disco

disco

2012. január 7., szombat

SHEILA

Sheila (Franciaország, Párizs, Créteil, 1945. augusztus 16.) francia énekesnő, színésznő és írónő eredeti neve: Annie Chancel. Művészneve egy általa is előadott sláger címéből származik. Hazájában az 1960-as évek elején vált ismertté. Korai felvételei főleg a yé-yé műfajt képviselik, de repertoárján szerepelnek sanzonok és diszkóslágerek is. 1977 és 1980 közötti diszkólemezei Sheila B. Devotion (Sheila and The Black Devotion) néven angol nyelven jelentek meg. Ebben az időszakban három színes bőrű háttértáncossal együtt lépett fel. Az 1980-as évek végén visszavonult, ám a nosztalgiahullámnak köszönhetően néhány évvel később újra divatba jött. Az új évezredben rendszeresen vállal fellépéseket. Számos aranylemez tulajdonosa, hiszen kis- és nagylemezeiből az évtizedek során több mint 70 millió példányt adtak el. 


KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Sheila Párizs egyik külvárosában jött világra. Szülei egy édességboltot üzemeltettek a helyi piacon. A kislány táncosnőnek készült, de a sarkával kapcsolatos problémák miatt kénytelen volt abbahagyni a táncórákat. Miután befejezte általános iskolai tanulmányait, két évig könyvelőnek tanult. Végül mégis szülei üzletébe ment dolgozni. Szép énekhangja volt, szülei pedig nem kifogásolták, hogy szabadidejében a The Guitar Brothers nevű rockegyüttesben énekeljen. Claude Carrère zenei producer meghallgatta az együttest, ám kizárólag a tizenéves énekesnő számára ajánlott szerződést, amelyet Sheila 1962. szeptember 15-én írt alá. Tapasztalatlan lányként fogalma sem volt arról, hogy valójában milyen kedvezőtlen feltételekbe egyezett bele. Carrère a fiatal sztárjelölt életének és karrierjének minden mozzanatát irányítani és ellenőrizni akarta. Néhány nappal a sorsdöntő dokumentum aláírása után máris megkezdődött a stúdiómunka. Akkoriban a francia lemezpiacon a négy dalt tartalmazó EP-k (középlemezek) terjedtek el. A fiatal énekesnő bemutatkozó EP-jének négy felvétele közül az egyik Tommy Roe slágere, a Sheila feldolgozása volt. Annie Chancelből ekkor lett Sheila. 1963-ban Franciaországban fénykorát élte az amerikai rock és a francia popzene fúziójából született zenei stílus, a yé-yé. Ennek jegyében készült Sheila második kislemeze, a L'école est finie, amely kiugró sikert aratott, ugyanis több mint másfél millió példány fogyott el belőle. Ugyanezen az EP-n szerepel a Papa t'es plus dans l'coup című dal, amelyet közel 40 évvel később Ludivine Sagnier énekelt el a 8 nő (2002) című nagy sikerű francia filmben. Carrère nem volt ostoba, sejtette, hogy a külföldi slágerek francia nyelvű változatait éneklő yé-yé sztárok hamar el fognak tűnni a süllyesztőben, ezért kezdettől fogva arra törekedett, hogy saját repertoárt alakítson ki Sheila számára. Az énekesnő újabb dalai nem nélkülözték ugyan az éppen divatos zenei irányzatok, a rock and roll és a tviszt motívumait, szövegük azonban eltért a hasonló slágerek csacskaságaitól. Így lett Sheila a modern, ám mégis értelmes fiatal lány mintaképe. Imázsának fontos része volt akkoriban a kockás szoknya és a kétoldalt copfokba kötött haj, amellyel divatot teremtett kortársai körében. 


