Az angol Wham! együttest 1981-ben alapította Andrew Ridgeley és George Michael. 1982-ben Wham Rap! címmel jelent meg első kislemezük. A nagy áttörést a Young Guns (Go for It) című szerzemény hozta meg számukra. Vidám, jó hangulatú, igényes partislágereiknek köszönhetően hamar népszerűvé váltak az egész világon. Ismertebb felvételeik: Wham Rap!, Young Guns (Go for It), Bad Boys, Club Tropicana, Wake Me Up Before You Go-Go, Freedom, Everything She Wants, Last Christmas, I'm Your Man, Where Did Your Heart Go?, The Edge of Heaven. Ötéves működésük során több mint 25 millió példány fogyott el a lemezeikből. A Wham! 1986-ban oszlott fel. Ezt követően George Michael sikerekben gazdag szólókarriert futott be, Andrew Ridgeley szólópróbálkozásai azonban megbuktak.
TAGOK
Alapítók
* George Michael [Georgios Kyriacos Panayiotou] (London, 1963. június 25.)
* Andrew Ridgeley (Egyesült Királyság, Surrey megye, Windlesham, 1963. január 26.)
Háttérénekesnők
* Dee C. Lee [Diane Catherine Sealy] (London, 1961. június 6.)
* Shirlie Holliman (Egyesült Királyság, Hertfordshire megye, Bushey Heath, 1962. április 18.)
* Helen „Pepsi” Demacque (London, 1958. december 10.)
KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
George és Andy a Bushey Meads Gimnáziumban barátkoztak össze. Két iskolatársukkal (David Mortimer, Andrew Leaver) és Andy testvérével, Paullal együtt megalapították a The Executive nevű ska zenekart, amely – mint az iskolai együttesek többsége – rövid idő múlva meg is szűnt. George és Andy 1981-ben Wham! néven társult egymással. A jóképű srácokat az Innervision Records szerződtette. George volt a duó mindenese – producer, zeneszerző és énekes, aki olykor hangszeren is játszott –, ám Andy szerepe sem elhanyagolható. Ő felelt ugyanis a Wham! arculatáért, és mindig időben felismerte, mikor kell imázst váltaniuk a siker megőrzése érdekében. Elsősorban Andy feladata volt a médiával való kapcsolattartás is: közvetlen stílusának, megnyerő egyéniségének köszönhetően remekül szót értett az újságírókkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Wham! körül ne támadtak volna kisebb-nagyobb botrányok, no de az ilyesmi hozzátartozott a sikerhez, hiszen akkoriban Temzét lehetett rekeszteni a jó zenét játszó brit együttesekkel, tehát nem jött rosszul hébe-hóba egy kis figyelemfelkeltő médiacirkusz.
A hedonista aranyifjak
Mivel George és Andy még nem töltötték be a 20. életévüket, amikor popzenei karrierjük elkezdődött, ezért érthető, hogy imázsukat eleinte a fiatalság felhőtlen életöröme határozta meg. Ők voltak a hedonista aranyifjak, akik nyakig merültek az élet élvezetében, napjaik a buli, a haverok és a csajok körül forogtak. Ami a lehető legtávolabb állt tőlük, az a munka és a kötelességvállalás. Ezt az arculatot tükrözték korai kislemezeik, így például a legelső, az 1982 júniusában megjelent Wham Rap!, amely több okból is figyelemre méltó. Egyrészt az egyik legelső brit kislemez volt, amelyen az előadó (jelen esetben George) rappel, másrészt a BBC Radio 1 profánság miatt tiltólistára tette. A dal egyik verziójában, az úgynevezett Unsocial Mixben ugyanis káromkodás hallható. Mivel a kiadó a borítón összekeverte a címeket (amit Unsocial Mixnek tüntettek fel, az valójában a Social Mix, és fordítva), a legbiztosabbnak az tűnt, ha a BBC Radio 1 egyik verziót sem játssza. Éppen ezért a Wham Rap! csak fél évvel később vált slágerré, amikor 1983 januárjában, a Young Guns (Go for It) nagy sikerének köszönhetően újra forgalomba hozták. Egyesek politikai töltetű szerzeménynek vélik, hiszen a szórakozáshoz való jogot hirdeti, szemben a brit baloldal hagyományos követelésével, a munkához való joggal.
