SILICON DREAM

A német Silicon Dream 1987 és 1995 között létezett. Lényegében egyszemélyes együttesről van szó annak ellenére, hogy Klaus Munzert szerző, énekes és producer két állandó táncossal lépett a közönség elé. A táncosoknak (Angelo és Danny) ugyanis a stúdiómunkában semmilyen szerepük nem volt. A Silicon Dream stílusát az italodisco és az elekronikus zene ötvözete jellemzi. A formáció első slágere, a Marcello the Mastroianni megszületése annak köszönhető, hogy Munzert rajongott a világhírű olasz filmszínészért, Mastroianniért. További népszerű Silicon Dream-felvételek: Albert Einstein – Everything Is Relative, Jimmy Dean Loved Marilyn, Ludwig Fun. 1991 után már csak remixek és válogatások jelentek meg a Silicon Dream nevével. Munzert az együttes megszűnése után is aktív maradt, producerként a K2 duóval ért el jelentős sikereket a német nyelvterületen.

TAGOK 

* Klaus Munzert (NSZK, Baden-Württemberg, Offenburg, 1957. július 14.) – szerző, producer, énekes

* Angelo – tánc 

* Danny – tánc 

KARRIERTÖRTÉNET 

A kezdetek 

A Silicon Dreamet 1987-ben alapította Klaus Munzert lényegében egy müncheni lemezstúdió pincéjében. Munzert eredetileg közgazdásznak tanult, valamint különféle, nem igazán ismert együttesekben énekelt, és egy lemezboltban is dolgozott. Mint szerző, az akkoriban még újnak számító sampler technikával kísérletezett, amely lehetővé tette, hogy méregdrága stúdiótechnika igénybevétele nélkül rögzítse szerzeményeit. Elsőként az EMU–3-mal dolgozott, később a Logic technikát használta. Zenei világára leginkább a Kraftwerk, a Depeche Mode, a Frankie Goes to Hollywood, a 16 Bit és az OFF hatott. Munzert célja az volt, hogy kombinálja az elektronikus zenét az italodiscóval, mivel akkoriban mindkét irányzat sikeresnek számított. A Silicon Dream névvel a technológia (silicon = szilícium) és a fantázia (dream = álom) kapcsolatát kívánta szimbolizálni. A legtöbb szerző általában a melódiához ír szöveget, vagy a szöveghez komponál dallamot, Munzert esetében azonban – saját bevallása szerint – a kettő gyakran egyszerre, egymással kölcsönhatásban született meg. 

Az együttes imázsának ötlete onnan eredt, hogy Munzert egyrészt nagyon szeretett jelmezekbe bújni, másrészt nagy rajongója volt a kiváló olasz színművésznek, Marcello Mastroianninak (1924–1996). Éppen ezért a Silicon Dream első slágere is Marcellóról szólt. Illetve egész pontosan ő volt a főmotívum, de a dalban szó esett még Julius Caesarról, Miki egérről, Felliniről, Anita Ekbergről (Marcello partnernője a Fellini által rendezett Az édes életben), Belmondóról, Brigitte Bardot-ról, Kinskiről (Klausról és Nastassjáról egyaránt), Carusóról, Celentanóról és Michelangelóról is. Ami magát a zenét illeti, letagadhatatlan az OFF aktuális slágere, az Electrica Salsa (Baba Baba) hatása. A Marcello the Mastroianni 1987 nyarán a nyugatnémet slágerlista 15. helyéig jutott. Számos, hasonló zenét játszó formációval ellentétben a Silicon Dream nem csupán egy stúdióprojekt volt, hanem „élőben” is a közönség elé lépett: turnézott Németországban, Franciaországban és Belgiumban. A zene playbackről ment, az ének viszont Munzert szerint mindig élőben szólt. A színpadi hatás érdekében Klausszal két táncos lépett fel, akiknek a lemezfelvételeken értelemszerűen semmiféle szerepük nem volt, a borítóképeken sem láthatóak. 

Einstein, Marilyn és James Dean 

Még 1987-ben megjelent a Silicon Dream második kislemeze, az Albert Einstein – Everything Is Relative, amely a német slágerlistán már csak a 40. helyig jutott, a diszkókban viszont szintén népszerűnek bizonyult. 1988 tavaszán került forgalomba az újabb kislemez, a Jimmy Dean Loved Marilyn, amelynek címe egyáltalán nem fedte a valóságot. A 24 éves korában (1955-ben) karambolban elhunyt filmsztár, James Dean ugyanis nem volt szerelmes Marilyn Monroe-ba, aki a hivatalos változat szerint 36 éves korában (1962-ben) öngyilkosságot követett el. Dean nagy szerelme Pier Angeli olasz színésznő volt, ámbár bennfentesek tudni vélik, hogy homoszexuális kapcsolatai is akadtak. Mellesleg Dean és Monroe a hollywoodi mindentudók szerint soha nem találkoztak személyesen. (Érdemes megemlíteni, hogy Marilyn a valóságban Einsteint sem ismerte, mindazonáltal elképzelt találkozásukról Terry Johnson egy drámát írt Insignificance címmel, amelyből Nicolas Roeg 1985-ben A színésznő és a relativitás című filmjét forgatta. Mások tudni vélik, hogy a színésznő és a tudós nemcsak találkoztak, de titkos szerelmi viszony is kialakult közöttük.) No de egyébként sem érdemes különösebben komolyan venni egy olyan dal címét, melynek szövegében ilyesmik hangzanak el: „Rambo in studio one kills an alligator / Arnold Schwarzenegger's son beats the terminator. […] Hitchcock's birds give shocks / Beverly Hills alone / Alien eats Gremlin frogs / E. T. phones at home.” A Jimmy Dean Loved Marilyn egyébiránt 29. helyezést ért el a német toplistán. 

Időgép 

A rajongók még 1988-ban megvásárolhatták a Silicon Dream albumát, a Time Machine-t (Időgép). Ezen tíz felvétel hallható, köztük természetesen a kislemezen már megjelent három dal. Negyedikként az Andromeda került külön kislemezre, de érdemes megemlékezni a címadó Time Machine mellett a Corleone Speaking és a Holiday in St. Tropez – Eating Pizza in Ibiza című szerzeményekről is. Az Andromedát felvezető bő egyperces Space Intro szövege így hangzik: „In 1492 Columbus discover America – and he found the Indians / A couple of hundred years later in a human beings' history / The earth people discovered a brand new world – the space / Where are the space Indians?” (Az angolul nem tudók kedvéért: „1492-ben Kolumbusz felfedezte Amerikát – és megtalálta az indiánokat. / Néhány száz évvel később az emberiség történetében / a földi emberek felfedeztek egy vadonatúj világot – az űrt. / Hol vannak az űr indiánjai?”) A Time Machine megítélésem szerint populárisabb zenét tartalmaz, mint az OFF bemutatkozó albuma, ettől függetlenül nem mondható, hogy nagyobb sikert aratott volna annál. Az első kiadás után tíz évvel egy nem hivatalos orosz CD-n jelent meg újra a Silicon Dream lemeze: a tíz eredeti felvétel mellett három bónuszszám is helyet kapott rajta, természetesen az első három sláger különféle mixei. 2009-ben Németországban digipackos kivitelben került forgalomba a Time Machine. Az új kiadványon a számok sorrendje eltér az eredeti albumétól. A Marcello the Mastroianni az eredeti, 4:29 időtartamú, úgynevezett The Fellini-Age verziója helyett a 6:45-ös La Dolce Vita Mix és a 7:48-as Monster Mix formájában hallgatható meg. Bónuszfelvételek: az Albert Einstein – Everything Is Relative úgynevezett Russian Mixe, továbbá a Ludwig Fun és az I’m Your Doctor. 

Ludwig Fun 

Az 1988-as esztendőbe belefért még egy Silicon Dream-kislemez, a Ludwig Fun. A cím egy szójáték minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoeven (1770–1827) nevével és az angol „Fun” (móka) szóval. Ez a felvétel semmivel sem rosszabb, mint a korábbiak, a német slágerlistán azonban megállt a 60. helyen. 1989-ben jelent meg a Wunderbar című kislemez, amely Mia Dori közreműködésével készült. Meg ne kérdezze valaki, hogy ki ez a Mia Dori, mert fogalmam sincs, semmit nem találtam róla az interneten. Meg kell emlékezni még az I'm Your Doctor című kislemezről is, noha nem aratott különösebben nagy sikert. 1990-ben Ludwig Fun címmel jelent meg egy újabb Silicon Dream-album, amely nem sorolható teljes joggal a formáció életművébe, hiszen két olyan felvétel is hallható rajta – a Rendezvous and a Flirt With You és a King Kong Dancing –, amelyeket Munzert még 1987-ben és 1988-ban jelentetett meg Departure néven. (Mellesleg Munzert a Silicon Dream és a Departure mellett még vagy másfél tucat művésznéven is dolgozott, és jelentetett meg felvételeket: The Alpentribe, The Bad Boys, Costa Del Soul, Dance for Peace, Dino Razzone, Dominator, Fog, Jazzie K, Manzerata, Marcello, Mega, A. Parson’s Trance Project, Stoned Cowboys, Su Treznum, Wildmax, The Ya Ya’s.) 1991-ben került forgalomba az utolsó Silicon Dream-kislemez, a Wanna Make Love, amelyet négy évvel később már csak a Marcello the Mastroianni különféle mixei követtek.