Flörtök és újabb énekesi sikerek
A dörzsölt menedzser, Claude Carrère azt is tudta, hogy a tartós sikerhez nem elegendő a tehetség és az új dalok, a médiában való folyamatos jelenlét is szükséges. Az ifjúsági sajtó – természetesen Carrère felügyelete mellett – árgus szemekkel figyelte a tizenévesek sztárjának minden lépését, és részletesen tájékoztatta az olvasókat Sheila magánéletének fordulatairól. Ez utóbbi téma a bulvársajtót is foglalkoztatta, végtére is az 1960-as évek közepére a tinibálvány huszonéves fiatal nő lett. Megvált kislányos copfjaitól, és menedzsere javaslatára a „pónifrizurá”-t választotta, amely mellett a következő másfél évtizedben ki is tartott. Szerelmi ügyei közül említésre méltó 1967-es románca Brett Halsey színésszel, akivel a Bang Bang (1967) című film forgatásán találkozott, illetve három évvel későbbi rövid viszonya teniszedzőjével, Pierre Cohennel. Szakmai szempontból az 1968-as esztendő jelentett fontos állomást a Petite fille de français moyen című slágernek köszönhetően. Ekkor Sheila már hat éve volt a pályán, mintegy kéttucatnyi kislemeze és hat albuma jelent meg, külföldön sem volt ismeretlen, ám még sohasem lépett fel élőben a közönség előtt. Noha kétség sem férhetett ahhoz, hogy tudna élőben énekelni, és fellépései telt házakat vonzanának, különös módon Carrère nem szervezett számára koncerteket és turnékat. Sheila javára azonban változtatott a szerződésükön, ráadásul a sztár lehetőséget kapott arra is, hogy lemezre énekelhesse néhány saját szerzeményét. Az 1970-es évek első nagy Sheila-slágere a Les rois mages című dal lett.


Házasság, gyerek, válás
Sheila az 1970-es évek elején találkozott pályatársával, Ringo Willy Cattel (eredeti neve: Guy Bayle, művésznevét később Ringóra rövidítette), aki romantikus dalainak köszönhetően elsősorban a hölgyek körében örvendett népszerűségnek. A fiatalok egymásba szerettek, románcukat pedig a bulvársajtó fokozott érdeklődése kísérte. A pár 1973. február 13-án délután egy órakor kötött házasságot a párizsi Városházán. Több ezer fős tömeg tolongott az utcákon, hogy figyelemmel kísérje a házaspár útját a Városházától a templomig. Szemtanúk szerint az egész inkább rémálomnak tűnt ünneplés helyett. Mintha ez a hangulat a házasságra is rányomta volna bélyegét, hiszen a szerelem viszonylag gyorsan kihűlt, hogy a gyűlöletnek adja át a helyét. A kapcsolatot sem a közös gyermek (Ludovic), sem a közös dalok (a legnépszerűbb: Les gondoles à Venise) nem tudták megmenteni: Sheila és Ringo 1975-ben elváltak. (Más források szerint erre csak 1979-ben került sor.) Ringo egészen az 1980-as évek elejéig énekelt, egyre csökkenő érdeklődés mellett. Végül eltűnt a popvilágból, és állítólag fia iránt sem érdeklődött különösebben. Sheila karrierje nem sínylette meg a válást – ez nyilván nagyrészt Carrère érdeme lehetett –, mindazonáltal a pletykáknak nem lehetett elejét venni. Bizonyos híresztelések arról szóltak, hogy a gyermeket valójában örökbe fogadták, sőt egyesek azt a képtelenséget terjesztették, hogy Sheila valójában nem is nő, hanem férfi.