Az áttörés
Az 1982 októberében megjelent Young Guns (Go for It) című kislemez nem indult túl jól a brit slágerlistán, hiszen még a Top 40-be sem került be. A véletlen azonban a fiúk segítségére sietett. A legnépszerűbb slágereket bemutató tévéműsor, a hetente jelentkező Top of the Pops soron következő adásából ugyanis valamely oknál fogva ki kellett hagyni az egyik műsorszámot. Az adás szerkesztői a Wham!-et kérték fel a beugrásra, noha a Young Guns (Go for It) toplistás helyezése nem indokolta volna a szereplést. A fiúk éltek a lehetőséggel, és produkciójuk a Top of the Pops történetének egyik legemlékezetesebb és legsikeresebb fellépése lett, amely részben a slágergyanús dalnak, részben az előadók „dögös” megjelenésének volt köszönhető. Andy és George mellett színpadra lépett még két háttérénekesnő, Dee C. Lee (Diane Catherine Sealy) és Shirlie Holliman is. A közönség egy csapásra Wham!-rajongóvá vált (különös tekintettel a tinilányokra), és a kritikusok is elismerték, hogy az új együttes frissességet hozott a Top of the Pops műsorába. Mondani sem kell, hogy ezután a Young Guns (Go for It) már szédületes gyorsasággal tört előre a slágerlistán. Az első helyig ugyan nem jutott el (legalábbis Angliában nem, Svédországban viszont igen), ám a harmadik hely sem rossz egy pályakezdő együttesnek. A George által írt szerzemény egyébként egy fiatal srácról szól, aki le akarja beszélni a haverját arról, hogy a gondtalan szórakozást felcserélje az elhamarkodott házasság igájával.
A siker hullámain
1983-ban beindult a gépezet, és az új daloknak köszönhetően a Wham! állandó szereplője lett a világ slágerlistáinak. Az esztendő a Wham Rap! újrakiadásával kezdődött az együttes számára, majd következett a Bad Boys. A dal egy tizenéves fiú és aggodalmaskodó szülei feszült viszonyáról szól. A kislemez a brit slágerlista második helyéig jutott, ennek ellenére másfél évtized múlva kimaradt a Wham! legnépszerűbb dalait tartalmazó válogatásalbumról. George Michael ugyanis időközben úgy nyilatkozott, hogy ki nem állhatja ezt a szerzeményét, mert egy olyan életszemléletet képvisel, amelytől később igen nehezen tudott megszabadulni. A Bad Boys felkerült az amerikai Billboard slágerlistájára is Wham!–UK néven, mivel akkor már létezett egy azonos nevű amerikai együttes. A szintén 1983-as Club Tropicana című slágernek a korábbi dalokkal ellentétben már semmiféle társadalmi vagy politikai színezete nincsen, egyszerűen csak kifigurázza azt a fajta tömegturizmust, amely az egzotikus helyeken bulizni vágyó magányos fiatalokat veszi célba. A slágerhez emlékezetes videoklip készült Duncan Gibbins rendezésében. (Gibbins tíz évvel később tragikus körülmények között elhunyt, amikor egy dél-kaliforniai tűzvész során visszament egy lángoló épületbe, hogy kimentsen egy bent rekedt macskát.) 1983-ban zajlott le a Wham! első turnéja, a The Club Fantastic Tour, amely a koncertek vidám, fesztelen hangulatának köszönhetően óriási sikert aratott a közönség körében. A duó első albuma, a Fantastic alighanem a turné sikere miatt került a brit toplista élére. Dee C. Lee viszont nem érte be azzal, hogy csupán háttérénekesnő legyen, és inkább szólókarrierbe kezdett. Shirlie új társa Helen „Pepsi” Demacque lett. Duójuk, a Pepsi & Shirlie a Wham! feloszlását követő öt évben néhány kislemezt és két albumot is megjelentetett, Heartache című daluk 1987 egyik emlékezetes slágere volt.
