A brit M együttes 1978 és 1984 között létezett. Pop Muzik című felvétele világsikert aratott, és egyike az 1970-es évek legnépszerűbb örökzöldjeinek. Valójában Robin Scott egyszemélyes projektjéről van szó, amelyben háttérzenészként olyan muzsikusok vettek részt, mint például a Level 42 későbbi alapítói, Mark King és Phil Gould. Az M lemezeit a kísérletező kedv jellemezte, és ez is szerepet játszott abban, hogy nem sikerült tartósan az élvonalban maradnia. Scott az 1980-as évek elején Ryuichi Sakamotóval is dolgozott. Bár nem vonult vissza, az elmúlt negyed században leginkább a Pop Muzik új verziói révén hallani róla. Hazájában egy ideje képzőművészként is számon tartják, munkáiból több kiállítást rendeztek már.
TAGOK ÉS KÖZREMŰKÖDŐK
* Robin Scott [Robin Edmond Scott] (Egyesült Királyság, London, 1947. április 1.) – ének
* Julian Scott – basszusgitár
* Wally Badarou [Waliou Jacques Daniel Isheola Badarou] (Franciaország, Párizs, 1955. március 22.) – billentyűs hangszerek
* Nick Plytas – billentyűs hangszerek
* Brigit Novik [Brigitte Vinchon] – vokál
* John Lewis (? – 1982) – programozó
* Gary Barnacle (Egyesült Királyság, Dover, 1959) – fafúvós hangszerek
* Phil Gould [Philip Gabriel Gould] (Egyesült Királyság, Wight-sziget, 1957. február 28.) – dobok
* Mark King (Egyesült Királyság, Wight-sziget, Cowes, 1958. október 20.) – basszusgitár
* Mark Orchin – gitár
KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Robin Scott London egyik déli külvárosában, Croydonban nevelkedett. Általános iskolai tanulmányai befejezése után beiratkozott a Croydon Art College-be. Itt barátkozott össze Jamie Reiddel, a későbbi anarchista képzőművésszel és Malcolm McLarennel, aki egy évtized múlva a Sex Pistols menedzsereként vált ismertté. A főiskolai évek alatt megmutatkozott Robin tehetsége a komponálás területén, és szerzeményeit sikerült bemutatnia a rádióban és a tévében is. Növekvő ismertségének köszönhetően egy független kis kiadó, a Head Records fantáziát látott abban, hogy megjelentesse az ambiciózus fiatalember debütáló albumát. A Woman from the Warm Grass 1969-ben került a boltokba, de nem keltett különösebb figyelmet. Robin háttérénekesként próbált érvényesülni, közreműködött az akkoriban divatos együttes, a Mighty Baby egyik lemezén. Miután a kiadó megvált tőle, szólistaként dolgozott tovább, saját magát kísérte gitáron, még népzenét is játszott, és olyan jövendőbeli sztárokkal dolgozott együtt, mint David Bowie, John Martyn és Ralph McTell. A hetvenes évek első felében McLaren felkérte Robint, hogy vegyen részt a Sex nevű chelsea-i butik megnyitásában és üzemeltetésében. Az üzletnek közös barátjuk, Vivienne Westwood divatguru lenne az egyik tulajdonosa. Scott visszautasította az ajánlatot, mert bízott abban, hogy a könnyűzene világában is érvényesülni tud.
1970-ben a The Voice nevű multimédiás projektjével próbálkozott a BBC Radio 3-nál, majd körutazást tett Európában és Észak-Amerikában. Hazatérése után a progresszív rockot játszó Camel zenészeivel készített néhány demót. 1972-ben megnyert egy országos tehetségkutató versenyt. Az EMI szerződést ajánlott neki, amelyet azonban nem fogadott el, mert a kísérőegyüttesére a cég nem tartott volna igényt. 1973-ban különféle együttesekkel lépett fel, és megírta a Heartaches & Teardrops (Szívfájdalmak és könnycseppek) című musicalt, amely a The Rocky Horror Show hatását tükrözi. 1976-ban Max és Ian Tregoninggal közösen megalapította a Do It Records lemezcéget. Itt jelent meg pártfogoltja, az R&B zenét játszó Roogalator együttes Play It by Ear című debütáló albuma. A formációtól korábban egy-egy kislemezt adott ki a Stiff Records és a Virgin, de egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. A Do It Records felkarolta az Adam and the Ants együttest, és kiadta a svájci Yello korai lemezeit is. Scott idővel úgy találta, hogy a produceri munka túlságosan leköti, ezért átengedte a cégvezetést a Tregoning fivéreknek, és Franciaországba utazott új kihívásokat keresni. Vele tartott barátnője, Brigitte Vinchon énekesnő is. Robin egy ideig producerként ténykedett a francia Barclay Records számára. Brigittétől született első lánygyermeke, Berenice fotója látható szülei nagy slágere, a Pop Muzik eredeti kislemezének borítóján.