A diszkókirálynő
Az 1970-es évek második felének legnépszerűbb zenei irányzata a diszkó volt az egész világon, nem csak Franciaországban. Carrère úgy döntött, hogy a diszkó jegyében átformálja Sheila imázsát és repertoárját. Amerikai énekes-táncosokból álló színes bőrű triót szerződtetett pártfogoltja mellé, aki médiaszerepléseihez az új divatnak megfelelően szexi felsőrészt és sortot, valamint színes bőrcsizmát vett magára. Az új formáció a Sheila B. Devotion nevet használta, amelyet külföldön a legváltozatosabb formákban írtak a lemezborítókra: Sheila Black Devotion, Sheila & B. Devotion, Sheila and The Black Devotion, Sheila & Black Devotion stb. Carrère a nemzetközi piacot vette célba, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a Sheila B. Devotion lemezei angol nyelven készüljenek. Az újítások meghozták az áhított végeredményt, és a kvartett jelentős hazai és nemzetközi sikert aratott olyan dalokkal, mint a Love Me Baby, illetve a híres filmmusical, a Singin’ in the Rain (Ének az esőben) címadó dala, amelyet a klasszikus filmben Gene Kelly énekelt. A különböző tévéfellépések alkalmával Sheila és kísérői látványos és ötletes tánckoreográfiákkal adták elő a dalokat. 1978-ban megjelent második diszkóalbumukról a You Light My Fire és a Seven Lonely Days aratták a legnagyobb sikert. (Az utóbbi dal észrevehetően hasonlít Amii Stewart akkori világslágerére, a Knock on Woodra.) Az 1979-es esztendő jelentette a tetőpontot Sheila karrierjében. Az Egyesült Államokban is felfigyeltek rá, és új lemezét a Chic együttes producereivel készítette. A Spacer című szerzemény kiugró sikert aratott, több mint félmillió példányt adtak el a kislemezből. (Az új évezredben a svéd Alcazar együttes a Crying at the Discotheque című slágere számára a Spacerből vett át hangmintákat.) Az énekesnő másfél évre az Atlanti-óceán túlsó partjára költözött, ám a szerencse sajnos elpártolt mellőle, az Egyesült Államokban ugyanis az 1980-as évek legelején látványosan visszaesett a diszkózene népszerűsége. Sheila ekkor újabb stílusváltással próbálkozott: Little Darlin’ című albuma a rockzene hatását tükrözi, de az LP nem aratott igazán nagy sikert. 1982-ben lejárt a szerződése Carrèrével, és úgy tűnt, ezzel befellegzett az énekesnő karrierjének. 


A válság évei
Sheila egy új producer, Yves Martin segítségével próbált visszakerülni az élvonalba. (A férfi a magánéletben is a társa lett.) Rövidre vágatta a haját, és Jean-Paul Gaultier közreműködésével teljesen átformálta az imázsát. Tangue au című új dalát a Bahamákon vették fel, a készülő album dalait Gérard Presgurvic, Yves Martin és Philippe Abitbol írták. Az LP nem keltett különösebben nagy visszhangot, és a tévéfellépések ellenére a média érdeklődése is csökkenni kezdett az énekesnő iránt. A Le film à l’envers című 1984-es kislemez már egyértelmű bukás volt. Sheila ekkor merész lépésre szánta el magát. Úgy döntött, hogy élőben lép a közönség elé, amire több mint két évtizedes karrierjében addig még nem volt példa. Ráadásul Párizs legnagyobb koncerthelyszínét, a hétezer férőhelyes Zénithet választotta, ahol 1985. február 24. és március 24. között több koncertet adott. A műsor gerincét a régi slágerek jelentették, amelyeket Sheila látványos táncszámok kíséretében adott elő. A közönség érdeklődése azonban a vártnál jóval csekélyebb volt, hiszen sokan eleve kételkedtek abban, hogy a sztár élőben fog énekelni. A koncertsorozat végül a bukások számát gyarapította. Az 1980-as évek második felében Sheila alig hallatott magáról. Játszott ugyan Raul Ruiz Kincses sziget című 1985-ös filmjében, ám a produkció csak évekkel később került forgalomba. 1987-ben az énekesnő egy hashártyagyulladás miatt 45 kilóra fogyott. Hosszú hónapokba telt, mire visszanyerte az egészségét. 


