EDELWEISS

Az osztrák Edelweiss együttes 1988-ban vált világhírűvé a Bring Me Edelweiss című parodisztikus dallal, melynek refréndallama az ABBA SOS című slágeréből származik. A nagy sikert az előadók nem tudták megismételni, ámbár négy évvel később a Raumschiff Edelweiss című felvételük szintén elég jól szerepelt az európai toplistákon. Az Edelweiss 1993-ban megszűnt, de 1997-ben egy kislemez erejéig újra megjelent a poppiacon, ahonnan az érdektelenség miatt rövid időn belül megint eltűnt. 

TAGOK 

* Maria Mathis 

* Martin „Sugar” Forster [Jim B. Scotch] 

* Martin Neumayer aka Gletschermayer [Dr. Konrad McKorff] 

* Stefan Biedermann [Mr. Speck] 

* Walter Werzowa 

* Christian Clerici [Yuri Cleritschekov] 

* Grace Latigo [Sandra Sahara] 

* Thomas Schlögl [Captain Wayne T. Kork] 

* Matthias Peter Schweger 

KARRIERTÖRTÉNET 

Hozz nekem havasi gyopárt! 

Az Edelweiss 1988-ban üstökösként robbant be a nemzetközi könnyűzenei életbe a Bring Me Edelweiss című parodisztikus dallal. Martin Neumayer (alias Gletschermayer) és Walter Werzowa szerzeményének női szólamát a dekoratív Maria Mathis énekelte, és ő jódlizott is. A refrén dallama a svéd kvartett, az ABBA 1975-ös slágeréből, az SOS-ből származik: a „So when you're near me, darling can't you hear me S. O. S.” verssor az osztrák dalban így hangzik: „So when you really love me, darling, bring me Edelweiss”. A szövegben az Edelweiss jelentheti magát az együttest is, de a szó a német nyelvben eredetileg a havasi gyopárt jelenti, amely hosszú ideje veszélyeztetett növénynek számít, Ausztriában például tilos leszedni. Magában a természetben a hegymászást kedvelők csodálhatják meg, mivel 1800 és 300 méter közötti magasságban él, köves réteken, mészkősziklákon virágzik július és szeptember között. Erről a növényről szól a világhírű musical, A muzsika hangja közismert betétdala, az Edelweiss, melyet az osztrák előadók mellesleg éppúgy felidéznek, mint az Indeep együttes Last Night a DJ Saved My Life című 1982-es slágerét. (Ez utóbbira jelen sorok írója igazság szerint nem figyelt fel, mindazonáltal a Bring Me Edelweiss copyrightjában ott szerepel.) A Bring Me Edelweiss vezette az osztrák, a svájci, a holland és a svéd slágerlistát, az ötödik helyig jutott az angol toplistán, de még az amerikai Billboard dance slágerlistáján is megszerezte a hetedik helyet. Összesen három és félmillió példányt adtak el belőle. A debütáló Edelweiss-album nyolc felvétele valójában a nagy sláger különféle verzióit jelenti, ámbár csak a rövidebb (3:42) és hosszabb (7:43) változat kapta a Bring Me Edelweiss címet. 

Nem kapok havasi gyopárt! 

A következő kislemez, az 1989-es I Can't Get No... (Edelweiss) már címével is a Rolling Stones 24 évvel korábbi rockklasszikusára, az I Can't Get No Satisfactionre utal. Egy nagyon rövid zenei részlet erejéig fel is ismerhető az eredeti felvétel, melynek szerzőit azonban nem tüntették fel a lemezborítón. Azon ugyanis az olvasható, hogy a zenét Walter Werzova szerezte, a szöveget Werzova és Namso Plare (ő vajon kicsoda?) írta. A vokált ismét Maria Mathis énekelte, ezúttal azonban többen is besegítettek: Mercedes Hall már a Bring Me Edelweisson is közreműködött, a kórust pedig Jocelyn Brown, Connie Harvey, Benny Diggs és Kevin Owens alkotta. Az Edelweiss tagjai közül Martin Forster szintén énekelt a felvételen, melynek rapbetétjét Princessa (alias Jennece S. Moore) adta elő. Minden csoda azonban három napig tart: 1988-ban még a csapból is a Bring Me Edelweiss folyt, az egy évvel későbbi I Can't Get No... (Edelweiss) azonban hiába követte ugyanazt a sikerreceptet, még a német nyelvű országok slágerlistájára sem került fel.

Edelweiss űrhajó 

Három év szünet után, 1992-ben egy újabb slágerrel és a hozzá kapcsolódó albummal az Edelweiss visszatért a könnyűzene porondjára. Az angolul Starship Edelweiss, németül Raumschiff Edelweiss (magyarul: Edelweiss űrhajó) zenei vezérfonala ezúttal a kultikus sci-fi sorozat, a mozifilmekből is jól ismert Star Trek (Csillagösvény) fő témája volt, természetesen egy kis jódlizással megbolondítva. Martin Gletschermayer ezúttal a szintén osztrák Bingo Boys két producerével, Klaus Biedermann-nal és Paul Pfabbal látta el a produceri teendőket, magát a dalt Alexander Courage jegyzi. A felvételen közreműködött (és a klipben is látható) Christian Clerici osztrák médiaszemélyiség. A Raumschiff Edelweiss vezette az osztrák slágerlistát, hetedik volt Németországban, nyolcadik Svájcban, tizenkilencedik Hollandiában és huszonötödik Svédországban. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban azonban nem támadt fel újra az érdeklődés az Edelweiss iránt, ami azért meglepő, mert a Star Trek mégiscsak egy amerikai illetőségű kultszéria. Ámbár az is lehet, hogy épp ezért: a Star Trek-rajongók talán értik a tréfát, de nem szeretik. Maga az album, a 14 felvételt tartalmazó Wonderful World of Edelweiss viszont még német nyelvterületen sem aratott különösebb sikert, hiszen csak az osztrák albumlistára került fel, ahol a tizennegyedik helyig jutott. Mindazonáltal még két kislemezt másoltak ki róla. Nem sokkal a Ski Instructor megjelenése után az Edelweiss egyik tagja, Thomas Schlögl tisztázatlan okokból öngyilkosságot követett el, főbe lőtte magát. A dal promóciós kampányát azonnal leállították, a klipet is kivonták a forgalomból, és az Edelweiss megszűnt. 1997-ben megpróbálkozott a visszatéréssel (talán abban a hitben, hogy minden negyedik év szerencsét hoz az együttes számára), de az Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) visszhangtalan maradt. Az előadók aktívak maradtak a szakmában: a legtöbbet Maria Mathisról lehetett hallani, aki a német nyelvű népzene egyik közkedvelt előadójának számít, szólólemezei is megjelentek az Edelweiss óta.