Kiadóváltás
Ahogy az oly gyakran lenni szokott, a siker meghozta a problémákat is. A Wham! és az Innervision Records között nézeteltérések támadtak a szerződés miatt, hiszen a feltételek azóta igencsak megváltoztak. A konfliktus előbb jogi útra terelődött, majd egyértelműen elmérgesedett. A lemezcég ugyanis a megegyezés helyett inkább egy megamixet jelentetett meg a Wham! albumának kislemezen kiadatlan dalaiból, a fiúk viszont jogszerűtlennek tartották ezt a lépést, ezért arra kérték a rajongóikat, hogy ne vásárolják meg a kiadványt. A per a Wham! győzelmével zárult, és lényegében csődbe vitte az Innervisiont, mivel bizonyítást nyert, hogy a két előadónak a jogdíjra vonatkozó kifogásai megalapozottak. A Wham! ezt követően a CBS-szel írt alá egy jóval előnyösebb szerződést, melynek értelmében a Columbia Records terjesztette a lemezeiket Kanadában és az Egyesült Államokban, az Epic Records pedig a világ többi részén. 1984 májusában egy megújult Wham! tért vissza a könnyűzene világába. Ridgeley javaslatára változott a duó imázsa: a bőrcuccokat színes, vidám ruhák váltották fel, és bár a jókedv megmaradt, de egy felelősségteljesebb, „felnőttesebb” arculat lépett a gondtalan hedonizmus helyébe.
Arculatváltás
Az arculatváltás első állomása a Wake Me Up Before You Go-Go című dal, amely a Wham! első listavezető slágere lett Angliában. A külföldi siker szintén magáért beszélt, hiszen a szerzemény az ír, a holland, a norvég, az amerikai és az ausztrál toplistán is az első helyig jutott, továbbá második volt az NSZK-ban és Új-Zélandon. A Wake Me Up Before You Go-Go ötlete tulajdonképpen Andy szüleitől származik, akik egyszer ezt a mondatot firkantották egy cetlire a fiuk számára: „Kelts fel, mielőtt elmész” (angolul: Wake Me Up Before You Go). A szülők véletlenül kétszer írták le azt, hogy „Up”, George (a dal szerzője) viszont a „Go”-t duplázta meg, ami utalás a go-go zenére, a funky egyfajta változatára. A videoklipet az öltözékek tarkasága és ötletessége jellemezte, például a srácok pólóján a „Choose Life” (Válaszd az életet!) szlogen olvasható, a háttérénekesnőkén pedig a Go-Go. Tizenöt évvel később a Music Television (MTV) a zenecsatorna történetének 11. legrosszabb klipjeként értékelte Wake Me Up Before You Go-Go videoklipjét. A nálunk leginkább színészként ismert komikus, Denis Leary ekkor sütötte el azt a gyenge poént, miszerint ő már 1984-ben tudta, hogy George Michael meleg, amikor a klipben meglátta őt abban a tarka rövidnadrágban. Az amerikai Blink-182 együttes tagjainak viszont a Wake Me Up Before You Go-Go a kedvenc videoklipjük. Még ugyanabban az évben megjelent George Michael első szólófelvétele, a Careless Whisper. Az érzelemgazdag dal lehetőséget adott arra, hogy George egy addig ismeretlen oldalát mutassa meg a közönségnek. Érdemes megemlíteni, hogy a Careless Whisper megírásában Andy is részt vett, noha a Wham!-dalok megszületésében szerzőként nem volt különösebben aktív. A kislemezt az Egyesült Államokban Wham! featuring George Michael megnevezéssel forgalmazták, és bár felkerült a duó Make It Big című második nagylemezére is, valójában George szólókarrierjének első állomása. Ettől kezdve az énekes igyekezett egyre nagyobb távolságot tartani attól az imázstól, amely a Wham! tagjaként alakult ki róla.