Búcsúk és visszatérések
1988-ban Sheila újra megpróbálkozott a visszatéréssel. Didier Barbelivien, Julien Lepers, Jean-Paul Dréau és Yves Martin írták újabb nagylemeze, a Tendances dalait. Ezek közül csupán a Le tam-tam du vent keltett némi érdeklődést. Az énekesnő ekkor úgy határozott, hogy nem próbálkozik tovább, hanem végleg elbúcsúzik a közönségtől. Ehhez az egyik legrangosabb párizsi koncerthelyszínt, a 2800 férőhelyes Olympiát választotta. 1989. október 3. és október 15. között megtartott koncertjei telt házak mellett zajlottak. Az utolsó előadás utolsó számát, Serge Gainsbourg Je suis venue te dire que je m’en vais című szerzeményét már könnyes szemekkel énekelte.A búcsúkoncertek anyagából később nagylemezt adtak ki. Sheila visszavonult yveslines-i házába, ahol a szobrászatnak és az írásnak szentelte szabadideje legjavát. 1992-ben remixet jelentettek meg a Spacerből, és piacra dobták az énekesnő egyik kiadatlan dalát, a On s’dit plus rient. 1993 májusában megjelent Sheila első könyve, a Chemin de lumière, amely a keleti filozófiák és az asztrológia iránti érdeklődését tükrözi. Jobban fogyott, mint az imént említett újabb kislemeze. Két évvel később újabb kötete került a boltokba, az Et si c’était vrai, amely énekesnői pályája kulisszatitkaiba avatta be az olvasókat. Ez a kiadvány nagy érdeklődést keltett, mivel Sheila nem fukarkodott a botrányos részletekkel. Azt állította, hogy első menedzsere, Claude Carrère kihasználta őt, és nevetségesen alacsony százalékot fizetett neki a lemezeladások után. Ráadásul Carrère – nyilván anyagi okokból, a részesedés miatt – Sheila lemezein számos alkalommal szerzőként tüntette fel magát, holott valójában nem volt az. Mondani sem kell, hogy az érdekelt fél nem tűrte szó nélkül a vádakat, és pert indított egykori sztárja ellen. Az ügy évekig elhúzódott, ám végül Sheila győzelmével zárult. 


1997-ben megjelent az énekesnő harmadik könyve, a La Captive, amely egy fikciós regény. Ugyanazon év nyarán a francia televízió egy nagy sikert aratott sorozatban idézte fel az 1960-as éveket. A korszak más sztárjaihoz hasonlóan ekkor Sheilának is megjelent egy válogatásalbuma, amely meglehetősen jól fogyott. Régi slágereit újrakevert változatokban jelentették meg, és ezek a verziók a lemezklubokban igen népszerűvé váltak. Ez a nosztalgiahullám teremtette meg az újbóli visszatérés lehetőségét. Az Arcade cég egy újabb válogatást adott ki Sheila slágereiből. Az albumra három, korábban kiadatlan dalt is rátettek. A kiadványt az énekesnő nem mindennapi helyszínen népszerűsítette: a Champs-Elysées egyik divatos melegbárjában, a Queenben adott koncertet. 1998 szeptemberében ismét a párizsi Olympiában lépett a közönség elé. A közönség tombolt az elragadtatástól, amikor az 53 éves Sheila fiatal táncosok társaságában bizonyította be, hogy még egyáltalán nem járt el felette az idő, hiszen tánc- és énektudása mit sem kopott az évek múlásával. Le Meilleur de Sheila című új albuma nem sokkal a megjelenést követően aranylemez lett. A retrósztár ezután egy nemzetközi turnén vett részt, amelynek lezárásaként 1999 februárjában újra három koncertet adott az Olympiában. 


Sheila az új évezredben sem tűnt el rajongói szeme elől, noha tisztában van azzal, hogy visszaszerzett népszerűsége nem fog örökké tartani. Pályafutása kezdetének közelgő 40. évfordulója alkalmából 2001-ben egy újabb válogatáslemeze jelent meg. Az év nyara azonban nagy szomorúságot is tartogatott számára, hiszen néhány hét különbséggel elveszítette édesanyját és édesapját. Ennek ellenére sem vonult vissza, hanem tovább dolgozott Seulement pour toi című új nagylemezén. 2002. november 1. és november 9. között nagyszabású koncertekkel ünnepelte pályafutása 40 éves jubileumát, természetesen ezúttal is a párizsi Olympia szerencsét hozó színpadán. Akik nem láthatták a műsort, a következő évben megvásárolhatták a koncert legemlékezetesebb számait megörökítő albumot. Nagyjából ugyanakkor jelent meg a Ne vous fiez pas aux apparences című interjúkötet, amelyben Sheila – Didier Varrod francia újságíró kérdéseire válaszolva – felidézte karrierje csúcs- és mélypontjait, és a saját szemén keresztül mutatta be a szórakoztatóipar világát. 