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1988: Bring Me Edelweiss (Tourist Version) / Bring Me Edelweiss (7" Version) / Yodel / Schnaps Bonus

* 1988: Bring Me Edelweiss (Tourist Version) / Inzest-House / Ruck Zuck 

* 1988: Bring Me Edelweiss / Kitz-Stein-Horn 

* 1989: Bring Me Edelweiss (Vocal Mix) / Bring Me Edelweiss (Rap) / Bring Me Edelweiss (The Sound of Music Version) / Bring Me Edelweiss (Dub) 

* 1989: Bring Me Edelweiss (Vocal Mix) / Bring Me Edelweiss (Rap) / Bring Me Edelweiss (Tourist Version) / Bring Me Edelweiss (Yodel Version) 

* 1989: Bring Me Edelweiss (7" Version) / Bring Me Edelweiss (Vocal Version) / Bring Me Edelweiss (Rap Version) / Bring Me Edelweiss ( Inzest-House Version) / Bring Me Edelweiss (Tourist Version) / Bring Me Edelweiss (Yodel Version) 

* 1989: Bring Me Edelweiss (Single Version) / Bring Me Edelweiss (Yodel Version) 

* 1989: I Can't Get No... (Edelweiss) (The Flower of Love Mix) / He Can't Get No... (Edelweiss) (Deep Wirtshouse Mix) / She Can't Get No... (Edelweiss) (Bonus Beasts) 

* 1989: I Can't Get No... (Edelweiss) / Gamsig 4 U 

* 1992: Planet Edelweiss (Single Version) / Yodel Selector (Rub-A-Mix Stylee) / Space Beer Shuttle (Complimentary Refreshment Mix) / Planet Edelweiss (Traveler's Paradise Mix) 

* 1992: Yodel Selector (Rub-A-Mix Stylee) / Planet Edelweiss (Traveler's Paradise Mix) / Space Beer Shuttle (Complimentary Refreshment Mix) 

* 1992: Planet Edelweiss / Yodel Selector (Dreadlock Masta Mix) 

* 1992: Starship Edelweiss (Space Tourist Version) / Space Yodel (Club Mix) / Transporter Room 

* 1992: Raumschiff Edelweiss (Space Tourist Version) / Space Yodel (Club Mix) / Transporter Room 

* 1992: Raumschiff Edelweiss (Single Version) / Computerlogbuch der Edelweiss (Hörspiel) 

* 1992: Raumschiff Edelweiss (Single Version) / Raumschiff Edelweiss (Space Tourist Version) / Space Yodel (Club Mix) / Computerlogbuch der Edelweiss (Hörspiel) 

* 1992: Computerlogbuch der Edelweiss – Hörspiel Kurzversion / Raumschiff Edelweiss (Original Single Version) / Raumschiff Edelweiss (Original Single + Space Tours Intro) / Mr. Speck Über Jodeln / Starship Edelweiss (Dance Groove Radio Edit) / Mr. Speck Zu Jodelcode / Space Yodel (Bingoboys Remix Radio Edit) / Lt. Sahara / Beam Me Up (Us Remix Radio Version) / Zieharmonika Reprise 

* 1992: Starship Edelweiss (Single Version) / Captain's Log (Radio Play) 

* 1992: Starship Edelweiss (Single Version) / Starship Edelweiss (Space Tourist Version) / Space Yodel (Club Mix) / Captain's Log 

* 1993: Beam Me Up (The Five Year Misson Mix (Edit) / Beam Me Up (Warp Factor Mix) / Beam Me Up (The Five Year Misson Mix) / Beam Me Up (NPI Mix) / Beam Me Up (U. S. Mix) / Beam Me Up (Funky Dilithium Dub) 

* 1993: Beam Me Up (Warp Factor Mix) / Beam Me Up (The Five Year Misson Mix) / Beam Me Up (NPI Mix) / Beam Me Up (U. S. Mix) / Beam Me Up (Funky Dilithium Dub) 

* 1993: Beam Me Up (The Five Year Misson Edit) / Beam Me Up (U. S. Mix) 

* 1993: Ski Instructor (Single Version) / Ski Instructor (Extended Apres-Ski Version) / The Kangaroo Theory (Snow Kangaroo Version) / Live from the Baum-Bar 

* 1997: Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Edelweiss Radio Version) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Houseparty Radio Edit) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Extended Party Stomper) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Extended Houseparty) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (T>MA Downhill Freeride) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Tirolerabend Dub) 

* 1997: Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Extended Party Stomper) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Edelweiss Radio Version) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (Extended Houseparty Version) / Edeltaler Hochzeitsmarsch (Kein Sex vor der Ehe!) (T>MA Downhill Freeride) 

* 2001: Bring Me Edelweiss (Radio Version) / Bring Me Edelweiss (Dance Remix Edit) / Bring Me Edelweiss (Extended Dance Remix) / Bring Me Edelweiss (Original Party Version) 

Albumok 

* 1988: Edelweiss 

* 1992: Wonderful World of Edelweiss 

VIDEÓK

Bring Me Edelweiss

Bring Me Edelweiss (másik klip)

I Can't Get No... (Edelweiss) (csak zene!)

Starship Edelweiss

Planet Edelweiss

Ski Instructor (csak zene!)

KELLY MARIE

Kelly Marie (Skócia, Renfrewshire, Paisley, 1957. október 16.) skót énekesnő eredeti neve: Jacqueline McKinnon. Tizenéves korában kezdődött énekesnői karrierje. 1976-ban jelent meg első kislemeze, a Who's That Lady with My Man. Eleinte külföldön ismertebbnek számított, mint hazájában. 1980-ban a Feels Like I'm in Love című slágerével világsikert aratott: a dal egyike lett a nosztalgiaválogatásokon leggyakrabban hallható örökzöldeknek. Ezt követően azonban egyre inkább csak a diszkókban tartották számon, a slágerlistákon ritkábban bukkant fel a neve. 2003-ban közös kislemezt készített Tina Charlesszal. Kelly Marie öt leány és egy fiú boldog édesanyja, aki rajongói örömére az új évezredben is aktívan énekel.

KARRIERTÖRTÉNET 

A kezdetek 

Kelly Marie szülei: Alex és Jeanette McKinnon. A kis Jacqueline kislány kora óta sztár akart lenni. Tízéves korában kezdődött céltudatos képzése, amikor beíratták egy énekiskolába, ahol színjátszást és színpadi mozgást is tanult. Két évvel később már különféle énekversenyeken indult. Tizenöt éves korában szerepelt először a televízióban, és az iskola befejezése után hivatásos énekesnőként lépett a felnőtt életbe. 1973-ban Kelli Brown művésznéven négy egymást követő héten nyerte meg az Opportunity Knocks című tehetségkutató műsort a híres rockopera, a Jesus Christ Superstar örökzöld betétdalával, melynek címe: I Don't Know How to Love Him. A nagy múltú műsor 1949-ben még a rádióban indult hódító útjára, ahonnan 1956-ban került először képernyőre. Ellentétben a rivális New Faces tehetségkutatóval, ahol szakmai zsűri döntött a produkciókról, az Opportunity Knocks a nézők szavazataira épült. Ez akkoriban igen demokratikus módszernek számított, elvégre a végső szó úgyis mindig a közönségé, ám néha kínos eseteket is eredményezett. 1974-ben például Su Pollard énekesnő és későbbi színésznő csupán azért szorult a második helyre, mert a közönségszavazatok alapján egy éneklő kutya (!) lett a győztes. A televíziós siker felkeltette a Pye Records illetékeseinek figyelmét, és Jacqueline alias Kelli Brown lemezszerződést kapott. Előbb csiszolgattak még egy keveset rajta, kitalálták az imázsát, művésznevét Kelly Marie-re változtatták, majd 1976 tavaszán megjelent első kislemeze, a Who's That Lady with My Man. A dal érdekes módon Franciaországban aratott igazán nagy sikert: az ötödik helyig jutott a toplistán, és 300 ezer példány fogyott belőle. Az énekesnő saját honlapján – érthető elfogultságból – még nagyobb sikerre emlékszik: félmillió eladott példányról tud és arról, hogy slágere júliusban a toplista első helyére került. Ami egészen biztos, hogy a Who's That Lady with My Man meghozta Kelly Marie első aranylemezét. 