Az utolsó karácsony
Az 1984 augusztusában kiadott Freedom – akárcsak korábban a Wake Me Up Before You Go-Go és a Careless Whisper – vezette a brit slágerlistát. Ez az eredmény azért sem lebecsülendő, mert a videoklipek fénykorában ehhez a dalhoz nem társult klip, csupán utólag állítottak össze egyet az 1985-ös kínai turné képanyagának felhasználásával. (Állítólag gondok voltak az eredeti klip képminőségével, ezért nem hozták forgalomba.) A sláger egy olyan kiegyensúlyozatlan partnerkapcsolatról szól, amelybe az egyik fél több érzelmet visz, mint a másik. Ez a téma különösen foglalkoztatta George-ot, hiszen később visszatért rá a Faith című szólóslágerében, sőt Freedom '90 című dalát is e témának szentelte. (A hasonló cím ellenére zeneileg két, teljesen különböző dalról van szó.) 1984 decemberében a Wham! egy dupla A oldalas kislemezzel jelentkezett: a Last Christmas és az Everything She Wants egyaránt slágerré vált, sőt a Last Christmas azóta egyike a legnépszerűbb karácsonyi popzenei örökzöldeknek. Idővel persze sokan rá is untak a dalra, amelyet azóta minden idők tíz legidegesítőbb karácsonyi slágere közé is beválasztottak. A kislemez 1984-ben több mint egymillió példányban fogyott el. (Egy évvel később újra kiadták.) A bevételt a Wham! felajánlotta az etióp éhezők megsegítésére. Akkoriban indult ugyanis Bob Geldof világhírű mozgalma Etiópia megsegítése érdekében. George részt vett a jótékonysági akció első állomását jelentő kislemez, a Band Aid Do They Know It’s Christmas? című felvételének elkészítésében is.
Kínai koncert, segélykoncert, búcsúkoncert
1985 áprilisában a Wham! egy világ körüli turné részeként tíznapos koncertsorozatot adott Kínában. Először fordult elő, hogy egy sikerei csúcsán álló nyugati popegyüttes a kommunista Kínában vendégszerepelt, ezért a médiaérdeklődés óriási volt. A turné eseményeiről a világhírű brit rendező, Lindsay Anderson forgatott filmet Foreign Skies címmel. A csúcspontot a pekingi koncert jelentette, ahol a Wham! tízezer néző előtt lépett fel. 1985. július 13-án a londoni Wembley Stadionban tartották a Live Aid jótékonysági szuperkoncertet, amelyen Andy és George egyaránt részt vett, de nem Wham! néven. George Elton Johnnal közösen énekelte a Don't Let the Sun Go Down on Me című 1974-es dalt, míg Andy Kiki Dee-vel (akit mellesleg Elton fedezett fel) vokálozott. (Hat évvel később George és Elton ugyanott megismételte a duettet Elton John egyik koncertjén, és a közös dal ekkor vált nagy slágerré az egész világon.) 1985-ben látszólag még minden rendben volt a Wham! háza táján – az I’m Your Man című új kislemez szokás szerint a brit toplista élére került –, ám valójában küszöbön állt a duó megszűnése.
George részt vett David Cassidy The Last Kiss, valamint Elton John Wrap Her Up és Nikita című slágereinek elkészítésében. A tizenévesek helyett egyre inkább egy másik, kifinomultabb ízlésű közönségréteget szeretett volna megszólítani, ezért a szólókarrier mellett döntött. Andyvel egyetértésben 1986 elején bejelentették a Wham! feloszlását. A többórás búcsúkoncertet június 16-án tartották a Wembley Stadionban 73 ezer néző előtt. George a feltörekvőben lévő Five Start hívta meg előzenekarnak, ám az együttes visszautasította a felkérést, mondván, hogy inkább saját karrierjére szeretne koncentrálni. Bő két héttel a koncert előtt jelent meg a Wham! dupla válogatásalbuma, a The Final, amely valamennyi nagy slágerüket tartalmazza. Az utolsó kislemez, a The Edge of Heaven vezette a brit slágerlistát. A kiadvány dupla változatára rákerült a Wham Rap! új verziója, továbbá a Battlestations című vadonatúj szerzemény, illetve a George későbbi szólókarrierjének stílusát megelőlegező Where Did Your Heart Go? című dal, amelynek eredetijét a Was (Not Was) együttes játszotta.