Popzene
Az első M-felvételek, a Moderne Man és a Satisfy Your Lust korai verziói még 1978-ban elkészültek. Robin stúdiózenészek közreműködésével vette fel a kislemezt, és az alkalmi formációt M-nek keresztelte el. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy ez a betű talán a „Music” (zene) rövidítése, mint a Boney M. esetében, ám Scott szerint csupán arról van szó, hogy az M egyszerre könnyen megjegyezhető, önmagában értelmetlen, de mégis ugyanazt jelenti a világ minden pontján. A vendégelőadók között természetesen megtalálható volt Brigitte, valamint Robin fivére, Julian, továbbá Nick Plytas billentyűs. Az M-hez idővel egy kanadai programozó, John Lewis, valamint Wally Badarou, Phil Gould és (1980-ban) Mark King is csatlakozott a stúdiómunkák idejére. Utóbbi három zenész 1979-ben saját együttest alapított Level 42 néven. A Moderne Man / Satisfy Your Lust ugyan megbukott, ám annál nagyobb siker lett az 1979 elején megjelent Pop Muzik. Ebben a dalban Robin megpróbálta közös nevezőre hozni a popzene elmúlt 25 évének divatirányzatait. Úgy vélte, a rock and roll nemcsak divatot, hanem generációs szakadékot is teremtett, a disco viszont megpróbálta áthidalni ezt a szakadékot, nem is eredménytelenül. A dalhoz promóciós klip is készült, ami az 1970-es évek végén még egyáltalán nem számított mindennapos gyakorlatnak a popbizniszben. Noha a Pop Muzik háttérvokálját Brigitte énekelte, a klip nem annyira rá, mint inkább két modellre fókuszál, akik Brigitte hangjára tátognak.
A kislemez az egész világon kirobbanó sikert aratott. Furcsamód épp ott nem került be a Top 10-be, ahol készült: Franciaországban a 12. helyig jutott a slágerlistán. Olaszországban és Norvégiában ötödik lett, Belgiumban, Hollandiában és Új-Zélandon a harmadik, Ausztriában, Írországban és az Egyesült Királyságban pedig a második. Vezette viszont a toplistát Ausztráliában, Kanadában (ott a kislemezlistát és a diszkólistát is), az NSZK-ban, Dél-Afrikában, Svédországban és Svájcban, de élre került az amerikai Billboard Hot 100 toplistáján is. Mindmáig rendhagyónak számít a lemezkiadás történetében a brit maxiverzió. Az A oldalon ugyanis a Pop Muzik és az M Factor című dal kapott helyet, de mindkettő a barázda szélén kezdődik, így tulajdonképpen a véletlenen múlik, hogy a lemezjátszó tűje melyiket kezdi el előbb játszani. A Pop Muzik hatalmas sikere számos feldolgozást, sőt paródiát is eredményezett. Utóbbiak közül említést érdemel a Barron Knights rövidke fricskája, a Chop Suey, és a The Monotones népszerű slágere, a Mono. Ez utóbbival az előadók állítólag a Pop Muzik és a Video Killed the Radio Star (The Buggles) mellett az ezekhez hasonló dalokat akarták kifigurázni. Maga Robin Scott is többször feldolgozta saját slágerét, az 1989-es remixszel például újra a sikerlisták élvonalába került.