Az italodisco népszerűsége az 1990-es évek elejére jelentősen visszaesett, és ez volt az elsődleges oka annak, hogy a formáció végül megszűnt. Meg lehetett volna ugyan próbálkozni azzal, hogy a Silicon Dream stílusa a korábbiaknál jobban közelítsen az elektronikus zenéhez, hiszen annak népszerűsége megmaradt, valamiért azonban Munzert nem élt ezzel a lehetőséggel. Mindazonáltal nem tűnt el a könnyűzenei életből: mint fentebb szó volt róla, különféle művészneveken tovább ténykedett. Mint producer, a bajor K2 duóval aratta legnagyobb sikerét 1994-ben: a Der Berg ruft (Hív a hegy) című dalt teljes egészében Munzert írta (az on-line fellelhető lemezborítókon azonban valamiért nincs feltüntetve a szerző neve), és ő keresett hozzá előadókat is. Kiválasztottjai: Nina Poethen énekesnő és Martin Pelz rapper. 2010-ben egy nem hivatalos dupla CD jelent meg Munzert zenei életművéből: ezen a különféle művészneveken kiadott, ritkaságszámba menő felvételei hallhatók. Noha a kiadvány címe: The Voice of Silicon Dream, magától a Silicon Dreamtől egyetlen felvétel sem került a CD-re. A tracklistán viszont szerepel két olyan remix, melyeket Munzert a Saragossa Band mifelénk kevésbé ismert felvételeiből készített.

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Metropolitan Mix) / Marcello the Mastroianni (La Dolce Vita Mix) 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Metropolitan Mix) / Marcello the Mastroianni (Instrumental)

* 1987: Marcello the Mastroianni (Metropolitan Mix) / Marcello the Mastroianni (La Dolce Vita Mix) / Marcello the Mastroianni (7" Version) 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Monster Mix) / Marcello the Mastroianni (Metropolitan Mix) 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Monster Mix) / Marcello the Mastroianni (Caligula Mix) 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Estendere Mix) / Marcello the Mastroianni (Monster Mix) 

* 1987: Marcello the Mastroianni (Estendere Mix) / Marcello the Mastroianni (Fellini Edit) / Marcello the Mastroianni (Morrocan Dub Mix) / Marcello the Mastroianni (Italian Stallion Mix) 

* 1987: Albert Einstein – Everything Is Relative (Mars Mix) / Albert Einstein – Everything Is Relative (Venus Mix) 

* 1987: Albert Einstein – Everything Is Relative (Russian Mix) / Albert Einstein – Everything Is Relative (Russian Mix Instrumental) 

* 1988: Jimmy Dean Loved Marilyn (Film Ab) (CinemaScope Mix) / Jimmy Dean Loved Marilyn (Film Ab) (East of Eden Mix) 

* 1988: Jimmy Dean Loved Marilyn – Film Ab (Hollywood Mix) / Jimmy Dean Loved Marilyn – Film Ab (Some Like It Hot Mix) 

* 1988: Andromeda (Space-Shuttle Mix) / Silicon Dancer Mega Mix (The First Cut Is the Deepest) 

* 1988: Andromeda (Space-Shuttle Mix) / Silicon Dancer Mega Mix (The First Cut Is the Deepest) / Space Intro 

* 1988: Andromeda (Vocal) / Andromeda (Instrumental) 

* 1989: Ludwig Fun (Classic Acid Mix) / Ludwig Fun (Beathovens Alptraum Mix) / Beathovens Voice Samples 

* 1989: Ludwig Fun (Rabbit Mix) / Ludwig Fun (The Unvollendete) 

* 1989: Ludwig Fun (Radioversion – Classic Acid) / Ludwig Fun (Videoversion) 

* 1989: Ludwig Fun (Classic Acid Mix) / Ludwig Fun (Beathoven Alptraum Mix) / Ludwig Fun (7'' Version Classic Acid) / Beathovens Voice Samples 

* 1989: Wunderbar (Where Is the Bar Mix) / Wunderbar (Steak House Mix) / Wunderbar (Samples) (Silicon Dream featuring Mia Dori) 

* 1989: Wunderbar (Where Is the Bar Mix) / Wunderbar (Steak House Mix) / Wunderbar (Samples) / (Radio Mix) (Silicon Dream featuring Mia Dori) 

* 1989: Wunderbar (Romeo & Julia Mix) / Wunderbar (Autostrada Mix) (Silicon Dream featuring Mia Dori) 

* 1989: Wunderbar (Radio Mix) / Wunderbar (Instrumental) (Silicon Dream featuring Mia Dori) 

* 1990: I'm Your Doctor (Psycho Psycho Version) / I'm Your Doctor (Kommunismus Interruptus Perversion) 

* 1990: I'm Your Doctor (Psycho Psycho Version) / I'm Your Doctor (Kommunismus Interruptus Perversion) / I'm Your Doctor (U.S. Radioversion)

* 1990: I'm Your Doctor (U.S. Radioversion) / I'm Your Doctor (Psycho Psycho Danceperversion Edit) 

* 1990: I'm Your Doctor (Rap Version) / I'm Your Doctor (African Queen Version) 

* 1991: Wanna Make Love to You Baby (Houseversion) / Wanna Make Love to You Baby (Vorsprungdurchtechnikversion) 

* 1991: Wanna Make Love (Radiocut) / Wanna Make Love (Syntaxerklärung) 

* 1991: Wanna Make Love (Radiocut) / Wanna Make Love (Houseversion) / Wanna Make Love (Vorsprungdurchtechnikversion) / Wanna Make Love (Instrumentalhouse) 

* 1995: Marcello the Mastroianni 95 (La Strada Club Mix) / Marcello the Mastroianni 95 (Hammond Mix) / Marcello the Mastroianni 95 (Bongo Mix) 

* 1995: Marcello the Mastroianni 95 (Radio Mix) / Marcello the Mastroianni 95 (La Strada Club Mix) / Marcello the Mastroianni 95 (Hammond Mix) / Marcello the Mastroianni 95 (Bongo Mix) 

Albumok 

* 1988: Time Machine 

* 1990: Ludwig Fun 

* 1998: Time Machine (nem hivatalos orosz CD) 

* 2009: Time Machine (német digipack) 

Válogatások 

* 1995: Greatest Hits ’87–’95 

* 2007: Greatest Hits 

SILICON DREAM-VIDEÓK

Marcello the Mastroianni

Marcello the Mastroianni (másik klip)

Albert Einstein – Everything Is Relative

Albert Einstein – Everything Is Relative (másik klip)

Jimmy Dean Loved Marilyn (Film Ab)

Space Intro / Andromeda

Time Machine (csak zene!)

Corleone Speaking (csak zene!)

Ludwig Fun

Ludwig Fun (másik klip)

Wunderbar (Silicon Dream featuring Mia Dori)

I'm Your Doctor

DEPARTURE-VIDEÓK

Rendezvous and a Flirt With You (csak zene!)

King Kong Dancing (csak zene!)

OFF

A német OFF együttesnek Sven Väth volt az arca és a hangja, a két másik kulcsfigura, Michael Münzing és Luca Anzilotti a háttérben maradt. A név az Organisation for Fun (Szervezet szórakozás céljára) rövidítése, mellesleg az OFF 1988-ban megjelent debütáló albumának is ez volt a címe. Väth, Münzing és Anzilotti 1986 és 1989 között 16 Bit néven is adott ki lemezeket. (Lásd a róla szóló korábbi blogbejegyzést.) Az OFF ismertebb felvételei:  Electrica Salsa (Baba Baba), Step by Step,  Harry... Aber Jetzt, Time Operator, Hip Hop Reggae, Everybody Shake, La Casa Latina. Münzing és Anzilotti 1989-ben egy új együttest kezdett menedzselni, a Snap!-et. Mindez a 16 Bit végét jelentette, az OFF azonban még egy évig létezett mint duó, Sven Väth mellé Matthias Hoffmann csatlakozott. (Münzing és Anzilotti 1989-től már csak executive producerként jegyezték az OFF lemezeit.)

