NEOTON FAMÍLIA

A Neoton Família a magyar könnyűzene egyik legrégibb, legnépszerűbb és nemzetközileg is legsikeresebb képviselője. Az együttes 1965-ben alakult Neoton néven. 1973-ban egyesült a Kócbabák női trióval. A csapat négy éven át mint Neoton és a Kócbabák lépett fel, 1977-től Neoton Família néven működött. Külföldön Newton, illetve Newton Family néven jelentetett meg lemezeket. 1990-ben kétfelé vált: az ősalapító Pásztor László által vezetett formáció, a Neoton 1991-ig működött, a Csepregi Éva és Végvári Ádám kettősére épülő másik csapat, az Éva-Neoton 1992-ben szűnt meg. 1998-ban és 2005-ben a Neoton Família újra összeállt. 2005-től Neoton Família Sztárjai néven az együttes néhány tagja további fellépéseket vállalt.

TAGOK

Az eredeti felállás

* Pásztor László – gitár, ének 

* Galácz Lajos – gitár, ének (1965–1977)

* Kertész Gábor – basszusgitár (1965–1969)

* Herrer Pál – billentyűs hangszerek (1965–1967)

* Tóth István – dob, ütős hangszerek (1965–1967) 

Később csatlakoztak

* Balázs Ferenc (Balázs Fecó) – billentyűs hangszerek, ének (1967–1972)

* Debreczeni Ferenc – dob, ütős hangszerek (1967–1972)

* Rédey Gábor – basszusgitár (1969)

* Som Lajos – basszusgitár (1969–1972)

* Ambrus Zoltán – dob, ütős hangszerek (1971–1979)

* Tiboldy János – basszusgitár (1972–1973)

* Jakab György – billentyűs hangszerek, ének (1972–1991)

* Csepregi Éva – ének (1973-tól)

* Pál Éva – ének (1973–1983)

* Fábián Éva – ének (1973–1979)

* Baracs János – basszusgitár, ének (1977–1990)

* Végvári Ádám – gitár, ének (1980-tól)

* Bardóczi Gyula – dob, ütős hangszerek (1980-tól)

* Lukács Erzsébet – vokál (1983–1990)

* Juhász Mária – vokál (1984–1989)

* Schäffer Edina – vokál (1989–1990)

* Szulák Andrea – ének (1990–1991)

* Borhi Miklós – gitár (1990–1991)

* Rajcs Renáta – vokál (1990–1992, Éva-Neoton)

* Erdélyi Gábor – billentyűs hangszerek (1990–1992, Éva-Neoton)

* Herpai Sándor – dob, ütős hangszerek (1990–1992, Éva-Neoton)

* ifj. Jakab György – billentyűs hangszerek (1998, 2005)

* Lukács László – gitár (2005-től)

* Bodza Andrea – billentyűs hangszerek (2005-től)

* Bardóczi Gábor – dob, ütős hangszerek (2005–2007)

* Heatlie Dávid – dob, ütős hangszerek (2007-től)