New York, London, Párizs, München
A svájci Montreux-ben készült az M első albuma, a New York, London, Paris, Munich. A cím a nagy sláger, a Pop Muzik szövegéből származik: „New York, London, Paris, Munich / Everybody talk about pop musik” (New York, London, Párizs, München: mindenki a popzenéről beszél). A nyolc felvétel mindegyike Robin Scott szerzeménye. Érdekes módon a Pop Muzik a rövidebb verzióban hallható az albumon, noha akkoriban már az volt a szokás, hogy a slágerré vált dalok hosszabb verzióban kerülnek a nagylemezre. John Lewis már nem vett részt az LP elkészítésében, a Moonlight And Muzak felvételén viszont nem kisebb személyiség működött közre, mint David Bowie, nyilván a régi haverságnak köszönhetően. Robin eredetileg úgy tervezte, hogy az album kedvenc szerzeménye, a Maid in Munchen után kapja a címét, de aztán lemondott erről. Saját bevallása szerint nem voltak igazán új ötletei a nagylemezhez, ezért régebbi zenei elképzeléseiből indult ki. A végeredménnyel nem volt teljesen elégedett, mert úgy gondolta, a rendelkezésére álló technikával nem tudta megvalósítani mindazt, amit szeretett volna.
Mindazonáltal a Moderne Man / Satisfy Your Lust (az első kislemez két dala egyvelegként hallható az LP-n) szerinte már a nyolcvanas éveket előlegezte meg, míg a Unite Your Nation a hatvanas évek idealizmusát idézte, ellenben a Maid in Munchen az aktuális trendnek megfelelően vérbeli diszkózene. A Unite Your Nation magyar vonatkozású érdekessége, hogy az 1980-ban készült Here Today Gone Tomorrow című zenés dokumentumfilmben Robin az osztrák–magyar határon énekelte el. Jelen sorok írójának személyes kedvence a Woman Make Man. A közönség egyébiránt nem osztotta Scott elégedetlenségét, mert a New York, London, Paris, Munich szép sikert aratott, noha az újabb kislemezek fogadtatása valóban nem vetekedhetett a Pop Muzik népszerűségével. Ha hinni lehet Robin biográfusainak, a kiadó különösen a Moonlight And Muzak hangzásvilágával nem volt kibékülve, ám Scott ragaszkodott ahhoz, hogy kísérletező énje is érvényre jusson a nagylemezen. 1997-ben a brit Westside Records nem kevesebb, mint 13 bónuszfelvétellel kibővítve újra kiadta az albumot. A Pop Muzik eredeti albumverzióját a közel ötperces maxiverzióra cserélték ki.
The Official Secrets Act
1980 végén jelent meg az M második stúdióalbuma, a The Official Secrets Act, amely az Egyesült Királyságban és az írországi Dublinban készült. A nagylemez egyik közreműködője az akkoriban hangszerelőként ténykedő Bill Whelan, aki nem sokkal később az ír Planxty népzenei együttes billentyűse lett. (A Planxty vendégelőadóként fellépett az 1981-es Eurovíziós Dalfesztiválon, melyet akkor Dublinban rendeztek. Táncosok közreműködésével előadott Timedance című műsora az ír zene nagy korszakairól adott keresztmetszetet. Később ebből született meg a Michael Flatley nevével fémjelzett világhírű táncprodukció, a Riverdance.) A The Official Secrets Act tíz trackje közül kilencnek Robin a kizárólagos szerzője, a tizedikben (Abracadabra) a felesége a társszerző. A Maniac című dalban közreműködik Phil Gould (dob) és Mark King (gitár). On-line források szerint ekkor már létezett Gould és King együttese, a Level 42 (más források szerint csak az M-album után alakult), Mark azonban először dolgozott együtt Scott-tal, aki szerint az ifjú titán dobon és gitáron is bemutatta kivételes tudását. Robin tisztában volt azzal, hogy a diszkózenének bealkonyult, ezért – részben Brigitte hatására – az etnozene felé fordult az érdeklődése. A stúdiómunkát a kísérletező kedv jellemezte, hiszen nem volt markáns koncepció az új albumot illetően, csupán az, hogy valami mást, valami újat kéne csinálni. A közönséget és a kiadót egyaránt meghökkentette a The Official Secrets Act, hiszen ők még a New York, London, Paris, Munich hangzásvilágára számítottak. A Westside Records 1997-ben – hat bónuszfelvétellel megspékelve – az M második albumát is kiadta CD-n.