TAGOK 

* Sven Väth (Németország, Hessen, Obertshausen, 1964. október 26.) – 1985–1990 

* Michael Münzing – 1985–1989 

* Luca Anzilotti (1963. február 9.) – 1985–1989 

* Matthias Hoffmann [Matthias Matthew Hoffmann] – 1989–1990 

KARRIERTÖRTÉNET 

A kezdetek 

Ahogyan azt a 16 Bitről szóló blogbejegyzésben írtam, tulajdonképpen minden a legendás frankfurti Dorian Gray diszkóban kezdődött. Itt dolgozott lemezlovasként Michael Münzing, Luca Anzilotti és Sven Väth. Sikereikben valószínűleg fontos szerepet játszott az, hogy húszas éveik elején jártak, vagyis jól ismerték a hasonló korúakból álló törzsközönség zenei ízlését. Természetesen nem elégedtek meg csupán azzal, hogy mások lemezeit játsszák, hanem mixeket, majd saját felvételeket is készítettek. Első közös zenei projektjük, az OFF 1985-ben debütált. A produkció arcát és hangját Sven Väth jelentette, Münzing és Anzilotti a háttérben maradt. Az első kislemez, a Bad News még nem keltett igazán nagy érdeklődést, ám a következő évben megjelent Electrica Salsa (Baba Baba) már az egész kontinensen kiemelkedő sikert ért el. Franciaországban és az NSZK-ban a toplista harmadik helyéig jutott, Ausztriában második lett, Olaszországban viszont vezette a slágerlistát. A következő évben egy remix jelent meg a slágerből, illetve jöttek az újabb OFF-felvételek, a Step by Step és a Harry... Aber Jetzt. Ezek már nem arattak akkora sikert, mint az Electrica Salsa (Baba Baba), de azért nem szerepeltek túl rosszul a slágerlistákon. Az OFF-fal párhuzamosan Münzing és Anzilotti elindította a 16 Bit nevű projektet is, amelyben Väth csak vendégelőadóként működött közre. Az ő hangja hallható a Changing Minds és a Too Fast to Live című felvételeken. 

Organisation for Fun 

1988-ban jelent meg az OFF nagyon várt debütáló albuma, az Organisation for Fun. Vendégzenészek: Curt Cress (dobok), Johan Daansen (gitár), Volker Barber (billentyűs hangszerek). A dalokat Väth, Münzing és Anzilotti írták. A német kiadás 11 felvételt tartalmaz. Ezek között természetesen megtalálhatóak a kislemezen addig megjelent szerzemények is. A tíz számos francia verzióról lemaradt a nem egész félperces Honigbrotpause és a bő ötperces Vorstellungskraft, az Electrica Salsa (Baba Baba) PWL Mix-verziója helyett az eredeti verzió hallható, viszont a Be My Dream eredeti változata helyett egy remix került a tracklistára. Az album német kiadását követően kislemezen kiadott Everybody Shake felkerült a francia albumverzióra. Az Organisation for Fun anyagából érdemes megemlíteni a Time Operatort is, amely különféle változatokban szintén megjelent kislemezen. A már említett Everybody Shake volt egyébként Väth, Münzing és Anzilotti utolsó, valóban közös produkciója. A két producer Snap! néven egy új együttest kezdett menedzselni, és a további OFF-felvételeken már csak executive producerként működtek közre. 

Ask Yourself 

Sven továbbra is az OFF frontembere maradt, az új lemezeken azonban Münzing és Anzilotti helyett Matthias Hoffmann neve olvasható producerként. Nemcsak személycseréről beszélhetünk, hanem a hangzás megváltozásáról is. A La Casa Latina például kísérlet volt arra, hogy a nemzetközi viszonylatban népszerű acid house-t meghonosítsák Németországban is, ám a felvétel nem aratott jelentős sikert. (A német Wikipédia úgy tudja, Sven és korábbi társainak utolsó közös produkciója nem az Everybody Shake, hanem a La Casa Latina volt, és Hoffmann csak ezután került képbe. A lemezborítók azonban cáfolják ezt az állítást: Hoffmann neve már a La Casa Latina borítóján olvasható mint producer, Münzing és Anzilotti neve pedig az ezt követő kislemezeken és a második albumon is szerepel, de csak mint executive producerek.) A Hip Hop Reggae és a Move Your Body című kislemezek éppúgy nem rendezték át a slágerlistákat, ahogyan az Ask Yourself című album sem. Ez utóbbin 11 felvétel kapott helyet, a kislemezeken kiadott három dal két-kétféle verzióban hallgatható meg. 1990 közepén az OFF befejezte a működését, Sven Väth és Matthias Hoffmann munkakapcsolata azonban ekkor még nem szakadt meg. Steffen Britzke társaságában Mosaic néven adtak ki néhány kislemezt, majd 1992-ben megalapították az Eye Q lemezcéget. (Harmadik társalapító: Heinz Roth.) Az Eye Q volt a világon az első olyan lemezcég, amely kifejezetten a trance zenére specializálódott. 1992 óta jelennek meg Sven Väth szólólemezei, melyek igen népszerűek a rajongók körében. A zenész járt már Magyarországon, sőt 2012 júliusában is jön a Heineken Balaton Sound rendezvényére. Mint arról szó volt, Münzing és Anzilotti az OFF után a Snap! karrierjén munkálkodott. Erről idővel valószínűleg lesz külön blogbejegyzés is, ugyanezt azonban Sven Väth esetében már nem ígérem biztosra. Az OFF-ot – akárcsak a 16 Bitet – ma már a német elektronikus zene egyik úttörőjeként, korának divatját meghatározó, sőt azt olykor meg is előző előadóként tartják számon.

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1985: Bad News (Trend Mix) / Bad News (Alternative Mix) 

* 1985: Bad News / Bad News (Instrumental) 

* 1986: Electrica Salsa (Baba Baba) / Electrica Salsa (Dub Version) 

* 1987: Electrica Salsa (Baba Baba) (Remix) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Vocal Version)

* 1987: Electrica Salsa (Baba Baba) / Electrica Salsa (Salsa Inferno) / Electrica Salsa (7" Version) 

* 1987: Electrica Salsa (Salsa Inferno) / Electrica Salsa (Instrumental Inferno) 

* 1987: Harry... Aber Jetzt (Vocal) / Harry... Aber Jetzt (Late Night Mix) 

* 1987: Harry... Aber Jetzt (Vocal Version) / Harry... Aber Jetzt (Instrumental Version) 

* 1987: Step by Step (Vocal Mix) / Step by Step (Dub Mix) 

* 1987: Step by Step (Remix) / Step by Step (Cor Mix) 

* 1987: Step by Step (Vocal Mix) / Electrica Salsa (Remix Vocal Inferno) 

* 1988: Electrica Salsa (The PWL Mix) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Dub Version) 

* 1988: Electrica Salsa (The Mad House Mix) / Electrica Salsa (Baba Baba) 

* 1988: Electrica Salsa (Airplay Version) / Electrica Salsa (Disco Version) 

* 1988: Bad News (Long Version) / Bad News (Alternative Mix) / Bad News (Single Version) 

* 1988: Time Operator (Real Time Mix) / Electrica Salsa (PWL-Remix) 

* 1988: Time Operator / Pure and Raw 

* 1988: Time Operator (Real Time Mix) / Time Operator (Target Mix) / Electrica Salsa (PWL Remix) 

* 1988: Everybody Shake (12" Mix) / Everybody Shake (Radical Beats) / Be My Dream (Remix) 

* 1988: Everybody Shake (New Beat Mix) / Everybody Shake (Phantom Mix) 

* 1988: Everybody Shake (Long Version) / Be My Dream (Remix) 

* 1988: Everybody Shake / Everybody Shake (Radical Beats) 

* 1989: Hip Hop Reggae (Omen Mix) / Hip Hop Reggae (Sax Mix) 

* 1989: Hip Hop Reggae (Omen Mix) / Hip Hop Reggae (Hoffman Mix) 

* 1989: Hip Hop Reggae (Omen Mix) / Hip Hop Reggae (Sax Mix) / Hip Hop Reggae (Single Mix) 

* 1989: La Casa Latina (Grande Fiesta Mix) / New Style (Not Yet Mixed Mix) 

* 1989: La Casa Latina (Radio Edit) / New Style (Not Yet Mixed Mix) 

* 1989: La Casa Latina (Grande Fiesta Mix) / New Style (Not Yet Mixed Mix) / La Casa Latina (Caipirinha Mix) 

* 1989: Electrica Salsa (Baba Baba) / Step by Step (Vocal Mix) / Time Operator (Real Time Mix) 

* 1990: La Casa Latina (Offensiva Mix) / La Casa Latina (Casablanca Mix) / La Casa Latina (Aire Del Campo Mix) / La Casa Latina (Grande Fiesta Mix) (Original Version) 

* 1990: Move Your Body (Power Mix) / Move Your Body (Original Version) / Das Licht 

* 1993: Electrica Salsa (Baba Baba) (Martini Club Remix) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Martini Cut Remix) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Instrumental Remix) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Original Version)

* 2001: Electrica Salsa (Baba Baba) / Electrica Salsa (Baba Baba) (Dub Version) / Step by Step (Vocal Mix) 

Albumok 

* 1988: Organisation for Fun 

* 1989: Ask Yourself 

VIDEÓK

Electrica Salsa (Baba Baba)

Electrica Salsa (Baba Baba) (másik klip)

Step by Step

Step by Step (másik klip)

Harry... Aber Jetzt

Bad News

Time Operator (Real Time Mix) (csak zene!)

Everybody Shake (csak zene!)

La Casa Latina

DÉBUT DE SOIRÉE

A Début de Soirée francia duó 1988-ban alakult, ámbár a tagok akkor már négy éve együtt zenéltek más néven. Nuit de folie című bemutatkozó kislemezük kiugró sikert aratott Franciaországban, és számos európai országban is a legnépszerűbb felvételek közé került. Jól fogadta a közönség a következő két kislemezt is, de aztán csökkenni kezdett az érdeklődés a duó iránt. A Début de Soirée az 1990-es évek felében előbb Európában, majd Latin-Amerikában turnézott. 1996-os albumának sikertelensége után évekre eltűnt a közönség szeme elől. Sokan azt hitték, hogy feloszlott, ám erre igazából sohasem került sor. 2004-ben Sacha Goëller ugyan kivált a formációból, társa, William Picard azonban két táncosnővel társulva továbbvitte a Début de Soirée nevet.

TAGOK 

* William Picard (Franciaország, Marseille, 1960. szeptember 1.) 

* Sacha Goëller [Sauveur Jacques Pichot] (Franciaország, Pont-Sainte-Maxence, 1965. június 14.) 

KARRIERTÖRTÉNET 

Őrült éjszaka 

A Début de Soirée duót William Picard – egy Aix-en-Provence-i lemezlovas – és Sacha Goëller – egy marseille-i rádióállomás menedzsere – alapította 1984-ben. Eleinte a Yankee nevet használták, a Début de Soirée (Kora este) nevet csak 1988-ban vették fel. A Yankee 1987-ben Mister DJ címmel adott ki egy kislemezt, de nem aratott vele különösebb sikert. Annál népszerűbb lett viszont a következő évben – immár Début de Soirée néven – a Nuit de folie (Őrült éjszaka), amely 1988 nyarának legnagyobb slágere volt Franciaországban: több mint két hónapig vezette a slágerlistát, 22 hétig szerepelt a Top 10-ben, és 30 hétig a Top 50-ben. Több mint egymillió eladott példányszámának köszönhetően nemcsak platinalemezzé vált, hanem minden idők kereskedelmileg legsikeresebb francia kislemezei közé is bekerült, méghozzá az 57. helyre. A sikerben nagy szerepet játszott a vicces, nem túl bonyolult, mégis hatásos videoklip, noha a két énekes később egyöntetűen arról nyilatkozott, hogy egy ideje már nem szívesen nézik meg újból, mert elavultnak látják. Plágiumvadászok szerint a hangszerelés itt-ott Patty Ryan 1986-os diszkóslágerét, a You’re My Love, You’re My Life-ot idézi. A dolognak viszont az a bökkenője, hogy a Nuit de folie állítólag már 1984-ben megszületett, sőt különösebb visszhang nélkül meg is jelent egy kislemez B oldalán, szóval nem egyértelmű, hogy tényleg plagizálásról van-e szó, és ha mégis, akkor ki másolt kit. (Sajnos a világhálón nem találtam meg az 1984-es verziót, de még csak azt sem, hogy milyen név alatt jelent meg. Az on-line adatbázisok szerint ugyanis a Début de Soirée csak 1988 óta létezik, a Yankee-nek viszont csak a már említett kislemeze jelent meg, melynek B oldala a Mister DJ instrumentális változata.) Egyébiránt sokáig egyik lemezkiadó se mutatott érdeklődést a Nuit de folie új verziója iránt (elvégre az eredeti lényegében már megbukott 1984-ben), amely végül a Sony jóvoltából jelenhetett meg.

A sikerektől az átalakulásig 

Még 1988 végén megjelent a Début de Soirée második kislemeze, a La vie, la nuit. Nyolcszázezer példányban fogyott el, és a francia slágerlista második helyéig jutott. Érdekes stílusváltásként a harmadik kislemez, a Jardins d'enfants egy ballada volt, amelyhez fekete-fehér klipet forgattak. A siker ezúttal se maradt el, még ha kicsit kisebb is volt, mint az első két esetben: 500 ezer eladott példány és ötödik hely a slágerlistán. A duó tíz felvételt tartalmazó debütáló albuma szintén Jardins d'enfants címmel került a boltokba. Erről a Chance című dal is megjelent kislemezen, sőt (újfent fekete-fehér) videoklip is készült hozzá. Fogadtatása arra utalt, hogy a Début de Soirée csillaga hanyatlani kezdett: ebből a kislemezből már csak százezer darab fogyott el, a toplistán pedig megállt a 30. helyen. Az ötödik kislemez, a Belles belles belles – Eddie Hodges 1962-es slágerének feldolgozása, amelyet még ugyanabban az évben Claude François énekelt franciául a saját maga által írt szöveggel – még ennyit sem ért el: a 49. helyre került a slágerlistán. Nem aratott már igazán nagy sikert a második album sem, a Passagers de la nuit. William és Sacha egy merész húzással másik címmel újra forgalomba hozta az albumot: a Tous les paradis egyetlen újdonsága az előző kiadáshoz képest a címadó felvétel, ám sem az új kiadás, sem a kislemezre kimásolt Tous les paradis nem rendezte át a slágerlistákat. 1991-ben a Début de Soirée egy nemzetközi turnét bonyolított le, melynek során eljutott Svájcba, Belgiumba, Új-Kaledóniába, Németországba, Angliába, Libanonba, Mauritiusra és Ausztráliába. 1992-ben és 1993-ban a duó megpróbálta meghódítani Latin-Amerikát: William és Sacha Venezuelában, Kolumbiában és Mexikóban lépett fel, lemezt is adtak ki ezekben az országokban. Franciaországba való hazatérésük után, 1995-ben nagy slágerük, a Nuit de folie új változatával próbálkoztak, amelyet 1996-ban még egy album követett, a Faut pas exagérer. Mivel ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Début de Soirée eltűnt a reflektorfényből. Sokan azt hitték, fel is oszlott, ez azonban nem történt meg. Sacha 2004-ben kivált a duóból, mert egyre kevésbé kötötték le az érdeklődését a fellépések, és már nem volt olyan aktív a színpadon, mint korábban. William azonban két énekesnőt vett maga mellé, és továbbvitte a Début de Soirée nevet. A formációnak új felvétele ugyan nem jelent meg, 2009-ben azonban egy olyan válogatás került forgalomba, amelynek két CD-je és egy DVD-je tökéletes keresztmetszetet adott a Début de Soirée karrierjének legfényesebb éveiről. 

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1988: Nuit de folie / Tout pour la danse

* 1988: Nuit de folie (Crazy Night Remix) / Tout pour la danse / Nuit de folie (Euro Mix) 

* 1988: Nuit de folie (Version Longue) / Tout pour la danse / Nuit de folie / A Capella Chœur / A Capella Rap 

* 1988: Nuit de folie (Crazy Night Remix) / Nuit de folie (French Mix Club) / Nuit de folie (A Capella Choeur) / Nuit de folie (A Capella Voix Rap) 

* 1988: Nuit de folie (Euro Remix) / Tout pour la danse 

* 1988: Nuit de folie / Tout pour la danse / Nuit de folie (Version Longue) 

* 1988: La vie, la nuit / Week-End Dance 

* 1988: La vie, la nuit (Extended Remix) / La vie, la nuit / Week-End Dance 

* 1988: La vie, la nuit (Extended Remix) / La vie, la nuit (French Remix Club) / La vie, la nuit (Version Radio) 

* 1989: Jardins d'enfants / Crocodiles Cauchemar 

* 1989: Jardins d'enfants (Remix) / Voix couplet (A. Capella ) / Voix refrain (A. Capella ) / Voix pont (A. Capella ) / Jardins d'enfants ( Version 45 Tours) / Crocodiles Cauchemar 

* 1989: Jardins d'enfants (Version 45 T) / Jardins d'enfants (Remix) / Crocodiles Cauchemar 

* 1989: Chance / Début De Soir'Rock 

* 1989: Chance (Club Mix) / Chance (Version 45T) / Début de Soir' Rock 

* 1989: Chance (Version Single) / Chance (Club Mix) 

* 1990: Belles belles belles / Refrain d'enfer 

* 1990: Belles belles belles (Remix Club) / Refrain d'enfer (Remix Club) 

* 1991: De révolutions en satisfactions / Si l’on danse 

* 1991: Tous les paradis / Tous les paradis (Instrumental) / Forêt d'Amazonie 

* 1995: Nuit de folie (Dance Club Remix) / Nuit de folie (Remix Edit Radio) / Nuit de folie (Hard Version) / Nuit de folie (Space Version) 

* 1996: Anges Gardiens (Dj'S Mix) / Anges Gardiens (Dj'S Mix Dub) / Anges Gardiens (Orient Mix) / Anges Gardiens (Spagnolo Mix) 

* 1999: Nuit de folie (Edit Radio 2000) / Nuit de folie (Version Karaoke) 

Albumok 

* 1989: Jardins d’enfants

* 1991: Passagers de la nuit 

* 1991: Tous les paradis (a Passagers de la nuit új kiadása) 

* 1996: Faut pas exagérer 

Válogatások 

* 1996: Best of 

* 1996: The Very Best of 

* 1999: Collection légende 

* 2009: Best of De Folie (2 CD + DVD) 

* 2011: Référence 80 

VIDEÓK

Nuit de folie

La vie, la nuit

Jardins d'enfants

Chance

Belles belles belles

TATJANA

Tatjana Simić (Jugoszlávia, Zágráb, 1963. június 9.) horvát származású holland modell, énekesnő és színésznő a popvilágban csupán a keresztnevét használja. Modellként vált ismertté, gyakran vállalt aktokat. 1993 óta készülnek róla naptárak is, melyek Európa-szerte igen kelendőek. (Ámbár nem tudom, állnák-e az összehasonlítást Kiszel Tünde naptárjaival.) Színésznőként A suttyó család (1986) című filmben aratta legnagyobb sikerét, amelyhez két folytatás és egy tévésorozat is készült. 1987-ben mutatkozott be mint énekesnő. Ismertebb slágerei: Baby Love, Chica Cubana, Awaka Boy, Can't Take My Eyes Off You (duett Gerard Jolinggal), Santa Maria, Ik Laat Je Gaan. Tatjanát gyakran emlegették „a holland Sabrina”-ként, hiszen hasonló stílusú slágereket énekelt, mint olasz kolléganője, és lényegében ugyanazt az imázst képviselték a könnyűzenében.

KARRIERTÖRTÉNET

A modell

Tatjana Simić életéről viszonylag kevés információ található a világhálón, családjáról, Jugoszláviában töltött éveiről például semmilyen adatot sem találtam. Amit biztosan tudni lehet, hogy édesanyjával és lánytestvérével együtt 1979-ben költözött Hollandiába. Rotterdam városában telepedtek le. 1982-ben Tatjana egy országúti balesetben megsérült, apró sebhelyek maradtak az arcán, melyek később kibontakozó karrierjét szerencsére nem hátráltatták. Pályafutása modellként kezdődött, miután 1985-ben megnyerte egy holland magazin modellkereső versenyét. A nagy múltú férfimagazin, a Playboy fotósai hamar felfedezték, és a gyönyörű horvát lány a hímnemű közönség nagy örömére többször is hajlandó volt megválni a ruháitól. Vállalkozó kedve elnyerte méltó jutalmát, hiszen nem kevesebb, mint tizenhatszor szerepelt a Playboy címlapján: tizenkétszer a holland, négyszer a német kiadáson. Természetesen más magazinok is közölték a fotóit és a róla szóló híreket, így például a holland Veronica, a Hitkrant, a Story, a Dag, a Nieuwe Revu és a Tros Kompas, a belga Humo és a német Lui. Kizárólag igényes aktokat vállalt, nem került a pornográfia közelébe.

A színésznő

Tatjana 1986-ban kezdett filmezni: Kees Flodder szerepét játszotta a nálunk sem ismeretlen A suttyó család című filmben. A címbeli família tagjainak nem éppen a rend és tisztaság a legfőbb erényük, az alkalmazkodóképességről már nem is szólva, tehát amikor a városvezetés jóvoltából a mérgező vegyi anyagok közvetlen közeléből a település legpuccosabb helyére költöznek, alaposan meggyűlik a bajuk az ott élőkkel. Az opusz Hollandiában kiugró sikert aratott, több mint két és félmillióan látták: nem csoda, hogy 1992-ben és 1995-ben folytatás készült hozzá, 1993-ban pedig beindult a famíliáról szóló tévésorozat is. Tatjana természetesen mindegyik produkcióban részt vett. A szőke szépség második hazája mellett Németországban vált még különösen népszerűvé, amit két német filmje is bizonyít. Az Im Schatten der Angst (1988) eredetileg a televízió számára készült bűnügyi filmdráma. Hanna nővér (Ruth-Maria Kubitschek) évekig odaadóan gondoskodik Wagner doktorról (Dietrich Mattausch), aki azonban hálátlan módon a jóval fiatalabb Sonját (Tatjana Simić) vezeti az oltár elé. Hanna rajongása szertefoszlik, és a nő ravasz bosszútervet eszel ki az orvos ellen. A Szelíd terminátorok (1988) egyik sztárja az amerikai David Hasselhoff, aki akkoriban különösen népszerű volt Németországban. Aki már látott legalább egy Hasselhoff-filmet, az nyilván tudja, hogy minden korosztály által nézhető, ártalmatlan produkciókról van szó, amelyek annyira nem terhelik meg az agyat, hogy az ember hamar el is feledkezik róluk. A My Blue Heavenről csak azért kell külön szólni, hogy kihangsúlyozzuk: nem azonos a szintén 1990-ben készült Az én kék egem (My Blue Heaven) című amerikai vígjátékkal. Tatjana egyetlen horvát filmje, a Zlatne godine az ún. „horvát tavasz” időszakában játszódó dráma, amelyben a szépség csak egy kis szerepet alakított, egy tévériportert.

Az énekesnő

A suttyó család nagy sikere alighanem döntő szerepet játszott abban, hogy 1987-ben elkezdődött Tatjana énekesnői karrierje. Első kislemeze, a Baby Love a Diana Ross nevével fémjelzett 1964-es The Supremes-sláger feldolgozása. Ez még nem sok vizet zavart, ám a következő, a Chica Cubana (1988) már számos európai országban Top 10-es slágernek bizonyult. Ugyanezt a hangzást követte az Awaka Boy is. A sikerek ellenére csak 1991-ben vásárolhatták meg a rajongók Tatjana első albumát, amelynek játékideje még félóra sincs. A hét felvétel közül öt korábban már megjelent kis- és maxilemezeken, de a kiadó számomra ismeretlen okokból még arra sem volt hajlandó, hogy legalább a nagy slágereket hosszabb változatban tegye rá az albumra. 1992-ben jelent meg a Can't Take My Eyes Off You, Frankie Valli 1967-es slágerének sokadik feldolgozása, amely Tatjana legnépszerűbb felvétele lett Hollandiában. Egy duettről van szó, melyet a szexi sztár a Magyarországon alig ismert Gerard Jolinggal együtt énekelt. 1993-ban folytatódott a sikersorozat, immár nemcsak Európában, hanem Dél-Afrikában, a Távol-Keleten és az Egyesült Államokban is. Tatjana Miamiban lépett az amerikai közönség elé. Még ugyanabban az évben elkészíttette magáról az első naptárt (az 1994-es esztendőhöz), amely oly nagy nemzetközi érdeklődést keltett, hogy azóta minden évben készül egy újabb. 1993-ban vásárolhatták meg a rajongók Tatjana második albumát is, amely 13 felvételt tartalmaz. Azok kedvéért, akik valamiért lemaradtak az előzőről, a négy legnagyobb slágert a másodikra is rátették: Chica Cubana, Awaka Boy, You and Me, Don't You Want Me Baby. (Az utóbbi a brit Human League 1981-es slágerének feldolgozása.)

Az énekesnő 1995-ös slágere, a Santa Maria producerei Mike Stock és Matt Aitken voltak. Ezek a nevek nyilván ismerősen csengenek minden poprajongónak, hiszen Mike és Matt – Pete Watermannel közösen – az 1980-as évek második felében futószalagon gyártották a slágereket és a sztárokat a Dead or Alive-tól a Bananaramáig, Rick Astley-től Kylie Minogue-ig, és a sor hosszan folytatható lenne. 1996-ban került forgalomba Tatjana harmadik albuma, amely természetesen a Santa Maria címet kapta. Tizenhárom felvétel szerepel rajta, a nagy sláger például háromféle változatban is meghallgatható. A már említett Tatjana-naptárak sikeréhez kapcsolódik az énekesnő 1996-os kislemeze, a Calendar Girl, amelyet 1997-ben követett az új album, a New Look. Ez 14 dalt tartalmaz, és aki netán elmulasztotta volna vagy nem unta még meg addig, az a Santa Mariát ezen az albumon is meghallgathatta kétféle verzióban. A lemezbemutató koncertet az amszterdami Planet Hollywood étteremben tartották. A New Look (Új külső) címének megfelelően valóban új imázst hozott: a szexi lány helyébe az elegáns üzletasszony lépett. 1997 óta egyébként nem jelent meg újabb Tatjana-album, bár 1999-ben és 2010-ben is kilátásba helyeztek egyet. (Utóbbi időpontban végül egy válogatáslemezt hoztak forgalomba.) 2000-ben a Baila Baila egy olyan speciális CD-n is a boltokba került, amely a címadó dal különféle változatai mellett három klipet, fotókat, videojátékot és képernyővédőt is tartalmazott. Az új évezredben a Santa Maria többször is megjelent újrakevert változatokban. Az énekesnő 2008-ban a horvát Tony Četinski Blago onom ko te ima című felvételét dolgozta fel új kislemeze B oldalán. Az A oldal felvétele, az Ik laat je gaan 11. helyezést ért el a holland toplistán, és ilyen eredménnyel Tatjana korábban még nem dicsekedhetett második hazájában. (A holland közönség nyilván ily módon díjazta, hogy a sztár ezúttal holland nyelven énekelt.)