KARRIERTÖRTÉNET

A kezdetek

1965-ben a KÖZGÁZ-on Mikulás-nap alkalmából egyetemi versenyt hirdettek több kategóriában. Két egyetemista – Pásztor László és Galácz Lajos – Neoton néven beategyüttest szervezett, amelyet beneveztek a versenyre. A Neoton csehszlovák gitárjuk márkaneve volt. Rajtuk kívül még egy együttes indult a könnyűzenei kategóriában. Pásztorék a másodikok lettek, de ez egyáltalán nem vette el a kedvüket. Az ötfős együttes tagsága 1967-ben változott meg először. Távozott Herrer Pál billentyűs, aki helyett Balázs Ferenc érkezett, illetve Tóth István dobos, akit Debreczeni Ferenccel pótoltak. 1968-ban beneveztek a Ki mit tud?-ra, amelyet kategóriájukban meg is nyertek a Nekem eddig Bach volt mindenem című dalukkal. A győztes szám kislemezen is megjelent. Mégsem ez lett a Neoton első örökzöldje, hanem az ugyanabban az évben kiadott Kell, hogy várj című szerzemény. Ekkor már egyértelművé vált, hogy egy olyan új együttes lépett színre, amelynek helye van a dinamikusan bővülő magyar könnyűzenei palettán. Kísérő együttesként a Neoton több népszerű énekes lemezfelvételein szerepelt, miközben néhány saját dala is megjelent. 1971-ben került az üzletekbe első nagylemezük, a Bolond város, amelyet a Szovjetunióban is kiadtak. Ugyanabban az évben kivételes lehetőség adódott számukra: meghívást kaptak Afrikába, ahol Nigériában és Ghánában koncerteztek. Utóbbi országban az uralkodó is fogadta őket, a nigériai rádió pedig angol nyelvű változatban vette fel velük a Kell, hogy várj című dalukat (You must wait). Az afrikai turné azonban nem megerősítette, hanem inkább szétzilálta az együttest. Balázs Ferenc és Som Lajos – aki 1969-ben került a Neotonhoz – kivált a csapatból, és az újonnan megalakult Taurus Ex-T: 25-75-82 nevű zenekarhoz csatlakozott. Balázs Ferenc akkoriban így nyilatkozott erről a Zenemalom című rádióműsorban: „Progresszív, de dallamos zenét szeretnénk játszani… nem azt, amit a Neotonban játszottunk.” Debreczeni Ferenc is elhagyta a Neotont, és az Omega tagja lett. Indokai ugyanazok voltak, mint Balázsnak és Somnak. Távozásának előzménye, hogy a Neoton 1970-ben együtt koncertezett az Omegával. Kóbor Jánosék ekkor figyeltek fel a tehetséges dobosra, akit aztán az LGT-be átigazolt Laux József helyére hívtak. 

A fúziótól a famíliáig

A távozók helyére Pásztor olyan zenészeket keresett, akiknek az övéhez hasonló zenei elképzelései voltak. Ekkor került a csapatba a Neoton történetének egyik meghatározó egyénisége, Jakab György. Az együttes 1973-ban indult a Tessék választani! című rádiós könnyűzenei versenyen. Ehhez szükségük volt egy női vokálra. Pásztor az 1972-es Ki mit tud? egyik győztesét, a Kócbabák triót kérte fel az együttműködésre. A trió repertoárjának javát külföldi slágerek magyar változatai alkották, köztük Patty Pravo híres dala, a La Bambola (Kócbaba): innen származott a Kócbabák név. A formáció egyik alapító tagja Babits Marcella volt, aki a Ki mit tud? után külföldi turnéra ment az Apostol együttessel, ezért kivált a trióból. A két Éva (Fábián és Csepregi) mellé ekkor egy harmadik csatlakozott Pál Éva személyében. Az együttes és a trió fúziója bevált, néhány évig Neoton és a Kócbabák néven léptek fel. Konkurenciájuk is volt, hiszen a Generál együttes a Mikrolied nevű lánytrióval egyesült, ráadásul a Neotonnál nagyobb sikereket ért el. (Az 1972-es Ki mit tud?-on azonban a Kócbabák megelőzte a Mikroliedet.) Pásztor László együttesének történetében az 1976-os esztendő hozott újabb fordulatot. Megjelent második nagylemezük, a Menedékház. Pásztor – egy jó zenekarvezetőhöz illő módon – igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy a Neoton ne csupán egy legyen a sok hazai együttes közül, hanem előre is tudjon lépni. Ennek érdekében meghallgatást kért a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „popcézár”-jától, Erdős Pétertől, akit meghívott a Neoton egyik koncertjére. Erdős a koncert után őszintén elmondta a véleményét a produkcióról. Ezzel egy olyan szakmai kapcsolat vette kezdetét, amely a Neotont a magyar könnyűzene egyik legsikeresebb és legtöbbet támadott képviselőjévé tette. 

Pásztort eleinte csupán azzal cikizték a pályatársai, hogy gátlástalanul nyalizik a szakmában nem túl népszerű Erdősnek. Amikor azonban beindult a Neoton szekere, és híre ment annak, hogy a popcézár érzelmi kapcsolatba került Csepregi Éva énekesnővel, az együttes heves támadások célpontja lett nemcsak a szakmában, hanem a könnyűzenei sajtóban is. A vádaskodók szerint az érzelmi kapcsolatnak köszönhetően a Neoton jogtalan előnyökhöz (külföldi fellépések, lemezfelvételek stb.) jutott, miközben a szaksajtó szerint sokkal tehetségesebb előadók olykor a minimális lehetőségeket sem kapták meg a szakmai előrejutásukhoz. Pásztor László a Rockszámla című könyvben viszont azt állította, hogy szó sem volt jogtalan előnyökről. Szerinte a Neoton és Erdős szakmai kapcsolata sokkal hamarabb kezdődött, mint a popcézár viszonya Csepregivel. Elmondása szerint hozzá hasonlóan bármelyik zenészkollégája felkereshette volna Erdőst, hogy tanácsokat kérjen tőle, ám pályatársainak többsége erre nem volt hajlandó: valószínűleg nem ismerték el Erdős szaktudását. (Szó se róla, a „doktor úr” egy időben állítólag maga is hangoztatta, hogy nem ért a könnyűzenéhez.) Erdős egy nyilatkozatában azt mondta, hogy miután viszonyt kezdett Csepregivel, etikai okokból felajánlotta a lemondását, de azt felettesei nem fogadták el. Onnantól kezdve azonban a Neoton ügyeiben már csak tanácsokat osztott, döntési jogköre nem volt. (Később, amikor távozott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól, és saját menedzserirodát nyitott, ismét „főnöki” – menedzseri – minőségben intézte a vele szerződött Neoton ügyeit.)

Erdősnek az 1970-es évek második felében nagyravágyó szakmai elképzelései voltak. Úgy vélte, a magyar könnyűzenét sikerült eredményesen exportálni a baráti (szocialista) országokba, a következő lépés tehát a Nyugat meghódítása. Az akkori nemzetközi popzenei divatot alapvetően az ABBA határozta meg. A recept: minden korosztály által kedvelt, fülbemászó, de nem igénytelen slágerek, melyeket minden szélsőségtől mentes, rokonszenves énekesek és zenészek adnak elő. A „családias” imázs divatjának köszönhetően soha annyi Brothers, Sisters meg Family nem működött még a popvilágban, mint az 1970-es évek második felében. Erdős úgy gondolta, egy hasonló magyar együttessel meg lehetne lovagolni ezt a nemzetközi trendet. A hazai mezőnyben a Neoton tűnt a legalkalmasabb alanynak, ráadásul a zenekarvezető személyében Erdős együttműködésre kész partnerre lelt. 1977-től kezdve a Neoton karrierjét Erdős irányította. Az együttes részt vett az 1977-es Metronóm táncdalfesztiválon, ahol harmadik helyezést ért el a Hívlak című dallal. Ugyanabban az évben megjelent a Csak a zene című új albuma is, amely azonban zeneileg éppoly eklektikus lett, mint az előző nagylemez. Pásztor – nyilván Erdős tanácsát is követve – ekkor úgy döntött, hogy ideje feladni az egyéni zenei elképzeléseket, és a tagoknak össze kell fogniuk a közös cél érdekében. Jakabbal ezután már nem egymástól függetlenül, hanem közösen írták az új számokat, melyekkel az akkor legdivatosabb könnyűzenei irányzatot, a diszkót vették célba. (Szövegírójuk Hatvani Emese, Pásztor felesége lett.) Az együttes ekkor vette fel a Neoton Família nevet. 

Newton Family

1977 azonban más szempontból is fontos év a Neoton pályáján. A csapat nagyszabású turnéra indult, amely a határon túlra is kiterjedt. Turné közben az egyik alapító tag, Galácz Lajos búcsút mondott a társainak, mert inkább a családjának akarta szentelni ideje javát. (Felesége Katona Klári volt.) Helyére Baracs János érkezett, aki 1990-ig a Neoton tagja maradt. 1978-ban elkészült a Neoton Disco című album, amelyen az együttes külföldi slágereket énekelt angol nyelven. A nagylemezt a CBS ugyan megvásárolta világforgalmazásra, de a kiadvány nem keltett számottevő figyelmet külföldön. 1979-ben azonban a több éves munka meghozta gyümölcsét, és a Neoton Família nemcsak idehaza vált különösen népszerűvé, hanem külföldön is felfigyeltek rá. A fordulópontot az 1979 januárjában Cannes-ban megrendezett MIDEM-gála jelentette. A könnyűzene e rangos eseményén a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 56 fős delegációval képviseltette magát. Korábban soha egyetlen szocialista ország sem delegált ennyi résztvevőt, ezért a magyar gálaest iránt eleve igen nagy volt az érdeklődés. A Neoton mellett fellépett még az Omega, a Sebő együttes, Hacki Tamás, a Fonográf, Katona Klári, Koncz Zsuzsa, Szűcs Judit és az LGT. A gála nagy sikert aratott, valamennyi résztvevő külföldi szerződést kapott. A Neotont az olasz Duridum cég kötötte le, de az együttműködés nem bizonyult tartósnak és sikeresnek.

A külföldi próbálkozásokkal párhuzamosan megjelent a Napraforgó című album, amely mindmáig a Neoton Família legnépszerűbb lemezének számít. A dalok egytől egyig az aktuális eurodisco hangzás jegyében születtek. Olyan slágerekről van szó, mint például a Ha szombat este táncol, a Hegyirabló és természetesen a Kolumbusz vezérhajójáról szóló Santa Maria. Két feldolgozás is szerepel a lemezen. Az egyik a Kis kece lányom című népdal alapján készült diszkóátirat, a másik pedig az olasz Gloria Piedimonte Uno című slágerének magyar változata Szia! címmel. A Santa Maria a már említett MIDEM-gálán felkeltette a spanyolok érdeklődését, és ennek köszönhetően a felvételt kislemezen kiadták Spanyolországban. A siker sokakat meglepett, hiszen a Neoton Família olyan sztárokat előzött meg a spanyol slágerlistán, mint például a Queen, Paul McCartney és a Madness. A népszerű kislemezt követte az album Sunflower címmel, illetve egy újabb 45-ös fordulatszámú korong, a Lord of the Mountain (Hegyirabló). A japán üzlet beindulása 1980-ban tulajdonképpen a Zeneműkiadó egyik munkatársának, Knisch Gábornak köszönhető. A cannes-i gálán ugyanis ő adta oda a Santa Maria kislemezt a japán Toshiba-EMI egyik törekvő fiatal munkatársának, Shigeki Yutaninak. A dal Japánban is bekerült a Top 10-be, mire a Toshiba azonnal megvette a terjesztés jogait. A Santa Maria a japán cégnek köszönhetően megjelent Dél-Koreában, Tajvanon, Hongkongban, a Fidzsi- és a Fülöp-szigeteken, majd Dél-Amerikában. A spanyol példát követve jött a Sunflower album, illetve a Lord of the Mountain kislemez is. Ezalatt Spanyolországon kívül Nyugat-Európa egyéb országaiban is felfigyeltek a Santa Maria sikerére, és a kislemezt kiadták az NSZK-ban, Dániában és Olaszországban. Külföldön az együttes Newton Family néven vált ismertté, bár néhány kinti lemezükön nevük magyar írásmódja szerepel. 

A japán siker olyan nagy volt, hogy az együttest koncertezni hívták a távoli szigetországba. A turnéra a zenészek magukkal vitték az utánpótlást is: a Don Quijote és a Marathon című kislemezt, illetve a Marathon című albumot. (Ezek természetesen a magyar piacon is megjelentek.) Mivel Európában a diszkózene divatja addigra lényegében elmúlt – a vén kontinens slágerlistáit akkoriban már az angol és a német új hullám előadói uralták –, a Neoton a Távol-Keletre koncentrált, ugyanis Japánban nem csökkent az eurodisco iránti érdeklődés. A promóciós fellépések annyira sikeresek voltak, hogy az együttes 1981-ben három hónap alatt egy 42 koncertből álló japán turnét is lebonyolított. Greatest Hits-lemezeik jelentek meg a Távol-Keleten, sőt egy koncertalbumuk is. A sikerek megőrzéséhez és megújításához persze némi arculatváltásra is szükség volt. Emiatt már 1979-ben távozott az együttesből Fábián Éva. Noha a sajtóhírek szerint önként vált meg a társaitól, valószínűbb magyarázat, hogy azért kellett mennie, mert egyénisége, előadói adottságai nem feleltek meg a Família koncepciójának. 1980-ban a Kati és a Kerek Perecből a Neotonhoz igazolt át Végvári Ádám gitáros-énekes, aki egyre inkább frontemberi szerepkört kezdett betölteni. (Pásztor László zenekarvezető állítólag mindig is jobban szerette a stúdiómunkát és a szervezési feladatokat.) Az Ádám-Éva párosítást persze nem lehetett kihagyni, ám ez együtt járt azzal, hogy a másik kócbaba, Pál Éva is kezdett háttérbe szorulni. Ő 1983-ban vált meg a Neotontól. Az együttes vezető énekesnője immár egyértelműen Csepregi Éva lett, az 1983-tól közreműködő új női vokalisták ugyanis már nem kaptak meghatározó szerepet a színpadon és a lemezfelvételeken. 

1983 októberében Ádám és Éva (a Neoton nélkül) megnyerték a tokiói Yamaha-fesztivált a Time Goes By (Holnap hajnalig) című dallal. A második helyezett a német résztvevő, az 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Nicole lett, akinek eurovíziós slágerét (Ein bißchen Frieden) mellesleg a Família adta elő magyarul. Éva a Yamaha-sikernek köszönhetően szólóban is énekelni kezdett, számos kis- és nagylemeze jelent meg itthon és külföldön. Az effajta szólópróbálkozások gyakran egy együttes belső nehézségeinek következményei, és ez tulajdonképpen a Neoton esetében sem volt másképp. A Família hazai és külföldi karrierje körül egyre többen bábáskodtak, ami egyre több feszültséghez vezetett a tagok, illetve a menedzsment között. Emiatt 1990-ben a Neoton Família kettévált. Pásztor László, Jakab György és Bardóczi Gyula Neotonként folytatta a zenélést, és Szulák Andreát hívták meg énekesnőnek. Csepregi Éva, Végvári Ádám és Baracs János Éva-Neoton néven új együttest hívott életre. A szakításban valószínűleg szerepet játszott Erdős Péter halála is, hiszen elképzelhető, hogy a popcézár el tudta volna simítani az ellentéteket. Erdős halála után Csepregi kapcsolata komolyra fordult az 1985-ben megismert Bob Heatlie-vel (egyebek mellett a Japanese Boy című Aneka-sláger szerzője). A viszonyból 1992-ben fiú született, aki a Dávid nevet kapta. Az anyaság véget vetett az Éva-Neoton működésének. (Pásztor formációja már 1991-ben befejezte a zenélést.)

Az újjáalakulás
1995-ben az orvosok rákot diagnosztizáltak Jakab Györgynél, aki 1996. február 15-én elhunyt. (Néhány nappal később meghalt az egyik vokalista, Juhász Mária is.) A zenész egyik nagy álma volt egy Neoton-búcsúkoncert, amely végül nélküle, de az ő emlékére valósult meg 1998-ban, György napon. Ezen a koncerten fia, ifj. Jakab György vette át édesapja helyét. A búcsúkoncertről lemezfelvétel készült, ám a közönség nem érte be ennyivel. A rajongók kitartóan hangoztatták, hogy szeretnék újra együtt látni a Neoton tagjait, és mivel az Illés és az LGT is több ízben tartott búcsúkoncertet, igazán nincs kivetnivaló abban, hogy 2005-ben a Neoton Família is újra színpadra lépett. Nagyszabású, háromórás koncertjére többek között a volt tagokat is meghívták. Az óriási sikernek köszönhetően az együttes néhány kulcsfigurája ettől kezdve Neoton Família Sztárjai néven vállalt fellépéseket.

2001-ben megalakult a négytagú Neo Tones együttes, amelynek repertoárját a Neoton Família nagy slágereinek modernizált változatai alkotják. A Neo Tones tagjai a Família művészeinek gyermekei: Pásztor Patrícia és Pásztor Noémi Virág édesapja Pásztor László, édesanyja pedig a Família állandó szövegírója, Hatvani Emese. A két lány énekel, akárcsak ifjabb Jakab György, aki édesapja nyomdokain haladva a billentyűs hangszereken is játszik. A dobok mögött Bardóczi Gyula fia, Gábor ül. 2009 nyarán mutatták be a Fővárosi Operettszínházban a Szép nyári nap című musicalt, amelynek zenei anyagát a Neoton Família nagy slágerei alkotják. A cselekmény azonban nem az együttes történetét mondja el, hanem az 1970-es évekbe repít vissza. A helyszín Bácsszentmária, egy paradicsomfeldolgozó építőtábor, ahol a táborozó fiatalok a munka mellett szórakoznak és táncolnak is. Nem hiányzik a szerelem sem, amely az orosztanárnő lánya és egy 56-os forradalmár fia között bontakozik ki. A történetet Böhm György és Korcsmáros György írták, a rendezést Somogyi Szilárd vállalta. A musical fontosabb szereplői: Szabó Dávid, Vágó Zsuzsi, Vágó Bernadett, Peller Anna, Szerényi László, Kerényi Miklós Máté, Csonka András, Csengeri Ottília, Náray Erika, Szulák Andrea és persze Csepregi Éva. 

DISZKOGRÁFIA

Magyar kislemezek

* 1968: Nekem eddig Bach volt mindenem / A télből tavasz lett

* 1968: Imádom a szőke nőket / Szomorú szemű lány (ének: Szécsi Pál)

* 1968: Nagymamám / A maxit jobban szeretem (ének: Fenyvesi Gabi)

* 1968: Kell, hogy várj / Szeretni jó

* 1969: Virágének / A fal

* 1969: Ha érteném, mit mond a szél / Óh, jaj, meddig tart ez?

* 1970: Holtidő / Ment az utcán hazafelé

* 1971: Miért van ez így? (B oldal: Lélegző furcsa hajnalon. A Non Stop együttes felvétele)

* 1971: Sziklaöklű Joe / Fák, virágok, fény (ének: Zalatnay Sarolta)

* 1971: Majd ha nem leszek / A lány és a madár

* 1972: Milyenkor kell csendben maradni / Jó napot, ismerősök

* 1972: Nóra / Pillanat (ének: Katona Klári)

* 1972: Lenn a folyónál (a Juventus együttes felvétele) / Orgonák

* 1972: Jégvirág (Delhusa Gjon felvétele) / Hűvös szél

* 1972: Miért vitted el álmaimat / Fiú, az önzésed unom már (ének: Szűcs Judit)

* 1972: Egyszer véget ér az út / Már nem hív senki sem

* 1975: Te vagy minden / Tükör (a Bergendy együttes felvétele)

* 1976: Vándorének / Tegnap még azt hittem

* 1977: Köszönjük, Mr. Edison / Csak egy lány

* 1977: Hívlak / Te úgy mentél el (az Apostol együttes felvétele)

* 1977: Let’s Go Dancing / Hear Me

* 1978: Let’s Go Dancing / Csak egy lány

* 1978: Kottafej / Maradj még egy percet

* 1979: Ki szól? / Majd

* 1980: Smile Again / Forget

* 1981: Jöjjön a nyár / Szerelmesdal

* 1982: Tini-dal / Heartbreaker

* 1983: Time Goes By / Holnap hajnalig

* 1983: Sandokan / Neoton-Disco (Megamix)

* 1983: Szeretek ugrálni! / Szeretek ugrálni! (Instrumental)

* 1985: Flashdance (What a Feelin') / Lady, Lady, Lady / I'll Be Here Where The Heart Is / Maniac

* 1985: Halley / Halley (Instrumental) 

* 1986: Cheri Cheri Lady / No

* 1989: Lambada / Varaderoi kaland (Remix)

Magyar albumok

* 1971: Bolond város

* 1976: Menedékház

* 1977: Csak a zene

* 1978: Neoton Disco

* 1979: Napraforgó

* 1979: Sunflower (a Napraforgó angol nyelvű változata)

* 1980: Marathon (angol nyelven is megjelent)

* 1981: A família

* 1981: Dandelion

* 1982: Szerencsejáték (angol nyelven is megjelent)

* 1983: Neoton família VII

* 1983: Aerobic

* 1984: Karnevál

* 1985: Magánügyek

* 1985: Ádám és Éva

* 1986: Minek ez a cirkusz?

* 1987: Védőháló nélkül

* 1988: Attrakció (válogatás)

* 1988: Vonalra várva

* 1988: Santa Maria és a többiek (válogatás)

* 1989: Abrakadabra

* 1989: Kalapot fel! (Éva-Neoton)

* 1990: Édentől keletre (Éva-Neoton)

* 1990: A trónörökös (Neoton)

* 1991: A kocka el van vetve (Éva-Neoton)

* 1992: Minden megoldás érdekel (Éva-Neoton)

* 1996: Búcsú (válogatás)

* 1998: Búcsúzni csak szépen (koncertfelvétel)

* 2005: Musicbox (kalózválogatás)

* 2005: Neoton Família VII (CD)

Külföldi kislemezek

* 1978: Let’s Go Dancing / Hear Me (Olaszország, Kanada)

* 1979: Lord of the Mountain / Easy-Breezy (Lengyelország)

* 1979: Santa Maria / Easy-Breezy (Spanyolország)

* 1980: Lord of the Mountain / Needing Someone (Spanyolország)

* 1980: Santa Maria / Easy-Breezy (Japán, Fülöp-szigetek)

* 1980: Santa Maria / Lord of the Mountain (NSZK)

* 1980: Smile Again / Gabrielle (Charles Linton felvétele) (Japán)

* 1980: Don Quijote / Marathon (Japán)

* 1980: Don Quijote / Te quiero (Spanyolország)

* 1981: Santa Maria / Chica facil (Argentína)

* 1981: Santa Maria / Easy-Breezy (Brazília)

* 1981: Santa Maria (Malaysia)

* 1981: Smile Again / Don Quichotte (Franciaország)

* 1981: Don Quijote / Te quiero (Dánia)

* 1981: Don Quijote / He’s Gone (Japán, Brazília)

* 1981: Don Quijote / Bars and Chains (Fülöp-szigetek)

* 1981: Don Quijote / Marathon (NSZK)

* 1981: The Sound of Summer / It’s All Over (Japán)

* 1981: The Sound of Summer (tropical version) / The Sound of Summer (album version) (Japán)

* 1981: Samson and Delilah / Sally the Boxer (Japán)

* 1981: Dandelion / Renegade (Japán)

* 1981: Racing / Dandelion (NSZK)

* 1981: Racing / Samson and Delilah (Mexikó)

* 1982: Atra / Atra (instrumental) (Franciaország, Brazília, Japán)

* 1983: Time Goes By / Pinny Winnie (Japán)

* 1983: Sandokan / Neoton-disco (Japán)

* 1984: Time Goes By (Japanese Version) / Mamma Mia (Japán)

* 1985: Rock'n Roll (Don't Stop the Music) / Dance to Feel Alive 

Külföldi albumok

* 1971: Bolond város (Szovjetunió)

* 1978: Neoton Disco (Olaszország)

* 1979: Neoton Disco (Hollandia)

* 1980: Sunflower (Görögország, Mexikó)

* 1980: Newton (NSZK)

* 1980: Neoton (Spanyolország)

* 1980: Marathon (Japán, Fülöp-szigetek)

* 1981: Sunflower (Dánia)

* 1981: Marathon (Dánia, Brazília, Spanyolország)

* 1981: Listen to Me (NSZK)

* 1981: Dandelion (NSZK, Argentína, Fülöp-szigetek, Japán)

* 1981: Greatest Hits (Japán, 12 track)

* 1982: Greatest Hits (Japán, 20 track)

* 1982: Jumping Tour (Japán, koncertlemez)

* 1982: Gamble (Japán)

* 1983: Jumpy Dance (Japán)

* 1984: Adam and Eve (Japán)

* 1985: Jumpy Dance (Korea)

* 1985: Newton Monotony (Japán)

* 1985: Monotony (Korea)

* 1986: Smile Again (Hongkong)

* 1986: Love Is Magic (Korea)

* 1987: I Love You (Japán)

* 1987: Greatest Hits (Japán, 16 track)

* 1988: I Love You (Korea)

* 1989: The Best of Newton Family (Korea)

* 1991: Main Street (Korea)

VIDEÓK

Kell, hogy várj (csak zene!)

Vándorének 

Maradj még egy percet (csak zene!)

Santa Maria (angol verzió)

Hegyirabló  (csak zene!)

Ha szombat este táncol (csak zene!)

Szia! (csak zene!)

Don Qujiote 

Marathon 

A felügyelő 

Holnap hajnalig 

Jöjjön a nyár! (csak zene!)

Kétszázhúsz felett 

Sandokan 

Yo-yo 

Egy kis nyugalmat