Egyéb produkciók
Robin az 1980-as évek elején tovább folytatta a zenei kísérletezést, és társult az akkor még kevésbé ismert japán zenésszel, Ryuichi Sakamotóval. Az együttműködés első eredménye a 左うでの夢 című album, amely a nyugati világban Left Handed Dream (Balkezes álom) címmel jelent meg. Scott volt a társproducer és az egyik zeneszerző is. Az album készítésében részt vettek a Yellow Magic Orchestra zenészei is, valamint Adrian Belew gitáros a King Crimsonból és Scott felesége, Brigitte mint társszerző és vokalista. 1982-ben egy négyszámos maxival folytatódott a közös munka, de az elkészült második albumot csak 1990-ben hozták forgalomba The Arrangement (A megegyezés) címmel. 1982 áprilisában került a boltokba az M harmadik és egyben utolsó nagylemeze, a Famous Last Words. A stúdiómunka valójában már 1981 őszén befejeződött, a megjelentetésre azonban várni kellett, amíg Robin szerződést köt egy új kiadóval. Az amerikai Sire Records vállalta a megjelentetést, az angliai forgalmazás az MCA-val folytatott viták miatt (akkor) elmaradt. A Sire Records viszont az M helyett Robin Scott nevét írta a borítóra. A rangos közreműködők sorát olyan művészek gyarapították, mint például Thomas Dolby, Tony Levin (David Bowie-val, John Lennonnal és a King Crimsonnal is dolgozott) és Yukihiro Takahashi (Yellow Magic Orchestra). A Neutron című felvételt az egyik legborzalmasabb emberi találmány, a neutronbomba ihlette, amely képes embertömegeket úgy kiirtani, hogy az épületekben nem okoz kárt. Jimmy Carter amerikai elnök 1978-ban leállította a neutronbomba fejlesztési programját, utódja, Ronald Reagan azonban újraindította azt, hogy így gyakoroljon nyomást a Szovjetunióra. Maga Scott évekkel később beismerte, hogy a Famous Last Words nem sikerült igazán jól, mert bár a közreműködők kitettek magukért, túlságosan elszabadult a kísérletező kedv.
Etnozene és újra popzene
Az M nevével még 1982-ben megjelent egy új kislemez is, a brit újhullámosok pártfogójaként ismert Stiff Records kiadásában. Az A oldalon hallható Danube-on Brigitte vokálozik. A B oldalra a korábban már említett Neutron került, ami egy kívülálló számára talán furcsán hangzik, hiszen a dal jogaival elvileg a Sire Records rendelkezett. Ugyanabban az évben egyébként Brigitte is kiadott egy kislemezt: az A oldalon férjével közös szerzeménye, a The Wedding Dance hallható, a B oldalra viszont az M két évvel korábbi második lemezének egyik trackje, az Abracadabra került. 1983-ban Robin újabb zenei kihívásokat keresett. Afrikába utazott, ahol kenyai, zaire-i és dél-afrikai zenészekkel került kapcsolatba. A közös munka évekkel előzte meg a world music világméretű divatját, és éppen emiatt csak jelentős késéssel, 1998-ban jelent meg CD-n. A Spiritual Man című szerzeményben közreműködött Robin nagybátyja, Ben Scott és ezen debütált „énekesnő”-ként a még ovis Berenice Scott. (A kislány azóta nagylány lett: 1999-ben apja egyik koncertjén billentyűsként és vokalistaként lépett fel, de megjelentek szólófelvételei is.) A következő másfél évtizedben Robin ritkábban tűnt fel a popvilágban: 1989-es és 1999-es visszatérése egyaránt örökzöld slágere, a Pop Muzik remixeinek köszönhető. A zene mellett egyre többet foglalkozott a képzőművészettel: ezen a területen is a legmodernebb technikákat alkalmazta. Az évek folyamán számos kiállítása volt, 2003-ban például a londoni Ensign Galériában. A Pop Muzik időről időre megjelenik újabb és újabb változatokban: a harmincéves jubileum alkalmából, 2009-ben például 18-féle (!) verzió látott napvilágot.