Ez meg az 

Modell, színésznő és énekesnő: már ez is figyelemre méltó sokoldalúságról tanúskodik, de Tatjana egyéb módokon is rendszeresen jelen van a nyugati (főleg a holland) médiában. 1997-ben jelent meg róla az első könyv, amelyet John Frijters és Peter de Jong írt. A kiadványt természetesen számos fotó illusztrálta. Maga a sztár előbb egy DVD-n mutatta be a közönségnek karrierje történetét 2002-ben, majd három évvel később Jij! címmel jelentette meg a saját maga által írt önéletrajzi könyvét. És miért épp neki ne jelent volna meg szakácskönyve is? A 2006-ban kiadott Tatjana's Studentenkookboek horvát ételkülönlegességek receptjeit tartalmazza színes anekdotákkal és persze a sztárról készült fotókkal fűszerezve. Különféle tévéműsorokban is láthatták a rajongók. A Zuidlarenben rendezett 2000-es Dominó-napon például ő tette le az első dominót a 3 112 000 darabból. A felépített dominóknak abban az évben Lionel Richie adta meg a kezdő lökést. A dominók 95,68%-a dőlt el, vagyis összesen 2 977 678 darab. Ez rosszabb eredmény volt, mint az előző évi, de jobb volt, mint a következő esztendei eredmény. 2005-ben Tatjana részt vett a holland RTL4 Dancing with the Stars (magyar változatban: Szombat esti láz) című műsorának szilveszteri különkiadásában, amelyet meg is nyert. (Táncpartnere a 12 évvel fiatalabb Koen Brouwers profi táncos volt.) 2008-ban a BNN Ranking the Stars című műsorának 3. évadjában láthatták a holland tévénézők. 2009-ben és 2010-ben Tatjana részt vett az Eurovíziós Dalfesztivál holland nemzeti selejtezőjének zsűrijében. 2011. szeptember 1-jén egy új valóságshow indult a holland RTL4 műsorán: a Diva's draaien door három énekesnő kalandjait mutatja be. Tatjana mellett Patty Brard (a Luv’ énekesnője) és Patricia Paay szórakoztatta a nézőket.

Magánélet

Tatjana Simić magánéletéről főleg akkor számolt be részletesen a holland média, amikor a partner személye is figyelemre méltó volt. 2007-ben Marcel Boekhoorn milliárdos élvezhette a szexis sztár kegyeit, a következő évben azonban már egy másik milliomos, a textil- és ingatlanbizniszben érdekelt Ronny Rosenbaum legyeskedett Tatjana körül. 2010. szeptember 16-án a holland média bejelentette, hogy a viszonynak vége. A sztár a Wie kiest Tatjana? című tévéshow keretében próbálta megtalálni következő partnerét. (A műsort az RTL4 sugározta.) A jelöltek közül Peter Mijnent választotta. A hasonló magyar tévéműsorok tapasztalatai alapján ugye, senki nem gondolta komolyan, hogy ez a kapcsolat tartós lesz? 2012. február 29-én jelentették be, hogy a pár szakított.

DISZKOGRÁFIA 

(Zárójelben a holland slágerlistás helyezések.)

Kislemezek, maxik 

* 1987: Baby Love (12" Remix) / Baby Love (Radio Edit) / Baby Love (Dub Mix)

* 1988: Chica Cubana (Single Version) / Chica Cubana (12" Vocal Version) / Chica Cubana (Dub Version) / Chica Cubana (Accapella) / Whistle (Quijada)

* 1988: Chica Cubana (12" Vocal Version) / Chica Cubana (Dub Version) / Chica Cubana (Instrumental Version) / Chica Cubana (Accapella)

* 1988: Chica Cubana / Chica Cubana (Instrumental Version) (#11)

* 1988: Awaka Boy / Awaka Boy (Dub Version) / Awaka Boy (Acappella) / Fiskio

* 1988: Awaka Boy / Awaka Boy (Dub Version) / Awaka Boy (Acappella)

* 1988: Awaka Boy / Awaka Boy (Instrumental) (#40)

* 1988: Awaka Boy (Single) / Awaka Boy (12 Inch) / Awaka Boy (Dub Version) / Awaka Boy (Acappella) / Fiskio

* 1990: A Letter to Your Heart (Single Version) / A Letter to Your Heart (Extended Version) / A Letter to Your Heart (Dub Version) / A Letter to Your Heart (Instrumental Version)

* 1991: You and Me / A Letter to Your Heart (#81)

* 1991: You and Me / You and Me (Long Version) / A Letter to Your Heart

* 1992: Can't Take My Eyes Off You (Radio Edit) / Can't Take My Eyes Off You (Club Mix) / Divin' Into Deep (Tatjana Simic & Gerard Joling)

* 1992: Can't Take My Eyes Off You (Radio Edit) / Divin' Into Deep (Tatjana Simic & Gerard Joling) (#6)

* 1992: Don't You Want Me Baby / G. I. Joe

* 1993: Feel Good (Radio Edit) / Feel Good (Extended Version) / Feel Good (Jazz Version) / Dreamgood

* 1993: Feel Good (Extended Version) / Feel Good (Radio Edit) / Dreamgood (#21)

* 1993: Never Never (Radio Version) / Never Never (Club Version) / Never Never (Extended Club Version) / Never Never (Radio / Club Version)

* 1993: Never Never (Radio Version) / Never Never (Club Version)

* 1994: Don't You Want Me Baby (Club Mix) / Don't You Want Me Baby (Trend Mix) / Don't You Want Me Baby (Edit Club Mix) / Don't You Want Me Baby (Radio Version)

* 1994: Don't You Want Me Baby (Radio Version) / Don't You Want Me Baby (Extended Club Mix) / Don't You Want Me Baby (Club Mix) / Don't You Want Me Baby (Trend Mix)

* 1995: Santa Maria (Radio Edit) / Santa Maria (Wah-Hey Mix) / Santa Maria (Harry Ola Mix) / Santa Maria (Harry Ola Instrumental)

* 1995: Santa Maria (Radio Edit) / Santa Maria (Harry Ola Mix) (#37)

* 1995: Don't You Want Me Baby / Feel Good (Radio Edit) + 2 videoklip

* 1996: Santa Maria (Wah-Hey Mix) / Santa Maria (Radio Edit) / Santa Maria (Euro Remix) / Santa Maria (Y & Co Mix)

* 1996: Santa Maria (Radio Edit) / Santa Maria (Wah-Hey Mix) / Santa Maria (Harry Ola Mix) / Santa Maria (Harry Ola Instrumental) / Santa Maria (Y & Co Mix)

* 1996: Santa Maria (Radio Edit) / Santa Maria (Wah-Hey Mix) / Santa Maria (Y & Co Mix) / Santa Maria (Euro Remix) / Santa Maria (EE Legal Mix)

* 1996: Calendar Girl (Disco Version) / Calendar Girl (Brasil Version) (#73)

* 1996: Calendar Girl (Disco Version) / Calendar Girl (Brasil Version) / Calendar Girl (House Version) / Calendar Girl (Instrumental Version)

* 1996: Your Love Is Magic (12" Mix) / Santa Maria (Happy Handbag Mix)

* 1997: Sweet Sweet Smile (Radio Single – Edit) / Sweet Sweet Smile (Extended Version)

* 1997: The First Time / The First Time (Instrumental) (#41)

* 1997: O Baby I

* 1999: Wait and Wonder (Original Version) / Wait and Wonder (Bliss Mix)

* 1999: Wait and Wonder (Original Version) / Wait and Wonder (Bliss Mix) / Wait and Wonder (Nobleman One Mix) / Wait and Wonder (She Wants It Mix)

* 1999: Crazy Way about You (Radio Edit) / Crazy Way about You (Long Radio Edit) / Crazy Way about You (Party Power Mix) / Crazy Way about You (Club Mix) / Crazy Way about You (Extended Club Mix)

* 1999: Crazy Way about You (Party Power Mix) / Crazy Way about You (Long Radio Edit) / Crazy Way about You (Radio Edit)

* 2000: Baila Baila (Single Mix) / Baila Baila (Club Mix) / Baila Baila (Dance Mix) / Baila Baila / Wait and Wonder / Crazy Way about You 

* 2000: Baila Baila (Single-Mix) / Baila Baila (Club-Mix) / Baila Baila (Dance-Mix) (#24)

* 2003: Santa Maria (2003 Radio Version) / Santa Maria (Wayne G Lady Botox Mix) / Santa Maria (1995 Harry Ola Mix) / Santa Maria (Almighty 12" Mix) / Santa Maria (BTD Download Extended Version) / Santa Maria (2003 Extended Radio Version) (promóciós lemez)

* 2004: Santa Maria (2004 Extended Version) / Santa Maria (Wayne G Lady Botox Mix) / Santa Maria (Almighty 12" Mix) / Santa Maria (1995 Harry Ola Mix)

* 2006: Santa Maria (Delaction Remix – Extended) / Santa Maria (Delaction Remix – Radio) / Santa Maria (DJ Ten Remix)

* 2008: Ik laat je gaan / Blago onom ko te ima (#11)

* 2010: Chica Cubana (7 Inch Version) / Chica Cubana (12 Inch Version) / Awaka Boy (7 Inch Version) / Chica Cubana (Acapella)

* 2010: Ga nu maar

Albumok 

* 1991: Tatjana

* 1993: Feel Good 

* 1996: Santa Maria

* 1997: New Look (#70)

* 2010: Hollands Glorie (válogatás)

DVD

* 2002: My Own Story

FILMOGRÁFIA

* 1986: A suttyó család (Flodder)

* 1988: Im Schatten der Angst (tévéfilm)

* 1988: Szelíd terminátorok (Starke Zeiten)

* 1990: My Blue Heaven

* 1992: Zlatne godine

* 1992: A suttyó család Amerikában (Flodder in Amerika!)

* 1993: Hoeksteen & Groenstrook (tévésorozat)

* 1993–1998: A suttyó család (Flodder) (tévésorozat)

* 1995: A suttyó család 3: Hulljon a férgese! (Flodder 3)

VIDEÓK

Chica Cubana

Awaka Boy

Can't Take My Eyes Off You (Közreműködik: Gerard Joling) (csak zene!)

Don't You Want Me Baby (csak zene!)

Feel Good

Santa Maria (Sexy Version)

Calendar Girl

Sweet Sweet Smile (Tatjana featuring Peter Lee) (csak zene!)

The First Time

Wait and Wonder

Crazy Way about You 

Baila Baila 

Ik laat je gaan

PAUL LEKAKIS

Paul Lekakis (Egyesült Államok, New York állam, Yonkers, 1965. október 22.) görög származású amerikai modell, énekes és színész számos forrás (például az angol Wikipédia) szerint 1966-ban született, ennél részletesebb adatokat azonban nem közölnek. (Egyedül az AllMusic adatbázisában találtam pontos információkat.) Modellként kezdte pályafutását, aktfotók is megjelentek róla. Az 1980-as évek második felében egy olasz diszkóban fedezték fel a lemezipar képviselői, aminek eredményeként megszületett első és egyetlen világslágere, a szókimondó szövegű Boom Boom (Let's Go Back to My Room). Ezt követő felvételei egyre csekélyebb érdeklődést keltettek. Karrierjének kibontakozásában ugyanis komoly akadálynak bizonyult HIV-fertőzöttsége, amelyet évekig titkolt. Az 1990-es években a kábítószerek és az alkohol rabságába került, és egy időre annyira lecsúszott, hogy prostituáltként próbált megélni. Az új évezredben leszámolt sötét múltjával, és a meleg szubkultúra egyik kedvelt személyisége vált belőle: filmjei, lemezei, fellépései elsősorban a homoszexuálisok körében mennek eseményszámba.

KARRIERTÖRTÉNET

A kezdetek

Paul Lekakis New York állam északi részén nevelkedett négy testvérével együtt. Kamaszkorában tudatosult benne, hogy homoszexuális érdeklődésű, de sok más, hasonló helyzetben lévő tizenéves fiúval ellentétben ennek felismerése és elfogadása nem okozott különösebb lelki és egyéb terheket számára. Mássága elfogadásában és elfogadtatásában nyilván döntő szerepet játszottak előnyös fizikai adottságai is. Hamar rájött arra, hogy vonzó külseje megnyithatja előtte a gyors érvényesülés útjait. Tizenhat éves korában a New Rochelle-hez közeli Zippers melegbárban kapott munkát mint pincér. Természetesen mindezt csak ugródeszkának tekintette ahhoz, hogy ismertté váljon. Kimaradt a középiskolából, majd nem sokkal tizenhetedik születésnapja után otthagyta a bárt, és New Yorkba utazott. Táncos akart lenni, ennek érdekében már addig is folyamatosan képezte magát. Szorgalmasan járt különféle meghallgatásokra, hogy videoklipekben szerepelhessen, de egyszer sem választották ki. Belevetette magát az éjszakai életbe, ám nem is annyira a szórakozás szándéka vezérelte, inkább hasznos kapcsolatokat igyekezett kiépíteni, melyekből profitálni tud. A taktika bevált, egyik alkalmi partnere, egy sikeres divatfotós néhány felvételt készített róla. A képeknek köszönhetően előbb a New York-i Click ügynökség ajánlott munkát Paulnak, majd Milánóba hívták egy próbafotózásra. Az olaszországi utazásnak azonban minden értelemben meg kellett fizetni az árát, Lekakisnak ugyanis választania kellett Milánó és a fotós barátja között. Az előbbit választotta, éppen ezért az útiköltséget is magának kellett előteremtenie. A megérkezés kisebbfajta sokkot jelentett: a milánói ügynökség ugyanis olyan volt, mint egy fiútábor, ahol tolongtak a Paulhoz hasonló jó megjelenésű, karrierre vágyó srácok. Ezúttal azonban a szerencse neki kedvezett: őt választották ki a munkára.

A diszkósztár

Elsőként egy elismert fényképész, Aldo Fali fotózta Pault az Emporio Armani hirdetése számára. Az 1986-ban megjelent reklámtól maga a modell volt a legjobban elragadtatva: Lekakis alig akarta elhinni, hogy nem olyan régen még egy névtelen senki volt, most pedig az Andy Warhol által 1969-ben alapított Interview magazin címlapján látható a fotója. Mint felkapott modell, Paul gyakran mutatkozott a menő szórakozóhelyeken, ahol táncos múltjának köszönhetően szintén sikert aratott. Felfigyelt rá egy lemezproducer, akinek megtetszett a mozgása, és úgy vélte, a srácnak lenne keresnivalója a popszakmában is. Lekakis azt hitte, csak viccelődnek vele, de a poén kedvéért belement egy demo elkészítésébe. Hamar kiderült, hogy nem tréfáról van szó, és megkötötték a szerződést is. A szókimondó szövegű Boom Boom (Let's Go Back to My Room) szerzői az italodisco kulcsfigurái: Roberto Turatti, Tom Hooker, Miki Chieregato, Riccardo Ballerini és Stefano Montin. (Turatti és Chieregato voltak a producerek is. A dal megírását az angol Wikipédia egyébként kizárólag Lekakisnak tulajdonítja, ennek azonban maguk a lemezek címkéi mondanak ellent.) A sláger ezekkel a sorokkal indul: „Hey babe, I'd like to talk to you. / How's about coming back to my room, / For a little boom boom.” (Hé, bébi, beszélni szeretnék veled. / Mi lenne, ha visszamennénk a szobámba / egy kis bumm bummra?) A dalszöveg további része is kétértelműen egyértelmű, és Paul szerint mindez hűen tükrözte azt a promiszkuitást, amely akkoriban benne volt a levegőben. A lemezt előbb az erre a műfajra specializálódott ZYX Records jelentette meg, majd a sikert látva a Polydor vállalta a szélesebb körű forgalmazást. A Boom Boom (Let's Go Back to My Room) számos országban a Top 10-ben szerepelt (néhol egészen a csúcsig jutott), és a kislemezből világszerte több mint hatmillió példány kelt el. Ez a siker azért is tiszteletre méltó, mert a dalhoz nem forgattak videoklipet, márpedig klip nélkül befutni már akkor is szinte lehetetlennek tűnt. Lekakis évek múlva azt állította, hogy a mesés jogdíjakból egy fillért sem látott. „Fiatal voltam, és ostoba” – emlékezett vissza, és jómagam azt gyanítom, hogy igazából el sem olvasta alaposan (vagy nem értette meg), mi van abban a szerződésben, amelyet aláírt.

New Yorkba való visszatérése után Paul több lemezcégnél is próbálkozott, de még a világsiker sem volt elég jó ajánlólevél, mert állítólag mindenhol elutasították. A Warner egyik leányvállalata, a Sire végül elfogadta a jelentkezését. Ez a cég adta ki Lekakis következő három kislemezét (You Blow Me Away, My House, Tattoo It on Me), valamint egyetlen albumát, amely Tattoo It címmel 1990-ben került a boltokba. A kislemezek közül a My House a Billboard dance toplistájának élére került. A korábbi évek felhőtlenül könnyelmű életvitele azonban megbosszulta magát. Paul ugyanis teljesen komolyan vette nagy slágere szövegét, és magánéletében egyik „boom boom” követte a másikat éppen aktuális partnerével. Nem sokkal az új lemezszerződés megkötése után azonban megtudta, hogy HIV-fertőzött. Mindössze 24 éves volt, úgy érezte, a pozitív AIDS-teszttel megkapta a halálos ítéletét. Noha a betegség tünetei nem látszódtak rajta, rettegett attól, hogy az emberek megtudják a titkát. Ennél is nagyobb dilemmát jelentett számára az a helyzet, hogy állítólag nemcsak a két szép szeméért szerződtették, hanem természetbeni ellenszolgáltatást vártak tőle. Úgy gondolta, ha ezt nem teszi meg, vége a karrierjének. Ha megteszi, megfertőzi a partnereit. Nem tette meg. Bár a lemezcég illetékesei tudtak Lekakis szexuális beállítottságáról, mégis azzal a képtelen ötlettel álltak elő, hogy afféle „lányok kedvence” imázst alakítanak ki a számára.