1976 őszén került boltokba a második kislemez, a Help Me. Ez is a franciáknak tetszett a legjobban, tizenhetedik lett a gall slágerlistán. (Az énekesnő szerint viszont a nyolcadik helyen végzett.) Ugyanabban az évben megjelent egy duettje Joe Dolan ír énekessel: a Sister Mary Írországban kimagasló sikert ért el, a toplista második helyén állt meg. (Az angol Wikipédia adatai ebben a kérdésben ellentmondóak: Marie életrajzánál második helyet írnak, Dolanénál viszont elsőt.) Üröm az örömben, hogy az énekesnő nem igazán sütkérezhetett a siker fényében, mivel nevét még csak fel sem tüntették a borítón, ámbár élőben is fellépett Dolannel. Kesergésre azonban igazán nem volt oka, hiszen 1977 nyarán megjelent első igazi európai slágere, a Run to Me. A diszkófelvétel huszonkettedik lett a holland slágerlistán, és ötödik helyezett Dél-Afrikában. Ugyanazon év novemberében Kelly Marie képviselte az Egyesült Királyságot a tokiói Yamaha Dalfesztiválon a Sentimental Kisses című dallal, amely azonban nem került be a döntőbe. Mindazonáltal készült belőle egy spanyol nyelvű változat is, amelyet csak Spanyolországban hoztak forgalomba. Az 1978-ban kiadott Make Love to Me végre az angol anyanyelvű országokban is sikert hozott előadójának. Még az amerikai slágerlistára is felkerült, ami a dalt feldolgozó ismertebb énekesnőnek, Helen Reddynek viszont nem sikerült. Kelly verziója Dél-Afrikában a toplista második helyéig jutott, Ausztráliában pedig – ahol októberben dobták piacra – ötödik lett. A távoli kontinensen egyébként a kislemez 41 hétig szerepelt a Top 40-ben, és az 1979-es esztendő 12. legnépszerűbb slágerévé vált.  

Úgy érzem, mintha szerelmes lennék 

A hetvenes évek elejének egyik brit sztárzenekara, a Mungo Jerry frontembere, Ray Dorset 1977-ben írta a Feels Like I'm in Love (Úgy érzem, mintha szerelmes lennék) című számot. Állítólag magának Elvis Presley-nek szánta, ám „a Király” halála meghiúsította ezt az elképzelést. Végül maga a Mungo Jerry vette fel a dalt, amely azonban csak a Belgiumban kiadott Sur le pont d'Avignon című kislemez B oldalára került fel, és hamar feledésbe is merült. A felvétel valahogy eljutott Peter Yellowstone, a Red Bus Records egyik fejesének irodájába, ahol Kelly Marie is meghallgatta. Nagyon megtetszett neki, rögvest fel is akarta énekelni a maga verzióját. Yellowstone is úgy ítélte meg, hogy a Feels Like I'm in Love a Make Love to Me méltó folytatása lehet. 1979 második felében jelent meg a kislemez, amely legelőször Dél-Afrikában vált slágerré: novemberben bejutott az ottani Top 10-be. Ahogy az az énekesnő korábbi dalaival is történt, éppen csak az angolok nem mutattak különösebb érdeklődést a kiadvány iránt. A következő évben azonban megtört a jég: a kislemezt újra kiadták Angliában, ahol a 61. helyen startolt a slágerlistán. Három héttel később már a Top 10-ben volt, újabb három hét múlva pedig átvette a vezetést. Két hétig állt az élen, több mint egymillió példányban talált gazdára, és az év harmadik legnépszerűbb slágerének bizonyult az Egyesült Királyságban. A nemzetközi siker sem maradt el: hatodik hely Ausztriában és Ausztráliában, ötödik az NSZK-ban, harmadik Hollandiában és Írországban, második pedig Belgiumban. 1981-ben az amerikai Top 10-be is bekerült, ami egy eurodisco felvételtől igazán szép teljesítmény.

A diszkósztár 

A Feels Like I'm in Love kiugró sikere nem ismétlődött meg, amit az énekesnő később a konkurenciával magyarázott: 1980-ban ugyanis üstökösként tűnt fel a szintén skót Sheena Easton, akinek villámkarrierje Kelly szerint sokkal jobban foglalkoztatta a médiát. (Jelen sorok írója minden rosszindulat nélkül jegyzi meg, hogy ez a megkülönböztetett figyelem nem volt alaptalan, Sheena ugyanis kétségtelenül sokoldalúbb tehetségnek bizonyult.) Az 1981-ben megjelent Hot Love már csak a 22. helyig jutott a slágerlistán, és a Loving Just for Fun új változata (az eredeti már 1978-ban megjelent) sem járt sokkal jobban a 21. hellyel. Az 1981 májusában piacra dobott Love Trial még rosszabbul szerepelt, hiszen megállt a toplista 51. helyén. Tina Charles sikereinek kovácsa, Biddu látta el a Don't Stop Your Love produceri teendőit: a felvétel az Egyesült Államokban aratott említésre méltó sikert. 1982-ben véget ért Kelly Marie együttműködése Peter Yellowstone-nal. Az ezt követő évek új felvételei nem keltettek különösebb érdeklődést: csupán az 1984-es Breakout került fel a brit slágerlistára, de a 90. helynél nem jutott tovább. A diszkóklubokban sikert aratott a szintén 1984-es I'm on Fire. Az 1980-as évek közepén Kelly megismerkedett álmai férfijával, akihez feleségül ment. Hat gyermekük született: öt lány és egy fiú. Az anyai örömök ellenére az énekesnő a karrierjére is igyekezett kellő figyelmet fordítani. Ian Levine irányításával készült 1988-as dala, a Stealing My Time esetében azonban plágiumgyanú merült fel: egyes vélemények szerint Eria Fachin egy évvel korábbi Savin' Myself című dance slágerének koppintásáról van szó. Mindazonáltal Marie verziója második lett a dán slágerlistán.

A retrósztár

Tizennyolc évvel a Feels Like I'm in Love LP után, 1999-ben jelent meg az énekesnő ötödik stúdióalbuma, a Disco Queen. Ezen saját nagy slágerei, a Feels Like I'm in Love és a Hot Love új verziója mellett olyan örökzöldeket is elénekelt, mint Ike és Tina Turnertől a River Deep Mountain High, a Love Pains Yvonne Ellimantől, Grace Jonestól az I Need a Man vagy a The Nolans slágere, az I'm in the Mood for Dancin'. 2003-ban a 5000 Volts egykori énekesnőjével, az övéhez hasonló hangi adottságokkal rendelkező Tina Charlesszal társult: Lulu To Sir with Love és Kylie Minogue Your Disco Needs You című slágerét énekelték lemezre. 2005-ben Kelly fellépett az ITV Hit Me, Baby, One More Time című show-jában, ahol a Feels Like I'm in Love mellett Britney Spears Oops!... I Did It Again című slágerét adta elő. A hetente jelentkező műsorban öt-öt egykori sztár énekelte valamelyik régebbi dalát és egy általa választott kortárs slágert. A közönség telefonszavazatai alapján hirdettek győztest, akinek versenydalait kislemezen jelentették meg. Kelly szériájából Chesney Hawkes győzött. (A másik három induló: Nick Van Eede, Sybil és a Cleopatra együttes.) 2012 januárjában került a boltokba Kelly Marie speciális válogatásalbuma, a The Passion Years. Ez a kiadvány nem a teljes pályafutásáról ad keresztmetszetet, hanem azok a dance felvételei hallgathatók meg rajta rövidebb és/vagy hosszabb változatban, melyek a Passion Records égisze alatt jelentek meg az 1980-as években. 