ROBIN SCOTT-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1969: The Sailor / The Sound of Rain
* 1979: Cry Myself to Sleep / Cowboys & Indians (Comic Romance featuring Robin Scott of M)
* 1982: The Left Bank / The Arrangement / Just About Enough / Once in a Lifetime (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 1982: Once in a Lifetime / Kachakuchanee (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 1982: Just About Enough / Once in a Lifetime (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 1982: Eureka-ka-ka! / Smash the Mirror
* 1984: Crazy Zulu! (London Mix) / Crazy Zulu! (Nairobi Mix)
* 1984: Crazy Zulu! (Extended London Mix) / Crazy Zulu! (Extended Nairobi Mix) / Nbongo Se Mbongo / Crazy Zulu (Wireless Mix)
* 1984: Crazy Zulu! (Extended London Mix) / Crazy Zulu! (Extended Nairobi Mix) / Crazy Zulu!(Wireless Mix)
* 1985: Eureka! (Extended) / The Kiss of Life: Parts I And II
* 1990: The Left Bank / The Arrangement / Just About Enough / Once in a Lifetime / War Head / Lexington Queen / Front Line / Happy End (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 2000: Pop Y2K (Sunshine State M25 Sunrise Mix) / New York.London.Paris.Munich (Acapella) / Pop Y2K (Steve Osbourne Stage Mix) / Pop Y2K (Junior Vasquez Extended) (promóciós lemez)
* 2000: Pop Y2K (Olmec Heads vs. Robin Scott) (promóciós lemez)
* 2000: Pop Y2K (Dub Pistols Edit) (promóciós lemez)
* 2000: Pop Y2K (Dub Pistols Dubbing) / Pop Y2K (Dub Pistols Clubbing) / Pop Y2K (Dub Pistols Extreme) (promóciós lemez)
* 2000: Pop.Y2K (Olmec Heads Remix Vocal Dub) / Pop.Y2K (Olmec Heads Remix Instrumental) (promóciós lemez)
* 2000: Pop Y2K (Dub Pistols Radio Edit) / Pop Y2K (Sunshine State M25 Sunrise Mix) / New York London Paris Munich (Acapella) / Pop Y2K (Steve Osborne Stage Mix) / Pop Y2K (Junior Vasquez Extended) / Pop Y2K (Olmec Heads Vs Robin Scott) / Pop Y2K (Dub Pistols Dubbing) / Pop Y2K (Dub Pistols Clubbing) / Pop Y2K (Dub Pistols Extreme) (promóciós lemez)
Albumok
* 1969: Woman from the Warm Grass
* 1981: 左うでの夢 / Left Handed Dream (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 1989: Boogie With a Suitcase
* 1989: Walking on the Water
* 1990: The Arrangement (Ryuichi Sakamoto & Robin Scott)
* 1998: Jive Shikisha
* 2003: Life Class
M-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1978: Moderne Man / Satisfy Your Lust
* 1979: Pop Muzik / M Factor
* 1979: Pop Muzik / M Factor / Pop Muzik (Full Length Disco Mix)
* 1979: Pop Muzik / Moonlight And Muzak
* 1979: Pop Muzik / Pop Muzik (Long Version) (promóciós lemez)
* 1979: That's the Way the Money Goes / Satisfy Your Lust (Before You Go Bust)
* 1979: That's the Way the Money Goes (Part 1) / That's the Way the Money Goes (Part 2) / Satisfy Your Lust (Before You Go Bust)
* 1979: That's the Way the Money Goes (Part 1) / That's the Way the Money Goes (Part 2) / Cowboys and Indians (promóciós lemez)
* 1979: That's the Way the Money Goes (Part 1) / That's the Way the Money Goes (Part 2) / Moderne Man (tesztlemez)
