyában, de mint akkor elmondotta, ő is egy segítőkész hallgató jóvoltából jutott hozzá. (Mellesleg eleinte a rövidebb verziót játszották a Magyar Rádióban, de aztán később valahogy megszerezték a bő négy és fél perces változatot is.) A slágert magyar nyelven először Kovács Kati énekelte Álmodj, kiskölyök! címmel. (Nagy tisztelője vagyok Katinak, de nem vagyok biztos abban, hogy érdemes volt elénekelnie ezt a dalt, mert szerintem egyáltalán nem illik hozzá, és a kevésbé sikerült feldolgozásai közé tartozik, mint például a magyar Menetjegy vagy a Hol vagy, Józsi?


Vége a bulinak
A Házibulihoz – részben a nemzetközi sikernek köszönhetően – 1982-ben elkészült a folytatás is, A házibuli folytatódik. Senki nem akart változtatni a győztes csapaton, tehát újra ugyanaz a stáb látott munkához. Cosma ezúttal Your Eyes címmel írt egy slágergyanús dalt, és Pinoteau-val egyetértésben szerette volna, ha Sanderson énekli el. Az ismeretlen énekesből azonban már sztár lett, hirtelen többen is bábáskodni kezdtek a karrierje körül, akik Cosma szerint rossz tanácsokat adtak. Hogy mi állt a háttérben, azt nem tudni pontosan (legvalószínűbb, hogy irreális anyagi követelések), mindenesetre a Your Eyes című dalt a filmben már nem Richard énekelte, hanem a szélesebb közönség körében azelőtt (sőt azóta is) ismeretlen brit együttes, a Cook da Books. Igaz, végül Sanderson is lemezre énekelte a slágert, de a film nélkül az ő verziója már szerényebb érdeklődést keltett. Újabb dalai iránt szintén megcsappant az érdeklődés. Ha romantikus dalokkal állt elő, azzal vádolták, hogy még mindig a Reality sikerét próbálja meglovagolni, ha egyéb műfajjal próbálkozott, azt mondták, az nem az ő stílusa. 

A már említett második NSZK-beli siker kapcsán megjelent tőle egy újabb album is, amelyről a Lovely Lady ugyan felbukkant a toplistákon és a különféle slágerválogatásokon, de nem vette át a Reality helyét a közönség szívében. Sanderson idővel maga is beletörődött abba, hogy „egyslágeres” előadó lett, mindazonáltal nem hagyott fel a komponálással és a lemezkészítéssel. Dolgozott Barbara Hendricksszel, filmzenéket írt Jean Luret, Richard Balducci, Isabelle Clarke, Daniel Costelle, Régis Mardon és Philippe Robert alkotásai számára. 1991-es kislemeze, a When the Night Comes több távol-keleti ország slágerlistájának élére került. Producerként foglalkozott a zsidó népzene és a modern zene párosításával is, sőt ezen törekvés jegyében készült saját 1999-es albuma, a Visiting the Testament. Az új évezredben gyermeklemezeket is készített. Párizs közelében él feleségével és három gyermekével (Mélody, Ophélia és Angelina). Németországban mindmáig igen népszerű a Reality, a Megasztár ottani megfelelőjében (Deutschland sucht den Superstar) például a versenyzők állítólag szívesen választják Sanderson slágerét versenydalnak. 


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1979: Check on the List / Let There Be Belief
* 1979: Never Let You Go / Dreamin'
* 1980: Reality / Gotta Get a Move On (Instrumental: Orchestra Vladimir Cosma)
* 1980: Reality / Swingin' Around (The Cruisers)
* 1980: Go On Forever / Go On Forever (Version Instrumentale)
* 1980: I Feel the Music / You're Free
* 1981: She's a Lady / Junie Bug
* 1981: When I'm in Love / Close the Gate
* 1982: Your Eyes / Playground
* 1982: Reality / I Can’t Swim (Paul Hudson)
* 1982: Reality / Your Eyes (Cook da Books)
* 1982: L'hôtel / Une semaine avec toi
* 1982: Titanic / Love with You
* 1983: Stiamo Insieme / L'hôtel
* 1983: Sun / Welcome You Will Be
* 1984: Check on the List / Something New
* 1984: See What's Going On / Check on the List
* 1985: T'as le look, coco
* 1987: Lovely Lady / The Hotel / Susanna
* 1987: Reality (Extended Version) / Reality (Album Version) / I Can’t Swim (Paul Hudson)
* 1987: Reality (The Special Mix) / Reality (Single Version) / Reality (Instrumental)
* 1988: Maybe You're Wrong (Extended Version) / Maybe You're Wrong (Single Version) / Maybe You're Wrong (Instrumental)
* 1990: When the Night Comes (Extended Version) / To Be with You / When the Night Comes (Single Version)
* 1990: Anytime at All / Silly People
* 1991: So Many Ways

Albumok, válogatások
* 1980: No Stickers Please
* 1984: I'm In Love
* 1987: Reality
* 1987: Songs for Lovers
* 1987: Fairy Tale
* 1990: Anytime at All
* 1999: Visiting the Testament
* 2004: Rondes enfantines
* 2004: Contes et histoires pour enfants
* 2004: Les plus belles chansons d'amour du cinéma
* 2005: Dreams Are My Reality
* 2006: Songs for Lovers

VIDEÓK


Go On Forever  (csak zene!)


Sun  (csak zene!)

Lovely Lady (csak zene!)

So Many Ways (csak zene!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése