Alicia Bridges (Egyesült Államok, Észak-Karolina, Lawndale, 1953. július 15.) amerikai énekesnő és szövegíró a diszkókorszak egyik meghatározó slágere, az I Love the Night Life (Disco 'Round) előadójaként vált ismertté. Ezt a nagy sikerét soha többé nem tudta megismételni, és a diszkóláz elmúltával – sok más „egyslágeres” kolléganőjéhez hasonlóan – eltűnt az élvonalból. 1984-ben sikertelenül próbálkozott meg a visszatéréssel. Nagy slágere időnként újra divatba jön, többször felhasználták különféle soundtrackekhez is. Alicia Bridges az új évezredben Georgiában él, lemezlovasként dolgozik.
KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Alicia Bridges egy Cleveland megyei kisvárosban, Lawndale-ben született, ahonnan a család később Georgiába költözött. Korán kezdte az énektanulást, sőt tízéves korában már gitározni is tudott. Egyes források szerint a „csodagyerek”-nek tizenkét évesen már saját műsora volt a Shelbyben székelő WADA rádióállomásnál, a The Alicia Bridges Show. A programban olykor énekelt is, mindazonáltal máig arra a legbüszkébb, hogy mindent egymaga csinált: fogadta a gyakori telefonhívásokat, összeválogatta a műsorban elhangzó zenéket, kezelte a lemezjátszókat, és persze vezette a műsort. 1973-ban a Megarecordsnál megjelent egy promóciós kislemeze, a Just a Little Lovin' (Just a Little Fun), amelynek ő volt a szerzője is, ám a dolognak akkor még nem lett közvetlen folytatása. 1977-ben a Polydor lemezcég szerződtette, méghozzá olyan feltételek mellett, amelyeket csak nagyon kevés kezdőnek biztosítanak: szabad kezet kapott ahhoz, hogy összeállítsa debütáló albumának anyagát. Ennek érdekében társult Susan Hutcheson komponistával: Alicia írta a szövegeket, Susan pedig a zenét.
Szeretem az éjszakai életet
Az 1978-ban megjelent Alicia Bridges című LP tíz felvételt tartalmazott. Elsőként az I Love the Night Life (Disco 'Round) című dal jelent meg kislemezen, amely a Billboard Hot 100 slágerlistáján az ötödik helyig jutott. Ugyanezt a pozíciót érte el a Record World és a Cash Box slágerlistán is, a diszkófelvételek rangsorában viszont a második helyet szerezte meg. Kevésbé közismert tény, hogy a dalt Alicia és Susan valójában Bill Lowery countryénekes és impresszárió számára írta 1977-ben. Eredetileg R&B-szerzeményről volt szó, Lowery viszont azt javasolta, hogy inkább írják át a divatos diszkó stílusra. Noha Lowery is előadta a dalt, végül Alicia verziója ért el igazi világsikert, hiszen az I Love the Night Life (Disco 'Round) a fontosabb nyugat-európai lemezpiacokon bekerült a Top 40-be, Japánban pedig különösen népszerűnek bizonyult. (Igaz, ez a kitűnő eredmény főleg a Jim Burgess által készített remixnek köszönhető.) Mivel az Egyesült Államokban több mint egymillió fogyott el belőle, aranylemezzé vált, akárcsak Kanadában. Az évek múlásával az I Love the Night Life (Disco 'Round) a diszkó műfaj egyik kulcsslágerévé lépett elő, hiszen szövege hűen tükrözi az 1970-es évekre jellemző „carpe diem” (Élj a mának!) életérzést, amelyet a könnyűzenében akkoriban a diszkó képviselt a legmarkánsabban: „Please don't talk about love tonight. / Please don't talk about sweet love. / Please don't talk about being true / and all the trouble we've been through. / Ah, please don't talk about all of the plans / we had for fixin' this broken romance. / I want to go where the people dance. / I want some action I want to live!”
A diszkó végnapjai
Alicia második kislemeze, a Body Heat egy hibrid műfajhoz, az úgynevezett rock-diszkóhoz tartozik, amelynek jegyében egyébként olyan gyöngyszemek születtek még, mint például Donna Summertől a Hot Stuff vagy a Kiss együttestől az I Was Made for Lovin’ You. A Body Heat hangszerelésében az elektromos gitár kapott kiemelt szerepet. A dal meg sem közelítette az I Love the Night Life (Disco 'Round) hatalmas sikerét, és igazából kizárólag a húzóslágernek köszönhető, hogy az album 35 hétig szerepelt a Billboard toplistáján. Természetesen nagy várakozások előzték meg a második nagylemezt, amely Play It as It Lays címmel 1979-ben került az üzletekbe. Erről már egyetlen dal sem került fel a slágerlistákra, és ez talán éppen az énekesnő számára biztosított önállóságnak köszönhető. Alicia ugyanis mintha túl sok vasat akart volna egyszerre a tűzben tartani, és bár 1979 még a diszkózene nagy éve volt, albumán rock-, dzsessz- és elektronikus felvételek is hallhatóak, vagyis meglehetősen eklektikusra sikerült a hangzás. A bukás eredményeként a Polydor felbontotta az énekesnő szerződését, Alicia pedig évekre eltűnt a reflektorfényből.