* 1979: Moonlight And Muzak (Full Length Version) / Woman Make Man
* 1979: Moonlight And Muzak (Edit) (Mono) / Moonlight And Muzak (Edit) (Stereo) (promóciós lemez)
* 1979: Cowboys & Indians (Version Longue – Remix) / Satisfy Your Lust (Remix Version) (promóciós lemez)
* 1980: Official Secrets / Maniac
* 1980: Join the Party / Working for the Corporation
* 1980: Pop Muzik / Woman Make Man
* 1981: Keep It to Yourself / Abracadabra
* 1981: Keep It to Yourself (Disco Mix) / M'Aider
* 1982: Danube / Neutron
* 1989: Pop Muzik (1989 Re-Mix) / Pop Muzik (Original 1979 Mix)
* 1989: Pop Muzik (Hip-Hop Club Mix) / Pop Muzik (Original 12") / Pop Muzik (Radio Edit)
* 1989: Pop Muzik (Ben Liebrand Single Edit) / Pop Muzik (Hip-Hop Club Mix) / Pop Muzik (Original 12") / Pop Muzik (Groove Mix)
* 1989: Pop Muzik (Hip Hop 1989 Club Mix) / Pop Muzik (Freestyle Dub Mix) / Pop Muzik (Original 1979 12" Release)
* 1989: Pop Muzik (Ben Liebrand Single Edit) / Pop Muzik (Original 7")
* 1989: Pop Muzik (Extended 1989 Hip Hop Remix) / Pop Muzik (7") / Pop Muzik (Edited 1989 Dub Remix) / Pop Muzik (Original 12" Version) / Pop Muzik (Edited 1989 Remix)
* 1989: Pop Muzik (Hip Hop 1989 Re-Mix) / Pop Muzik (Original 1979 Mix)
* 1989: Pop Muzik (The 1989 Re-mix) / Pop Muzik (Freestyle 1989 Dub-mix) / Pop Muzik (Original 1979 12" Release)
* 1989: Pop Muzik (Extended 1989 Remix) / Pop Muzik (Edited 1989 Dub Remix) / Pop Muzik (Original 12" Version) / Pop Muzik (Edited 1989 Remix)
* 1989: Pop Muzik (Britannia '89 Remix) / Pop Muzik (Cabinet Remix) / Pop Muzik (Original Version)
* 1989: Pop Muzik (Hip Hop Club Remix) / Pop Muzik (Hip Hop Remix) / Pop Muzik (Original '79 Mix)
* 1989: Pop Muzik (Edited 1989 Remix) / Pop Muzik (Original 7" Version)
* 1993: Pop Muzik / Radio Ident (1) / Radio Ident (2) / Radio Ident (3) / Pop Muzik (Latin Mix) / Doubletalk
* 1995: Spiritual Man
* 2009: Pop Muzik 30th Anniversary Remixes (Bonus Edition) (18-féle remix) (mp3)
* 2009: Pop Muzik 30th Anniversary Remixes (Bonus Edition) (13-féle remix)
Albumok
* 1979: New York, London, Paris, Munich
* 1980: The Official Secrets Act
* 1982: Famous Last Words
Válogatások
* 1993: The History of Pop Muzik (2 LP)
* 1996: Pop Muzik: The Very Best of M
* 2004: The History! Pop Muzik the 25th Anniversary (az 1993-as dupla album 2 CD-n)
VIDEÓK
The Sailor (Előadó: Robin Scott) (csak zene!)
Cry Myself to Sleep (Előadó: Comic Romance featuring Robin Scott of M) (csak zene!)
Lexington Queen (Előadó: Robin Scott & Ryuichi Sakamoto)
Crazy Zulu! (Előadó: Robin Scott with The African Pioneers) (csak zene!)
Moderne Man (Előadó: M) (csak zene!)
Pop Muzik (Előadó: M) (Original Video)
Pop Muzik (Előadó: M) (másik klip)
Pop Muzik (Előadó: M) (Top of the Pops)
Pop Muzik (Előadó: M) (Disco Disco Disco)
Pop Muzik (Előadó: M) (Musikladen)
Moonlight And Muzak (Előadó: M)
That's the Way the Money Goes (Előadó: M)
Woman Make Man (Előadó: M) (csak zene!)
Neutron (Előadó: M) (csak zene!)
Danube (Előadó: M) (csak zene!)
Pop Muzik 89 (Előadó: M)