Ezt követően rajongói legnagyobb örömére egész Franciaországot beutazta kísérőivel, hogy a vidéki városok közönsége is megtekinthesse régi slágereire épülő, látványos táncszámokkal fűszerezett műsorát. 2006-ban az énekesnő megállapodást kötött a Warner Music France-szal. Az egyezség értelmében gyakorlatilag teljes életműve megjelent CD-n: régi albumai remaszterizált változatban, továbbá rádiófelvételei és ritkaságnak számító anyagai. 18 CD-n összesen 366 dalát hallgathatták meg a vásárlók. 2006. december 19-én és december 30-án Sheila a párizsi Le Cabaret Sauvage-ban adott koncertet. Ezúttal mellőzte a látványos külsőségeket: csupán három zenész és két háttérénekes kísérte. E fellépéseivel végleg bebizonyította, hogy nemcsak revüsztárként, hanem énekesnőként, kizárólag a hangjával is képes hangulatot teremteni, és magával ragadni a közönséget. 2009-ben és 2010-ben nagyszabású retrókoncerteken láthatták a rajongói, a programról lemezfelvételek is készültek. 2011 januárjában Japánban SHM-CD-n jelent meg Sheila 30 évvel korábbi albuma, a Little Darlin'. A kiadvány külseje az eredeti LP-t idézte (amelynek borítója eltért a nemzetközi pacon forgalmazott változattól), a zenét azonban természetesen remaszterizálták. Ugyanazon év októberében és novemberében az énekesnő is részt vett a Dancing with Stars (magyar megfelelője: Szombat esti láz) francia változatának 2. évadjában. 2012-ben bejelentették, hogy a sztár egy emlékezetesnek ígérkező műsorral készül pályakezdése 50. évfordulójának méltó megünneplésére.