Külön utakon
George Michael első két szólófelvétele, a Careless Whisper és az A Different Corner még a Wham!-korszakban megjelent, és mindkettő listavezető sláger lett. 1987-ben került a boltokba első szólóalbuma, a Faith, amely egyike az 1980-as évek legigényesebb lemezeinek. George Michael az évek múlásával a könnyűzene történetének egyik legsikeresebb és legnépszerűbb előadójává nőtte ki magát, akinek albumai mindig eseményszámba mennek. Érdekes módon az Egyesült Államokban több listavezető slágere volt, mint Angliában, noha egy felmérés szerint 1984 és 2004 között az ő lemezeit játszották a legtöbbször a brit rádiós lemezlovasok. Sokáig titkolt homoszexualitását egy kínos botrány kapcsán volt kénytelen beismerni, rajongói azonban megértéssel fogadták a coming outját. A Wham!-korszakról többször is negatívan nyilatkozott, mert szerinte hatalmas nyomás nehezedett rá akkoriban, ugyanis egy olyan imázsnak kellett megfelelnie, amellyel egyre kevésbé tudott azonosulni. Ebből a szempontból főleg első nagylemezük dalait bírálta. Negatív véleménye azért okozott némi meglepetést, mert számos „megcsinált” popsztárral ellentétben a Wham! tagjai mégiscsak aktívan formálták saját arculatukat, a kritizált dalokat például javarészt maga George írta teljesen egyedül. Az énekes nehezményezte az anyagi ügyeket is, úgy vélte, a duót ezen a téren mindig kihasználták. Andyvel való kapcsolata is megromlott, később azonban sikerült tisztázniuk a problémákat.
George Michael első két szólófelvétele, a Careless Whisper és az A Different Corner még a Wham!-korszakban megjelent, és mindkettő listavezető sláger lett. 1987-ben került a boltokba első szólóalbuma, a Faith, amely egyike az 1980-as évek legigényesebb lemezeinek. George Michael az évek múlásával a könnyűzene történetének egyik legsikeresebb és legnépszerűbb előadójává nőtte ki magát, akinek albumai mindig eseményszámba mennek. Érdekes módon az Egyesült Államokban több listavezető slágere volt, mint Angliában, noha egy felmérés szerint 1984 és 2004 között az ő lemezeit játszották a legtöbbször a brit rádiós lemezlovasok. Sokáig titkolt homoszexualitását egy kínos botrány kapcsán volt kénytelen beismerni, rajongói azonban megértéssel fogadták a coming outját. A Wham!-korszakról többször is negatívan nyilatkozott, mert szerinte hatalmas nyomás nehezedett rá akkoriban, ugyanis egy olyan imázsnak kellett megfelelnie, amellyel egyre kevésbé tudott azonosulni. Ebből a szempontból főleg első nagylemezük dalait bírálta. Negatív véleménye azért okozott némi meglepetést, mert számos „megcsinált” popsztárral ellentétben a Wham! tagjai mégiscsak aktívan formálták saját arculatukat, a kritizált dalokat például javarészt maga George írta teljesen egyedül. Az énekes nehezményezte az anyagi ügyeket is, úgy vélte, a duót ezen a téren mindig kihasználták. Andyvel való kapcsolata is megromlott, később azonban sikerült tisztázniuk a problémákat.