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1976: Who's That Lady with My Man / Goodbye Night 

* 1976: Help Me / Goodbye Venice Goodbye 

* 1976: All We Need Is Love / Listen to the Children 

* 1977: Run to Me / Listen to the Children 

* 1977: Run to Me / Sing Along Alone 

* 1977: Run to Me (Disco Version) / Run to Me 

* 1978: Loving Just for Fun / Baby Belinda 

* 1978: Make Love to Me / Sentimental Kisses 

* 1979: Hot Love / Take Me to Paradise 

* 1979: Hot Love / Make Love to Me 

* 1979: Hot Love (Extended Version) / Feel's Like I'm In Love (Special American Remix) 

* 1979: Feels Like I'm in Love (Extended Version) / Feels Like I'm in Love / I Can't Get Enough 

* 1979: Feels Like I'm in Love / I Can't Get Enough 

* 1980: Loving Just for Fun / Fill Me with Your Love 

* 1980: Loving Just for Fun (Disco Mix) / Loving Just for Fun / Fill Me with Your Love 

* 1981: Loving Just for Fun (Disco Mix) / Take Me to Paradise 

* 1981: Love Trial / Head for the Stars 

* 1981: Hot Love / Take Me to Paradise (új kiadás) 

* 1981: Feels Like I'm in Love / New York at Night 

* 1981: Don't Stop Your Love (Extended Version) / Make Love to Me 

* 1982: I Feel Love Comin' On / Sometimes Love Is Blind 

* 1982: I Need Your Love / Somebody 

* 1982: I Need Your Love / You Give Me Lovin' 

* 1982: Love's Got a Hold on You / Heartbeat 

* 1982: Don't Take Your Love to Hollywood / New York at Night 

* 1983: Silent Treatment / Up on My Street 

* 1984: Breakout / Breakout (Instrumental) 

* 1984: I'm on Fire / I'm on Fire (Instrumental) 

* 1984: Feels Like I'm in Love / Love's Got a Hold on You 

* 1985: Don't Let the Flame Die Out / Don't Let the Flame Die Out (Instrumental) 

* 1986: Born to be Alive / Are You Ready for Love 

* 1986: Hands Up / Hands Up (Instrumental) 

* 1986: Burning / Burning (Instrumental) (Sapphire featuring Kelly) 

* 1988: Stealing My Time / Stealing My Time (Nightmare Dub Mix) 

* 1988: Stealing My Time / Stealing My Time (7 Inch Radio Version) / Stealing My Time (Nightmare Dub Mix) 

* 1988: Halfway to Paradise 

* 1990: Feels Like I'm in Love (90's PWL Remix) / My Heart Surrenders 

* 1993: Feels Like I'm in Love (U.S. Remix) / Feels Like I'm in Love (90's PWL Remix) / Love's Got a Hold on You 

* 1997: Rescue Me (Radio Edit) / Rescue Me (12" Mix) / Rescue Me (DJ Poco Loco Mix) / S. O. S.

* 1997: Rescue Me (12" Mix) / Rescue Me (DJ Poco Loco Mix) 

* 1997: Feels Like I'm in Love (12" Club Mix) / Feels Like I'm in Love (12" House Mix) / In a Spin 

* 1997: Feels Like I'm in Love '97 (Club Mix) / Feels Like I'm in Love '97 (Radio Edit) / Feels Like I'm in Love '97 (House Mix) / In a Spin 

* 1998: Blanket on the Ground (Pop Mix) / Blanket on the Ground (12" Mix) / Blanket on the Ground (7" Mix) / Blanket on the Ground (Pop Mix Instrumental) 

* 1998: I'm in the Mood for Dancin' (Radio Edit) / I'm in the Mood for Dancin' (12" Extended Mix) / I'm in the Mood for Dancin' (Paco Laco's Bangin' Vocal Mix) / Kelly`s Tune 

* 1998: I'm in the Mood for Dancin' (12" Extended Mix) / I'm in the Mood for Dancin' (Paco Laco's Bangin' Vocal Mix) 

* 1999: Runaway (Extended Vocals Mix) / Runaway (G. T. I. Mix) / Millennium (Extended Vocals Mix) / Millennium (G. T. I. Mix) 

* 1999: Runaway (Radio Edit) / Millenium (Radio Edit) / Runaway (Extended Vocal Mix) / Millenium (Extended Vocal Mix) / Runaway (G.T.I Remix) / Millenium (G.T.I Remix) 

* 1999: I Need a Man (7") / I Need a Man (12") / Feels Like I'm in Love '99 (The Definitive Millennium Mix) / Feels Like I'm in Love '99 (Boyz Own Dub) 

* 2000: River Deep Mountain High (Hot Tracks USA Mix) / River Deep Mountain High (Original 12" Version) / Love Pains (Album Version) 

* 2000: River Deep Mountain High (Untitled Mix 1) / River Deep Mountain High (Untitled Mix 2) / River Deep Mountain High (Untitled Mix 3) (promóciós lemez) 

* 2001: Hot Love 2001

* 2003: To Sir with Love / Your Disco Needs You (Kelly Marie & Tina Charles) 

Albumok 

* 1976: Who's That Lady with My Man 

* 1978: If I Can’t Have You 

* 1979: Do You Like It Like That? 

* 1981: Feels Like I’m in Love 

* 1999: Disco Queen 

* 2003: Applause! 

Válogatások 

* 1992: Feels Like I’m in Love 

* 1995: Kelly Marie 

* 1999: The Best of 1978–1999 

* 2002: The Best of Kelly Marie 

* 2007: The Very Best of Kelly Marie 

* 2007: Ultimate Collection (2 CD) 

* 2007: The Best of 1978–1999 

* 2012: The Passion Years 

VIDEÓK 

Who's That Lady with My Man

Sister Mary (Joe Dolan & Kelly Marie)

Help Me

Run to Me

Make Love to Me

Hot Love

Feels Like I'm in Love

Feels Like I'm in Love (másik klip)

Loving Just for Fun

HIPNOSIS

Az olasz Hipnosis együttest Stefano Cundari alapította az 1980-as évek elején. A formáció instrumentális italodiscót játszott, akárcsak a Koto, melyben Cundari szintén közreműködött. A Hipnosis feldolgozásokkal aratta legnagyobb sikereit: Pulstar (Vangelis), Oxygene (Jean-Michel Jarre), Droid (Automat). 1984-es albumának megjelenése után az együttes feloszlott, és a Droid már Cundari egyszemélyes projektjeként jutott el a közönséghez 1987-ben. A ZYX Records 1989-ben megvette a Hipnosisszal kapcsolatos jogokat. 1991-ben egy válogatásalbum került a boltokba az együttes nevével, majd 1992 és 1994 között Humphrey Robertson vitte tovább a projektet – a változásra az eltérő írásmód utalt: Hypnosis. 

TAGOK ÉS KÖZREMŰKÖDŐK 

* Stefano Cundari 

* Paul Sears 

* Ugo Solenghi 

* Angelo Bergamini 

* Mirko Dalporto 

* Mirko Limoni 

KARRIERTÖRTÉNET 

A Hipnosis együttest az italorajongók körében jól ismert Koto egyik tagja, Stefano Cundari alapította 1981-ben Parmában. A formáció tagja volt még Paul Sears és Ugo Solenghi. A következő év elején csatlakozott hozzájuk a Kirlian Camera együttesből Angelo Bergamini. Cundari 1983-ban Alessandro Zannival közösen megalapította az italozenére specializálódott Memory Records lemezcéget. Itt jelent meg a Hipnosis első kis- és maxilemeze, amelyre – Cundari javaslatát követve – két Vangelis-szerzemény feldolgozása került. Az egyik, a Pulstar eredetileg az Albedo 0.39 című 1976-os Vangelis-album nyitó felvétele, a másik a Szárnyas fejvadász (1982) című kultikus sci-fi végén hallható tétel. A lemez elkészítésében a Kotóból jól ismert zenész, Anfrando Maiola is részt vett. A Pulstar szép sikert aratott az európai diszkókban, tehát jöhetett a folytatás. Vangelis után egy másik szintetizátormágus, a francia Jean-Michel Jarre klasszikusa, az 1976-os Oxygene egyik tétele szólalt meg a Hipnosis második kislemezének A oldalán. A B oldalra Mirko Dalporto (alias Jungleib) Bormaz című szerzeménye került. A kiadvány 1983 októberében a parmai Montello stúdióban készült, de Európában csak a következő év elején vált igazán ismertté. 1984 áprilisában vették fel a Hipnosis albumát, amelyen kilenc szerzemény kapott helyet, köztük természetesen a Pulstar és az Oxygene is. A Memory Records illetékesei nem vesződtek túl sokat a helyesírással: Oxygene helyett Oxigene, Bormaz helyett Borhaz szerepel a tracklistán. (Szó se róla, számomra a Bormaz ugyanolyan értelmetlen, mint a Borhaz.) 

A borítófotó tanúsága szerint – kisegítő zenészek ide vagy oda – a Hipnosis hivatalosan triónak számított. Az albumról kislemezre másolták az Astrodance és az Argonauts című szerzeményeket is, ezeknek azonban már nem volt akkora visszhangjuk, mint a korábbi kiadványoknak. Különböző okok miatt az együttes az 1980-as évek közepén feloszlott, Paul Sears például átment a Kirlian Camerába. Az onnan érkezett Angelo Bergamini sem kívánt a Hipnosis tagja maradni, állítása szerint a formáció zenéje igazából távol állt az ő művészi elképzeléseitől. Cundari 1987-ben egy újabb kis- és maxilemezt jelentetett meg Hipnosis név alatt. A kiadvány A oldalára ismét egy feldolgozás került: a Droid eredetijét a szintén olasz Automat játszotta lemezre 1978-ban. Noha az új kiadvány nem volt sikertelen, a Hipnosis hivatalos története itt véget ért. A jogokat még 1989-ben megvette az italodisco másik híres kiadója, a ZYX Records. Cundari a következő évben rákban elhunyt. A név kissé más írásmóddal (Hypnosis) 1991-ben tűnt fel újra a poppiacon: ekkor jelent meg ugyanis az eredeti együttes albuma CD-n, két bónuszfelvétellel kiegészítve. A következő évben Humphrey Robertson vitte tovább a Hypnosis nevet. A Lost in Space című albumáról a ZYX Records a címadó felvételt másolta kislemezre. 1994-ben újabb kislemez jelent meg a Hypnosistól, rajta a Moving Through the Night különböző (immár vokális) verzióival. 2006-ban Angelo Bergamini a Kirlian Camera Coroner's Sun című albumára írta a Kaczynski Code című szerzeményét (szöveg: Theodore Kaczynski): szerzőként a Hipnosis Italy nevet adta meg. 

HIPNOSIS-DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1983: Pulstar / End Title (Blade Runner) 

* 1983: Oxygene / Bormaz 

* 1984: Astrodance / Argonauts 

* 1987: Droid / Automatic Piano 

* 1987: Droid / Pulstar 

* 1987: Droid (Extended Swedish Remix) / Droid (Extended Original Version) / Droid (Edited Swedish Remix) 

* 1988: Pulstar / Oxygene 

* 1993: Droid / Automatic Piano / Oxygene (2001-ben is megjelent) 

* 1998: Pulstar / Hey Hey Guy (Hipnosis / Ken Laszlo) 

* 2001: Droid / Oxygene / Automatic Piano / Pulstar 

* 2006: Pulstar (Airwave Remix) / Pulstar (Jamx & De Leons Retro Mix) (Mp3 fájlok) 

* 2009: Droid (Alex Troniq Remix) / Droid (Original) 

* 2009: Pulstar (Asem Shama Remix) / Pulstar (Original) 

Albumok 

* 1984: Hipnosis 

* 1991: Hypnosis (az 1984-es album + 2 bónuszfelvétel) 

HYPNOSIS-DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1992: Lost in Space (Master Mix) / Lost in Space (Instrumental) / Lost in Space (Dub Mix) 

* 1992: Lost in Space (Master Mix) / Lost in Space (Dub Mix) 

* 1994: Moving Through the Night (Radio Version) / Moving Through the Night (Extended Dance Mix) / Moving Through the Night (Midnight Mix) / Moving Through the Night (Classic Club Mix) / Moving Through the Night (Dub Instrumental Mix) 

* 1994: Moving Through the Night (Extended Dance Mix) / Moving Through the Night (Classic Club Mix) / Moving Through the Night (Midnight Mix) / Moving Through the Night (Radio Version) 

Album 

* 1992: Lost in Space 

VIDEÓK

Pulstar (csak zene!)

End Title (Blade Runner) (részletek a Szárnyas fejvadász című filmből)

Oxygene (csak zene!)

Argonauts (csak zene!)

Droid (csak zene!)

Lost in Space (csak zene!)

Moving Through the Night (csak zene!)

BRUCE & BONGO

A brit Bruce & Bongo duót sokan németnek hitték és hiszik, mivel első slágere, az 1986-os Geil főleg német nyelvterületen aratott kiugró sikert. Hasonló hangzásvilág és bohókás hangvétel jellemezte a két fiatalember egyéb felvételeit is, melyek közül a Hi Ho (Heigh Ho – Whistle While You Work) és a French Foreign Legion érdemel külön említést. Mint minden olyan előadó, aki inkább a poénkodásra és az aktuális trendekre, semmint a zenei tudásra építi a karrierjét, a Bruce & Bongo csillaga is hamar leáldozott. A duó az 1980-as évek végén eltűnt a süllyesztőben, ahonnan csak hébe-hóba kerül elő leginkább a Geil egy-egy újabb variációjának köszönhetően. 

TAGOK 

* Bruce [Bruce Hammond Earlam] (Egyesült Királyság, 1955. január 13.) 

* Bongo [Douglas John Wilgrove] (Egyesült Királyság, Peterborough, 1955.március 19.)

KARRIERTÖRTÉNET 

Kanos, menő vagy szirupos? 

Bruce és Bongo a Brit Hadsereg NSZK-ban állomásozó egységében teljesített szolgálatot, és emiatt elkerülhetetlen volt, hogy a német nyelvet is valamennyire megtanulják. Felfigyeltek egy gyakran használt szleng kifejezésre, a „geil”-ra, és úgy gondolták, jó ötlet lenne egy popdalt készíteni a szó többféle jelentésével játszadozva. A VIII. századtól a XI. századig tartó, úgynevezett ófelnémet (althochdeutsch) korszakban a „geil” azt jelentette: pimasz, arrogáns. A középfelnémet (mittelhochdeutsch) korszakban (kb. 1050–1350) jelentése megváltozott és kibővült: erős, akaratos, gazdag, furcsa, boldog, gyönyörű. A XV. századtól a „geil” erotikus jelentéstartalmat kapott: a szexuális izgalom megnevezésére használták, amely a férfiaknál akár erekciót is kiválthat. A XX. században a „geil” már alapvetően a „kanosság”-ot jelentette, de később az angol „cool” (menő) megfelelőjeként is használni kezdték. Érdekes módon a magyar köznyelvben – a német jelentéstartalommal ellentétesen – a „geil” éppen hogy a „nem menő”, hanem a giccses, szirupos, nyálas dolgokat jelenti. A slágerre visszatérve, valljuk meg őszintén, Bruce és Bongo sem a zene, sem a szöveg vonatkozásában nem erőltette meg magát különösebben. Ami a zenét illeti, akkor kezdett divatba jönni a sample (zenei mintavétel): a refrén dallama a brit hadsereg trombitariadójából származik, a riff (dallami-ritmikai motívum) pedig egy népdalból. Egyesek Falco aktuális világslágere, a Rock Me Amadeus zenei motívumait vélték felismerni a Geilban. 

A szöveg első két sora a dal megszületéséről szól: „On friday the thirteenth of december Bruce & Bongo / Discovered Germany's most successful word: geil” (December 13-án, pénteken Bruce & Bongo felfedezte Németország legközkedveltebb szavát, a geilt). Ezt követően megtudhatjuk, hogy a lemezlovasok, a majmok és az első wimbledoni győzelmét épp akkoriban megszerző Boris Becker éppúgy geil, mint bárki más, beleértve magukat az előadókat is. Mindenkinek a fantáziájára volt bízva, hogy amikor ezeket a sorokat hallotta, hogy „Ich bin geil, du bist geil, wir sind geil”, akkor arra gondolt-e, hogy „Menő vagyok, menő vagy, menők vagyunk”, vagy arra, hogy „Kanos vagyok, kanos vagy, kanosak vagyunk”. A német média egy része az obszcén értelmezés mellett döntött, ezért a Bajor Rádió éppúgy megtagadta a Geil játszását, mint egynémely tévéállomás. Még a vagány showman hírében álló Thomas Gottschalk is bojkottálta a dalt, a lemez pedig egy időre felkerült az ifjúság számára veszélyes könnyűzenei kiadványok listájára. Talán ez a műbalhé is szerepet játszott abban, hogy a Geil végül mégis nagy sikert aratott a német nyelvterületen: az NSZK-ban és Ausztriában heteken át vezette a slágerlistát, Svájcban a hetedik helyig jutott. Ironikus, hogy először épp egy rádiós műsorvezetőként is közismert előadó, Wilken F. Dincklage dolgozta fel a slágert Willem művésznéven, majd a ZYX Records (az italodisco műfaj kiadója) két verzióval is előállt. Az egyik, a Turbo-Geil Paul McDouglas nevéhez fűződik, a produceri teendőket Tess alias Fancy látta el. A másik verzió a Moos auf's Konto paródiája, a Doof, amely az effajta slágerek futószalagjellegét igyekezett kifigurázni. (A doof ugyanolyan „négybetűs”, vagyis obszcén szó a német nyelvben, mint a „geil”.) 

Nem menő 

Mivel sem Bruce, sem Bongo nem volt képzett előadóművész, így bárki előre láthatta, hogy idővel kimennek a divatból, és duójuk már nem lesz geil, vagyis nem lesz menő. A The Geil Album című nagylemezükből mindazonáltal félmillió példányt adtak el, ami kétségtelenül figyelemre méltó számadat. Az album 11 felvétele közül még kettőt másoltak ki kislemezre. Az egyik, a Hi Ho (Heigh Ho – Whistle While You Work) Walt Disney klasszikus mesefilmje, a Hófehérke és a 7 törpe (1937) jól ismert betétdalának feldolgozása: a német toplistán már csak a 29. helyet sikerült megszereznie. A másik kislemez a French Foreign Legion, amelyből akár nagy sláger is lehetett volna, mégsem lett az. Az LP bohókás szerzeményei közül a rajongók talán emlékeznek még a Secret Service-re és a vicces születésnapi dalra, a The Birthday Songra is. 1987-ben még két kislemez és maxi jelent meg a Bruce & Bongo nevével: a The Best Disco (In the World) és a Holidays Are Here Again. Utóbbit egy másik duóval, a Klaus & Klausszal közösen készítették. Mivel egyik sem keltett számottevő figyelmet, a Bruce & Bongo eltűnt a könnyűzenei életből. 1990-ben új változatban jelent meg nagy slágerük, a Geil, két évvel később pedig We Ain't Back címmel egy friss dallal jelentkeztek. A comeback nem sikerült, a duó végleg eltűnt a süllyesztőben. 1998-ban egy brit rapper, Tony T, 2003-ban pedig DJ Hammerhart elevenítette fel a Geilt az eredeti előadók közreműködésével, jelentősebb siker nélkül. A Saturn áruházlánc szintén 2003-ban kampánydalként használta az egykori slágert.

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, maxik 

* 1986: Geil (Geilomatick Mix) / Geil Bruce & Bongo Dub (New York Horny Mix) 

* 1986: Geil (Der Remix) / Geil (Remix Dub) 

* 1986: Hi Ho (Heigh Ho – Whistle While You Work) / Monkey Dance 

* 1986: French Foreign Legion (Sahara Mix) / Deserter's Dub 

* 1987: The Best Disco (In the World) / Yahoo (BFD Mix) 

* 1987: The Best Disco (In the World) (Personal DJ Mix) / The Best DJ (In the World) 

* 1987: Holidays Are Here Again / Holiday Contact (Klaus & Klaus & Bruce & Bongo) 

* 1987: Holidays Are Here Again (Long Version) / Holidays Are Here Again (Short Version) / Holiday Contact (Klaus & Klaus & Bruce & Bongo) 

* 1990: Geil (Acid Forest Mix) / Geil (7'' Mix) / Geil (Electrosex Mix) 

* 1990: Geil / Geil (Radio Edit) 

* 1990: Geil (7'' Mix) / Geil (Acid Forest Mix) / Geil (Omen Paradise Version) 

* 1992: We Ain't Back (Radio Edit) / We Ain't Back (The Quickmania Remix) / We Ain't Back (The B & B Wildgroove Mix) 

* 1992: We Ain't Back (The Quickmania Remix) / We Ain't Back (The B & B Wildgroove Mix) 

* 1998: Geil (Long Mix) / Geil (Last Summer Mix) / Geil (Short Mix) / Geil (Das Original) (Bruce & Bongo vs. Tony T) 

* 2003: Ski Geil (Geiler Jodl Mix) / Ski Geil (Geiler Radio Mix) / Ski Geil (Geiler Tanzboden Mix) / Ski Geil (Full Hütten ApreSki Mix) / Ski Geil (Back to the Club) / Ski Geil (Back to the Pistn) (DJ Hammerhart featuring Bruce & Bongo) 

Album 

* 1986: The Geil Album (1993-ban is megjelent) 

VIDEÓK

Geil

Geil (másik klip)

Hi Ho (Heigh Ho – Whistle While You Work)

French Foreign Legion

The Best Disco (In the World) (csak zene!)

CHRISTIE

Az 1969-ben alakult brit Christie együttes alapítójáról és állandó szerzőjéről, Jeff Christie-ről kapta a nevét. Jeff eredetileg a The Tremeloes számára írta a Yellow River című dalt, amely azonban imázsproblémák miatt végül az ő neve alatt jelent meg. A felvétel kiugró világsikert aratott, egyike az 1970-es évek legemlékezetesebb örökzöldjeinek. A sláger előadásához verbuválódott együttes az évek folyamán többször is átalakult, első nagy sikerét azonban nem tudta megismételni. Az új évezredben a Christie különféle nosztalgikus tévéshow-k és koncertek fellépője. 

TAGOK 

Az eredeti felállás 

* Jeff Christie (Egyesült Királyság, Yorkshire, Leeds, 1946. július 12.) – ének, basszusgitár, billentyűs hangszerek 

* Vic Elmes [Victor George Elmes] (Egyesült Királyság, Essex, Dagenham, 1947. május 10.) – szólógitár, ének 

* Mike [Michael] Blakley (Egyesült Királyság, Kent, Bromley, 1947. január 12.) – dobok 

Később csatlakoztak 

* Paul Fenton (Egyesült Királyság, Yorkshire, Huddersfield, 1946. július 4.) – dobok 

* Lem Lubin [Howard Lubin] (Egyesült Királyság, Middlesex, Hampton Court, 1944. január 20.) – basszusgitár 

* Terry Fogg [Terrence George Fogg] (Egyesült Királyság, Derbyshire, Chesterfield, 1945. szeptember 25.) – dobok

* Roger Flavell – basszusgitár, ének 

* Danny Krieger – szólógitár 

* Greg Ainsworth – szólógitár 

* Tony Ferguson – gitár

* Roger Willis – dobok 

A jelenlegi felállás 

* Jeff Christie – ének, basszusgitár, billentyűs hangszerek 

* Kev [Kevin] Moore – basszusgitár, ének

* Simon Kay – dobok 

* Adrian Foster – szólógitár 

KARRIERTÖRTÉNET 

A kezdetek 

Jeff Christie szülei, Mickey és Toni Christie művészetkedvelők voltak, így érthető, hogy a srác szinte már az anyatejjel magába szívta a zene szeretetét. Van egy bátyja, Lester, továbbá két öccse, Mark és Robin. Édesanyja balett-táncos volt, aki megismertette fiait a klasszikus zenével. Mozart és Beethoven helyett azonban Jeff érdeklődését inkább a flamenco keltette fel, majd Elvis Presley hatására a rock and roll iránt is érdeklődni kezdett. Szülei természetesen gondoskodtak arról, hogy gyermekük színvonalas zenei képzésben részesüljön, ezért zongoraórákra is járatták. A klasszikus zenei tanulmányok kiváló alapot jelentettek ahhoz, hogy Jeffből később sikeres dalszerző váljon. Szülővárosában, Leedsben alapította első együttesét, amely a The 3Gs+1 nevet viselte. A „+1” volt maga Jeff, a „3G” pedig arra utalt, hogy a többiek neve „G” betűvel kezdődött. A formáció úgynevezett skiffle-t játszott, vagyis olyan zenét, amelyet alapvetően saját készítésű házi hangszereken adtak elő. Jeff idővel elveszítette érdeklődését a skiffle iránt, ezért egy új együttest hívott életre, amely a The Tremmers nevet vette fel. Ebből a formációból nőtt ki a The Outer Limits, amelynek 1967-ben már kislemeze is megjelent, a Just One More Chance / Help Me Please, amelyet a következő évben a Great Train Robbery / Sweet Freedom követett. Az együttesben Jeff gitározott és énekelt, a másik két gitáros Gerry Layton és Gerry Smith volt, a dobokat Stan Drogie püfölte. A Just One More Chance viszonylagos sikere lehetővé tette, hogy a The Outer Limits olyan, ma már legendás előadókkal koncertezzen, mint például Jimi Hendrix, a Pink Floyd, a Move és a The Nice. Ez utóbbi együttes egyik zenésze, Lee Jackson hallotta a The Outer Limits egyik saját számát, a Sweet Freedomot, és ezt követően arra biztatta Christie-t, hogy hagyjanak fel a divatos Motown-slágerek előadásával és általában a feldolgozásokkal, inkább alakítsanak ki saját repertoárt. 

Sárga-folyó 

Az ígéretes kezdet ellenére a The Outer Limits az 1960-as évek végén feloszlott. Jeff úgy döntött, szerzőként, és nem zenészként dolgozik tovább. A Yellow River (Sárga-folyó) című 1969-es szerzeményét felajánlotta az akkoriban igen népszerű The Tremeloes együttesnek. Ajánlatát elfogadták, a felvétel el is készült, ám az események váratlan fordulatot vettek. A The Tremeloes ugyanis a Call Me Number One című saját dalával jelentős sikert aratott, ezért menedzsere, Mike Smith úgy döntött, hogy védencei következő kislemeze is egy „házon belüli” dal lesz. Nem volt azonban sem szívtelen, sem pancser üzletember: sejtette, hogy a Yellow River nagy sláger lehet, csak éppen nem illett a The Tremeloes jövőjéről alkotott elképzeléseibe. Átengedte tehát Christie-nek a The Tremeloes által felvett zenei alapokat, és elvállalta, hogy a dal producere lesz. Jeff úgy döntött, együttest alapít a Yellow River sikere érdekében. A The Tremeloes egyik tagja, Alan Blakley gitáros, énekes és billentyűs ajánlott is egy dobost az új bandába öccse, Mike Blakley személyében, aki éppen a The Epicsben játszott. Innen érkezett a gitáros is, Vic Elmes. Az új trió a Christie nevet vette fel: akkoriban nem volt ritkaság, hogy egy zenekar a frontemberről nevezi el magát. A Yellow River 1970. április 23-án jelent meg, és néhány hét alatt világslágerré vált. Huszonhat országban vezette a slágerlistát, például az Egyesült Királyságban, Írországban és Norvégiában. A dal egy leszerelő fiatal amerikai konföderációs katonáról szól, aki hazakészül a Sárga-folyó partján fekvő szülővárosába. Hogy pontosan melyik városról van szó, és hol van ez a Sárga-folyó, az nem derül ki a dalszövegből. (A hivatalos klipet a Temze londoni szakaszán hajózva forgatták.) A kislemezből egyes források szerint húszmillió darab fogyott (az angol Wikipédia mértéktartóbb, és csak hárommillióról tud), tíz aranylemezt eredményezett, és az előadó megkapta a rangos brit Ivor Novello-díjat is. Érdekes módon épp az amerikai siker volt szerényebb: a dal a 23. helyig jutott a Billboard slágerlistáján. Igaz, 23 hétig volt az első 100 között, és ennyi ideig azok a slágerek sem tudták tartani magukat, amelyek magasabb helyezést értek el. A Yellow Rivert az évek során nagyon sokan feldolgozták, neves sztárok és ismeretlen előadók egyaránt. A legemlékezetesebb feldolgozást a francia Joe Dassin készítette L'Amérique címmel. 

San Bernadino 

Addig kell ütni a vasat, amíg még meleg, tehát a Christie még 1970-ben előállt az újabb slágergyanús dallal: a San Bernadino címe legalább akkora rejtély, mint a Yellow River. Egyikről sem tudni ugyanis, hogy pontosan hol található. A San Bernadino esetében elképzelhető, hogy csupán elírásról van szó, és a szerző a kaliforniai San Bernardinóra gondolt. Évekkel később Jeff viszont úgy nyilatkozott, hogy ezt a slágerét a Daily Express egyik híre inspirálta, amely egy San Bernadino nevű börtönben kitört lázadásról tudósított. Az új kislemez egyébként nem aratott olyan átütő sikert, mint az előző, mindazonáltal egyáltalán nem szerepelt rosszul a slágerlistákon: az első helyig jutott az NSZK-ban, második volt Vietnamban (!!), hetedik helyezett az Egyesült Királyságban, tizedik Olaszországban, és általában a legnagyobb lemezpiacok mindegyikén bekerült a Top 20-ba. Az Egyesült Államokban viszont megint nem sikerült a nagy áttörés, hiszen ott a kislemez megállt a slágerlista 100. helyén. A trió 1970-ben megjelent debütáló albuma természetesen mindkét nagy slágert tartalmazta. A 11 track közül 10-nek Jeff Christie a szerzője, a New York City című szerzeményt azonban Elmes és Blakley jegyzi. (A dobos valamely oknál fogva szerzőként H. Blaikley néven szerepel a lemezen.) A Sors tréfája, hogy a kislemezekkel ellentétben az album az Egyesült Államokban sikeresebbnek bizonyult, mint Európában. A siker konzerválása érdekében a Christie világ körüli turnéra indult. Mike Blakley-t azonban anyaegyütteséhez, a The Epicshez kötötték a kötelezettségei, ezért kivált a Christie-ből. Helyét Paul Fenton foglalta el. (Arról nem szólnak az on-line források, hogy Vic Elmesnek miért nem voltak egyeztetési problémái, hiszen főállásban ő is a The Epics tagja volt.) 

Menedzselési problémák 

A debütáló LP bármelyik felvétele alkalmasnak tűnt arra, hogy a Yellow River és a San Bernadino nyomdokaiba lépjen, ám a menedzsment érthetetlen módon úgy döntött, nem másol ki újabb kislemezt az albumról. 1971-ben jelent meg a formáció harmadik kislemeze, a Man of Many Faces, amely már a második nagylemez előhírnökeként került a boltokba, noha akkor még az első sem futotta ki magát. Azok, akik megint könnyed popslágereket vártak, meglehetősen csalódtak a For All Mankind LP hallatán. Jeff ugyanis visszatért progresszív gyökereihez, és ezen az albumon inkább a rock, a blues és a country hatása fedezhető fel. A CBS – a Christie kiadója – a Picture Painter című dalra koncentrált, még videót is forgatott hozzá, de kislemezen végül csak Ázsiában jelent meg. Jeff kénytelen volt levonni a kézenfekvő következtetéseket, és visszatért a popzenéhez. Számos kritikus szerint az 1972-es Iron Horse a legjobb szerzeménye. Megjelentetése megfelelő alkalmat jelentett az új tag, a Unit 4+2-ból átigazolt Lem Lubin basszusgitáros bemutatására is. Bennfentesek azonban tudni vélik, hogy hiába szerepel Lubin neve a kislemezen, hiába látható a borítón és a videoklipben, a gitáros valójában nem játszott ezen a felvételen. Christie azért vette be az együttesbe, hogy a koncerteken Lubin gitározzon, így a szintén gitáros Jeff más hangszeren tudott játszani. Az Iron Horse különösen Dél-Amerikában örvendett nagy népszerűségnek, akárcsak a Jo-Jo's Band, amely kivételesen nem a zenekarvezető, hanem Vic Elmes szerzeménye. A harmadik Christie-album készítése közben Jeff és Vic munkakapcsolata végzetesen megromlott, és Elmes kivált a zenekarból. Utódja Roger Flavell lett. Nem sokkal később Paul Fenton is bejelentette távozási szándékát. Noha ő jó barátja volt Jeffnek, karrierjét a Carmen együttesben kívánta folytatni. Christie előbb azt tervezte, hogy bejelenti együttese feloszlását, és szólókarrierbe kezd, de aztán meggondolta magát. 

Újabb próbálkozások 

Jeff és Roger Flavell mellé beszállt Terry Frogg, a Sounds Incorporated dobosa és az amerikai Danny Krieger gitáros. A megújulás jegyében Christie nagyobb teret engedett más szerzőknek is. A The Dealer (Down And Losin') című dalt például már nem ő, hanem Bob Ruzicka írta. Az 1973-as kislemez jó kritikákat kapott, és bekerült a brit Top 100-ba. A következő évben a kvartett a CBS egyik leányvállalatához, az Epichez került át, ahol újabb kislemeze jelent meg, az Alabama / I'm Alive. Ezt egy spanyolországi turné követte, melynek kellős közepén Danny bejelentette, hogy hazatér az Egyesült Államokba. Mivel nemcsak további spanyol, hanem NSZK-beli fellépések is már le voltak kötve, a távozó zenészt sebtében pótolták Greg Ainsworth szólógitárossal. Alighogy véget ért a turné, Greg és Terry egyaránt kilépett a Christie-ből. Roger javasolta, hogy a helyükre hívják meg a Capability Brown három zenészét: Tony Ferguson gitárost, Roger Willis dobost és Graham Whyte gitárost. A kvintett azonban rövidesen ismét kvartetté vált. Az új tagok ugyanis épphogy begyakorolták a repertoárt egy mexikói és dél-amerikai turnéhoz, amikor Whyte meggondolta magát, és lelépett. A tervezett turné javarészt spanyol anyanyelvű közönségének meghódítása érdekében a Christie két spanyol nyelvű dal, a Guantanamera és a Navajo feldolgozását jelentette meg következő kislemezként. Noha a taktika bevált, és a Christie nagy sikert aratott, a turné végén Jeff bejelentette az együttes feloszlását. 

Mindazonáltal 1976-ban egy újabb Christie-kislemez jelent meg, a Most Wanted Man in USA, amelyet Jeff stúdiózenészekkel vett fel. Alkalmi segítői koncertezni is mentek vele, ennek ellenére hivatalosan egyikőjük sem számított a Christie tagjának. 1980-ban Jeff két kislemezt adott ki a saját neve alatt: Tightrope / Somebody Else; Both Ends of the Rainbow / Turn on Your Lovelight. Mivel a kiadó, az RK rövidesen csődbe ment, ezért ezek a kislemezek hamar eltűntek a piacról, és idővel keresett és értékes relikviákká váltak. Kicsit viccesen hangzik, de hiába Jeff volt az együttes alapítója, frontembere és névadója, az 1980-as években mégis jogvitába keveredett, mivel egykori barátja, Vic Elmes is igényt tartott a Christie név használatára. Elmes végül Christie Again névre keresztelte saját együttesét, amellyel Európában koncertezett. 1990-ben Jeff újjászervezte a Christie-t, ezúttal Kevin Moore basszusgitáros, Simon Kay dobos és Adrian Foster szólógitáros csatlakozott hozzá. Beneveztek az 1991-es Eurovíziós Dalfesztiválra, de már a brit selejtezőn kiestek. Az angol Wikipédia ezzel kapcsolatban ellentmondó információkat közöl: az együttesről szóló cikk szerint a Christie a Safe in Your Arms című dallal nevezett, magáról a versenyről írt szócikk szerint viszont a Nothing on This Earth volt a versenydaluk. Mint a legtöbb, valaha sikeres és még létező brit együttes, a Christie is afféle nosztalgiabanda lett: a 70-es éveket idéző különféle show-kban lép fel, és járja a világot régi nagy slágereivel. Az újjáalakulás óta eltelt bő két évtized alatt viszont egyetlen tagcserére sem került sor. Ez is figyelemre méltó rekord az együttes karriertörténetében. 

DISZKOGRÁFIA 

Kislemezek, EP-k 

* 1970: Yellow River / Down the Mississippi Line 

* 1970: San Bernadino / Here I Am 

* 1971: Man of Many Faces / Country Sam 

* 1971: Peace Lovin' Man / Picture Painter 

* 1971: Everything's Gonna Be Alright / Freewheelin' Man / Magic Highway / Inside Looking Out 

* 1971: Everything's Gonna Be Alright / Inside Looking Out 

* 1972: Yellow River / Iron Horse 

* 1972: Iron Horse / Every Now and Then 

* 1972: Iron Horse / Every Now and Then /Everything's Gonna Be Alright 

* 1972: Caballo de Hierro / De vez en cuando 

* 1972: Jo-Jo's Band / California Sunshine 

* 1972: Fools Gold / Born to Lose 

* 1972: Fools Gold / California Sunshine 

* 1973: The Dealer (Down And Losin') / Pleasure & Pain 

* 1974: Alabama / I'm Alive 

* 1974: Guantanamera / Navajo 

* 1974: Guantanamera / Navajo / Inside Looking Out / New York City 

* 1976: Most Wanted Man in the USA / Rockin' Suzanna 

* 1986: Yellow River / San Bernadino 

* 1990: Safe in Your Arms 

* 2006: Tonight / Movin'On / Ba Ba Boo Bah 

* 2010: Hattrick of Lions (Come on England) 

Albumok, válogatások 

* 1970: Christie 

* 1971: For All Mankind 

* 1972: Iron Horse 

* 1972: Los Mas Grandes Exitos 

* 1974: Navajo 

* 2009: Jeff Christie – Floored Masters (Past Imperfect) 

* 2012: No Turn Unstoned 

VIDEÓK

Yellow River

Yellow River (másik klip)

Yellow River (hivatalos klip)

San Bernadino

Man of Many Faces

Picture Painter

Iron Horse

Alabama

Guantanamera (csak zene!)