I Was a Male Stripper in a Go-Go Bar

Az elképzelés hamvába holt, és a Sire 1991-ben megvált Paultól. A fiatalember lassan megindult lefelé a lejtőn. Melegklubokban lépett fel, ahol pornósztárok és nőimitátorok jelentették a fő attrakciót: Lekakis volt az egyetlen igazi énekes közöttük. A helyek színvonalára jellemző, hogy a hevenyészett színpad olykor nem volt más, mint egy biliárdasztalra fektetett deszka. Felkérésekben eleinte nem volt hiány, de hogy ez így is maradjon, Paul kénytelen volt egyre jobban alkalmazkodni a körülményekhez, a többi fellépő „nívójához”. Idővel azon vette észre magát, hogy már nem egy énekes, aki szolidan vetkőzik is, hanem egy sztriptíztáncos, aki mellesleg énekel. Nehezen dolgozta fel karrierjének megfeneklését, és nyomasztó teherként nehezedett a lelkére továbbra is titkolt betegségének tudata. Búfelejtőként azonban könnyen hozzá lehetett jutni az alkoholhoz és a kábítószerekhez. 1994-ben elhatározta, hogy szerencsét próbál Los Angelesben. Szinte semmije sem volt az új élet elkezdéséhez, ezért merész és meghökkentő lépésre szánta el magát: prostitúcióra adta a fejét. (Tartok tőle, hogy nem csak a fejét.) Fogalma sem volt a világ legősibb mesterségének kulisszatitkairól, ezért eleinte kifejezetten kínos és kellemetlen tapasztalatokat szerzett. Természetesen titkolni próbálta személyazonosságát, de néhány „kollégája” és kuncsaftja felismerte. Utóbbiak jöttek is folyamatosan, elvégre mindig akadt valaki, aki meg akarta kapni a lecsúszott sztárt. Lekakis rádöbbent arra, hogy azok a melegek, akik prostituáltak között keresnek partnert maguknak, gyakran egyáltalán nem perverz, beteges alakok, inkább magányos, szeretetre vágyó, szerencsétlen emberek. Ez a felismerés sem tartotta vissza azonban attól, hogy védekezés nélkül szexeljen a partnereivel, akik előtt persze titkolta, hogy HIV-fertőzött. Lelkiismereténél erősebb volt a biztos egzisztencia és a megszokott ajzószerek (alkohol és kábítószer) iránti vágy. Azzal mentegette magát, hogy az AIDS-korszakban hihetetlen könnyelműség az ügyfeleitől, hogy védekezés nélkül szexelnek egy ismeretlennel, és nem ő tehet partnerei felelőtlen magatartásáról.

Az újrakezdés

1997 novemberében Paul egészségi állapota romlani kezdett. Csak ekkor szánta rá magát arra, hogy radikálisan szakítson addigi életvitelével, és új életet kezdjen. Ez persze nem ment könnyen, voltak visszaesések is, de az új évezredre sikerült úrrá lennie káros szenvedélyein. Megtanulta, hogyan élhet együtt a betegségével, valamint sikerült újraindítania a karrierjét, még ha az nem is olyan látványos, mint az 1980-as években. Rajongói az elmúlt bő egy évtizedben több filmben is láthatták őt. Igazából már 1988-ban kapcsolatba került a filmvilággal: ő énekelte a címadó dalt Philip Saville The Fruit Machine című meleg témájú bűnügyi drámájában, amelyet az Egyesült Államokban Wonderland címmel forgalmaztak. A dal producerei a korszak slágergyárosai, Mike Stock, Matt Aitken és Pete Waterman voltak. Paul 2001-ben mutatkozott be mint színész a Circuit című dráma egyik mellékszerepében. A rendezői székben egy volt Playgirl-modell, Dirk Shafer ült, akit a magazin 1992-ben az év férfijának választott. (Annak idején Lekakist is fotózta a Playgirl.) Shafer sokáig maga is rejtőzködő homoszexuális volt, aki eleinte kénytelen volt megfelelni a hetero ideálnak. A Circuit kiábrándítóan realisztikus képet fest a melegek egy rétegéről, jobb sorsra érdemes fiatalok vergődéséről a kábítószerek, az alkohol, a dübörgő zene és az alkalmi szexuális kapcsolatok fogságában, és azokról, akiknek érdekükben áll, hogy ez a körforgás ne szakadjon meg. A szereposztásban egyébként Paul Lekakis mellett más érdekes nevek is felbukkannak: például William Katt – Brian De Palma Carrie (1976) című emlékezetes horrorfilmjének egykori göndör szőke hajú szépfiúja –, Nancy Allen, szintén a Carrie-ből és a Robotzsaru-filmekből (mellesleg De Palma exfelesége), és Randal Kleiser, két világsikerű alkotás, a Grease (1978) és A kék lagúna (1980) rendezője.

Említést érdemel a Chippendale-fiúk igaz történetén alapuló Just Can't Get Enough (2002) is, noha Paul csak egy egészen kis szerepet játszik benne. Meleg vonatkozású vígjáték a Sex, Politics & Coctails (2002), amelyben Lekakis – nyilván nagy slágerére való utalásként – Mr. Bang Bang szerepét kapta. A Hellbent (2004) című horrort akár a Sikoly-filmek homoerotikus variációjaként is felfoghatjuk. A mellékszereplők között – Paul mellett – felbukkan a melegpornók egyik sztárja, Colton Ford is. Lekakis 2005-ben fitneszedzőjével, Clay Adkinsszal közösen egy sport témájú DVD-t készített, a Partnerst. 2006-ban (más források szerint: 2007-ben) a Two Boys in a Bed on a Cold Winter's Night című kétszereplős színdarabban lépett a közönség elé Scott Douglas Cunningham partnereként. Az előadást a meztelenség és a szexuális helyzetek miatt csak felnőtt nézők tekinthették meg. A színészettel párhuzamosan új lendületet vett Paul énekesi karrierje is. 2006-ban az (I Need A) Vacation című friss felvétele aratott sikert, a következő évben pedig immár húszéves slágere, a Boom Boom (Let's Go Back to My Room) új verziója tűnt fel a slágerlistán, noha nem vált annyira népszerűvé, mint az eredeti. A remixhez Walid Azami forgatott klipet. Paul az új évezredben Los Angelesben él.

DISZKOGRÁFIA

Kislemezek, maxik

* 1986: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Vocal Version) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Instrumental Room)

* 1986: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (US Remix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Radio Edit) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Dub)

* 1987: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (A Phil Harding Remix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (A Phil Harding Dub Remix)

* 1987: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (U.S. Remix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room)

* 1988: Fruit Machine / Fruit Machine (12" Master)

* 1989: You Blow Me Away (12" Vocal) / You Blow Me Away (7") / You Blow Me Away (Dub) / You Blow Me Away (Bonus Beat)

* 1990: My House (Album Version) / My House (Shep's House) / My House (New York Style Mix) / Are You Man Enough? (Duet With Lisa Bellamy) / My House (Her House Mix) / My House (My Acid House Mix)

* 1990: My House / Tattoo It on Me

* 1990: My House (New York Style Mix) / My House (My Acid House) / My House (New York Instrumental) / My House (Shep's House) / My House (Her House) / Are You Man Enough? (Duet With Lisa Bellamy) (Album Version) / My House (Dub)

* 1990: Tattoo It on Me (The Extended Version) / Tattoo It on Me (Dub) / Tattoo It on Me (Beats) / Tattoo It on Me (Tattoo The House Mix) / You Blow Me Away (12" Vocal)

* 1992: Boom Boom (Club Mix) / Boom Boom (Original Version) / Boom Boom (Radio Edit) / Boom Boom (12" Remix Vocal) / Boom Boom (12" Remix Instrumental) / Boom Boom (T.V. Track)

* 1993: Let It Out (Radio Cut) / Let It Out (Disco Version) / Let It Out (12" Club) / Let It Out (12" Dub)

* 2000: Boom Boom (Original Version) / Let It Out (Disco Version)

* 2006: (I Need A) Vacation (Radio Edit) / (I Need A) Vacation (Friscia & Lamboy Remix Edit) / (I Need A) Vacation (Solar City Remix Edit) / (I Need A) Vacation (Extended Mix) / (I Need A) Vacation (Friscia & Lamboy Remix) / (I Need A) Vacation (Solar City Remix) / (I Need A) Vacation (Friscia & Lamboy Dub)

* 2007: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Solar City XL Big Room Mix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Solar City Big Boom Dub) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Solar City Radio Mix)

* 2007: Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Luigie Gonzalez & Finbarr Massi Generation Mix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Luigie Gonzalez & Finbarr Massi TNT Dub) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Solar City XL Big Room Mix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Giuseppe D. Retro Rework) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Rich Alick Big Boom Break Mix) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Luigie Gonzalez & Finbarr Massi Mixshow) / Boom Boom (Let's Go Back to My Room)(Giuseppe D. Retro Rework Edit)

Album

* 1990: Tattoo It

FILMOGRÁFIA

* 2001: Circuit

* 2002: After Freedom

* 2002: Just Can't Get Enough

* 2002: Sex, Politics & Coctails

* 2004: Hellbent

* 2005: Partners

* 2005–2006: Out of Practice (tévésorozat, a Yours, Mine or His? és a New Year's Eve című epizódokban)

VIDEÓK

Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (csak zene!)

Fruit Machine (csak zene!)

You Blow Me Away (csak zene!)

My House

Let It Out (csak zene!)

(I Need A) Vacation

Megamix

Boom Boom (Let's Go Back to My Room) (Anniversary Video)