Andy Ridgeley a Wham! feloszlása után Monacóba tette át a székhelyét, hogy raliversenyzőként próbálja ki magát. Nem ért el számottevő eredményeket, ezért Los Angelesbe költözött, hogy újra a könnyűzene világában érvényesüljön. Mivel az Atlanti-óceán másik partján sem termett sok babér a számára, 1990-ben hazatért. A CBS-nél megjelent első szólóalbuma, a Son of Albert, amelyen testvére, Paul dobolt. A kiadvány és a róla kimásolt kislemezek csupán szerény érdeklődést keltettek, ezért a CBS elállt az újabb album megjelentetésétől. Ridgeley azóta eltűnt a popvilágból, ámbár egyes források szerint különböző álneveken még mindig komponál. Időközben a rali helyett a szörfözés lett a kedvenc sportja. Állítólag az ő személye ihlette Alex Fletcher figuráját, akit Hugh Grant alakított a Zene és szöveg (2007) című romantikus amerikai vígjátékban.
DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1982: Wham Rap! (Social Mix) / Wham Rap! (Unsocial Mix)
* 1982: Wham Rap! (7" version) / Wham Rap! (Club Mix)
* 1982: Wham Rap! (Enjoy What You Do) (Special U.S. Remix Part 1) / Wham Rap! (Enjoy What You Do) (Special U.S. Re-Mix Part 2)
* 1982: Young Guns (Go for It) / Going for It
* 1983: Bad Boys / Bad Boys (Instrumental)
* 1983: Club Tropicana / Blue (Armed)
* 1983: Club Tropicana / Blue / Club Tropicana (Instrumental)
* 1983: Club Fantastic Megamix / A Ray of Sunshine (Instrumental Mix)
* 1984: Wake Me Up Before You Go-Go / Wake Me Up Before You Go-Go (Instrumental)
* 1984: Wake Me Up Before You Go-Go / A Ray of Sunshine (Specially recorded for „The Tube”) / Wake Me Up Before You Go-Go (Instrumental)
* 1984: Freedom / Freedom (Instrumental)
* 1984: Everything She Wants (7" Remix) / Last Christmas
* 1984: Everything She Wants (12" Remix) / Last Christmas (Pudding Mix)
* 1984: Everything She Wants (Remix) / Like a Baby / Message from Wham!
* 1985: Last Christmas / Blue (Armed with Love) (Live in China)
* 1985: Last Christmas (Pudding Mix) / Blue (Armed with Love) (Live in China) / Everything She Wants (Remix)
* 1985: I'm Your Man / Do It Right
* 1985: I'm Your Man (Extended Stimulation) / Do It Right / I'm Your Man (Acapella)
* 1986: Last Christmas / Where Did Your Heart Go?
* 1986: Last Christmas (Pudding Mix) / Where Did Your Heart Go?
* 1986: The Edge of Heaven / Wham Rap '86
* 1986: The Edge of Heaven / Wham Rap '86 / Battlestations / Where Did Your Heart Go?
* 1986: Where Did Your Heart Go? / Wham Rap '86
* 1987: Young Guns (Go For It) / Bad Boys
* 1989: Wake Me Up Before You Go-Go / Freedom / The Edge of Heaven
* 1998: Everything She Wants (George Michael Mix) / Everything She Wants (Todd Terry Club Mix) / Everything She Wants (Todd Terry Radio Edit) / Everything She Wants (Forthright Club Mix)
* 1998: I'm Your Man (Radio Edit – New Remix 98) / I'm Your Man (Album Version)
* 2007: Last Christmas (Remix) / Everything She Wants (Remix) / Last Christmas (Pudding Mix) / Everything She Wants
Albumok
* 1983: Fantastic
* 1984: Make It Big
* 1986: Music from the Edge of Heaven
Válogatások
* 1985: Eight Fantastic 12-Inches That Made It Big
* 1986: The Final (2 LP)
* 1988: 12" Mixes
* 1990: Best Remixes
* 1993: Star Box
* 1997: The Best of Wham!: If You Were There...
VHS, DVD
* 1984: The Video
* 1985: 85
* 1986: The Final
* 1988: Wham in China: Foreign Skies
* 2001: The Best of Wham!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.