Újra az éjszakai életben
Bridges az 1980-as évek elején ismét lemezlovasként kezdett dolgozni, majd 1984-ben megpróbálkozott az énekesnői visszatéréssel. Albuma, a Hocus Pocus címe nagyjából tökéletesen fedte a tartalmat: zenei hókuszpókusz valóban emlékezetes előadói teljesítmény nélkül. Alicia levonta a megfelelő következtetéseket, és felhagyott az énekléssel. A következő évtizedben nagy slágere, az I Love the Night Life (Disco 'Round) ismét gyakran felcsendült, hiszen több sikeres film kísérőzenéjéhez is felhasználták. Ezek közül A diszkó végnapjai (1998) ugyan nem jutott el a magyar mozikba, ám hazánkban is megérdemelt sikert aratott a Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjai (1994) című ausztrál road-movie. Ebben egyébként Alicia slágere mellett olyan emlékezetes örökzöldek is elhangzottak, mint például a Go West (Village People), a Billy Don’t Be a Hero (Paper Lace), az I Will Survive (Gloria Gaynor), a Fernando és a Mamma Mia (mindkettő az ABBA előadásában). A Priscilla sikerének köszönhetően megjelentek az I Love the Night Life (Disco 'Round) vadonatúj remixei, sőt a dalhoz egy új klip is készült a film egyik főszereplője, Hugo Weaving közreműködésével. (Az 1978-as eredeti klipet Bruce Gowers rendezte.) A slágert az évek folyamán olyan nagy sztárok is műsorukra tűzték, mint például Laura Branigan, Taylor Dayne és a Bronski Beat.
Alicia Bridges 2006-ban saját kiadót alapított, ahol három albuma is megjelent már. Ezek mindegyike saját szerzeményeket tartalmaz, régi slágereinek újrakevert és remaszterizált változatait. Rajongói három webcímen (aliciabridges.com, discoround.com és ilovethenightlife.com) is nyomon követhetik a retrósztár munkásságának termését. Akik élőben szeretnék látni őt, azoknak Atlantába kell zarándokolniuk, a The Otherside Lounge nevű híres melegklubba, ahol az egykori diszkósztár lemezlovasként gondoskodik a közönség szórakoztatásáról. (Korábban San Franciscóban, a melegek amerikai fellegvárában pörgette a lemezeket.) A helyszínválasztás nem véletlen, Alicia Bridges ugyanis egyáltalán nem titkolja leszbikus beállítottságát. Állítólag tinilányként döbbent rá a másságára, amelyről a Diamond in the Rough című önéletrajzi vonatkozású dalában is énekelt. 2006-os válogatásalbumán a homoszexuálisok szimbóluma, a rózsaszín háromszög is látható, a jelet egyébként Alicia az öltözékén is viseli. Az énekesnőről érdemes tudni még, hogy nagy állatbarát, számos hírességgel ellentétben azonban nem annyira szavakkal, inkább tettekkel bizonyítja állatszeretetét. Éppen ezért mondani sem kéne, hogy a vegetáriánus táplálkozás híve.
DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1973: Just a Little Lovin' (Just a Little Fun) (Mono) / Just a Little Lovin' (Just a Little Fun) (Stereo) (promóciós lemez)
* 1978: I Love the Night Life (Disco 'Round) / Self Applause
* 1978: I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Special Disco Mix) / City Rhythm
* 1978: I Love the Nightlife (Disco 'Round) / In the Name of Love
* 1978: Body Heat / I Love the Nightlife (Disco 'Round)
* 1978: Body Heat / We Are One
* 1979: Starchild / Rex the Robot
* 1984: Under the Cover of Darkness / Not Ready Yet
* 1984: Under the Cover of Darkness (Extended Version) / Under the Cover of Darkness (Instrumental) / Not Ready Yet (Extended Version) / Not Ready Yet (Instrumental)
* 1987: I Love the Nightlife (Disco 'Round) ('87 Med Mix) / Body Heat / High Altitudes
* 1987: Hungry Eyes (Long Version) / Hungry Eyes (Radio Edit) / Hungry Eyes (Club Dub)
* 1989: I Love the Nightlife (Disco ‘Round) / Body Heat
* 1994: I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Phillip Damien Extended Vox) / I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Phillip Damien USA Dub) / I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Rapino Brothers 12" Extended Mix) / I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Rapino Brothers Trash Europe Express 12" Mix)
* 1994: I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Real Rapino 7" Mix) / I Love the Nightlife (Disco 'Round) (Phillip Damien 7" Mix)
Albumok
* 1978: Alicia Bridges
* 1979: Play It as It Lays
* 1984: Hocus Pocus
Válogatások
* 2002: I Love the Nightlife – The Collection
* 2006: This Girl Don't Care (Remixed & Remastered)
* 2007: Say It Sister (Remastered)
* 2008: Faux Diva (Remixed & Remastered)
VIDEÓK
I Love the Night Life (Disco 'Round) (másik klip)
Body Heat (csak zene!)
California Sunset (csak zene!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.