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, EP-k
* 1962: Sheila / Avec toi / Un bâteau s'en va / On a juste l'âge
* 1962: Sheila / Un bâteau s'en va
* 1963: L'école est finie / Papa t'es plus dans l'coup / Le ranch de mes rêves / Ne raccroche pas
* 1963: La escuela terminó / Papa, ya no estás en forma / El rancho de mis sueños / No cuelgues
* 1963: L'école est finie / Sheila
* 1963: Pendant les vacances / Première surprise-partie / La vie est belle / Viens danser le hully-gully
* 1963: Pendant les vacances / La vie est belle
* 1963: Première surprise-partie / Viens danser le hully-gully
* 1963: Le sifflet des copains / Cette année-là / Ouki kouki / Chante chante chante
* 1964: Oui c'est pour lui / La chorale / L'ami de mon enfance / Hello petite fille
* 1964: Chaque instant de chaque jour / Je n'ai pas changé / Un jour je me marierai / Un monde sans amour
* 1964: Vous les copains / Ecoute ce disque / Oui il faut croire / A la fin de la soirée
* 1964: Le sifflet des copains / Ouki kouki
* 1964: Cette année-là / Chante chante chante
* 1964: L'ami de mon enfance / Hello petite fille
* 1964: Pendent les vacances / Première surprise-partie
* 1965: Toujours des beaux jours / Il suffir d'un garçon / Je n'en veux pas d'autre que toi / Je ris et je pleure
* 1965: C'est toi que j'aime / Enfin réunis / Il faut se quitter / Il fait chaud
* 1965: Devant le juke-box (avec Akim)
* 1965: Le folklore américain / Dans la glace / A la même heure / Tous les deux
* 1966: Le cinéma / On est heureux / Prends la vie comme elle vient / Je t'aime
* 1966: Bang-bang / Le pipeau / Le rêve / La course au soleil
* 1966: L'heure de la sortie / Tu es toujours près de moi / La vie est un tourbillon / Le plus joli métier du monde
* 1967: La famille / Impossible n'est pas français / Les jolies choses / Pamela
* 1967: Adios amor / Le jour le plus beau de l'été / La porte en bois / Tout le monde aime danser
* 1967: Dans une heure / Le kilt / Les papillons / Oh mon Dieu qu'elle est mignonne
* 1967: Le kilt / Dans une heure
* 1967: Dalila / Le grand défilé / L'âne, le bœuf et le petit mouton / Quand une fille aime un garçon
* 1968: Petite fille de français moyen / La petite église / En maillot de bain / Isabelle
* 1968: Long sera l'hiver / La vamp / Au mileu des nuages / Oui c'est l'amour
* 1969: Arlequin / La ville / Sheila la la / Quelqu'un et quelque chose
* 1969: Love maestro please / La colline de Santa-Maria / Fernando / Bonjour monsieur le directeur
* 1969: Oncle Jo / Du côté d'où viendra le jour / Une petite pensée pour toi / Il est tellement jaloux
* 1970: Ma vie à t'aimer / Chéri tu m'as fait un peu trop boire ce soir
* 1970: Reviens je t'aime / La pluie
* 1971: Les rois mages / Une femme
* 1971: Blancs jaunes rouges noirs / Vive la Terre
* 1972: J'adore (avec Aldo Maccione) / Trinidad
* 1972: Samson & Dalila / Plus de Chansons Tristes
* 1972: Le mari de mama / Oui, je t'aime
* 1972: Poupée de porceleine / L'Olympia
* 1973: Adam et Ève / Oh, Marie Maria
* 1974: Coeur blessé / Mélancolie
* 1974: Le couple / Allume ta radio
* 1974: Tu es le soleil / Non, chéri
* 1974: Ne fais pas tanguer le bateau / Samedi soir
* 1975: C'est le cœur (les ordres du docteur) / Le bonheur file et roule entre nos doigts
* 1975: Aimer avant de mourir (Aria) / Aimer avant de mourir (instrumental)
* 1975: Quel tempérament de feu / Laisse-toi rêver
* 1976: L'amour qui brûle en moi / La voiture
* 1976: Les femmes / Les nuits de musique
* 1976: Patrick mon chéri / Goodbye My Love
* 1976: Un prince en exil / Personne d'autre que toi
* 1977: L'arche de Noé / Une fille ne vaut pas une femme
* 1977: I Don’t Need a Doctor / Kiss Me Sweetie
* 1977: Love Me Baby / Love Me Baby (Instrumental)
* 1977: Singin’ in the Rain / Shake Me
* 1977: Singin’ in the Rain (Part 1) / Singin’ in the Rain (Part 2)
* 1978: Hôtel De La Plage / I Don’t Need a Doctor
* 1978: You Light My Fire / Gimme Your Loving
* 1978: Kennedy Airport / Kennedy Airport (instrumental)
* 1979: No No No No / Tender Silence of the Night
* 1979: Seven Lonely Days / Sheila Come Back
* 1979: Spacer / Don’t Go
* 1980: King of the World / Mayday
* 1980: King of the World / Your Love Is Good
* 1980: L'amour au téléphone / L'amour au téléphone (instrumental)
* 1980: Les sommets blancs de Wolfgang / Louis
* 1981: Et ne la ramène pas / Peur du silence
* 1981: Une affaire d'amour / Sortilège de la nuit
* 1982: Glori, Gloria / Body Building
* 1982: La Tendresse d'un Homme / L'Amour Majeur
* 1983: Tangue Au
* 1983: Spacer / Singin’ in the Rain
* 1984: Spacer / Don’t Go
* 1984: Film à l'envers / Guerrier Massaïs
* 1985: Je suis comme toi / La chanteuse
* 1987: Comme aujourd'hui / Be My Baby
* 1988: Le tam-tam du vent / Okinawa
* 1992: Spacer (4-féle verzió)
* 1998: Spacer (3-féle verzió)


Stúdióalbumok
* 1963: Le Sifflet des copains – L'école est finie
* 1964: Ecoute ce disque
* 1965: Tous les deux – Le Folklore américain
* 1966: L'Heure de la sortie – Bang-bang
* 1967: Dans une heure – Le Kilt
* 1968: La Vamp – Long sera l'hiver
* 1969: Oncle Jo
* 1970: Reviens je t'aime
* 1971: Love – Les Rois mages
* 1972: Poupée de porcelaine
* 1975: Quel Tempérament de feu
* 1976: L'Amour qui brûle en moi
* 1977: Love Me Baby – Singin' in the Rain
* 1979: Sheila & B. Devotion – Disque d'or
* 1980: King of the World
* 1980: Pilote sur les ondes
* 1981: Little Darlin’
* 1983: On dit
* 1984: Je suis comme toi
* 1988: Tendances
* 1998: Le meilleur de Sheila
* 1999: Dense
* 2002: Seulement pour toi

Koncertlemezek
* 1985: Sheila au Zénith 85
* 1989: Je suis venue te dire que je m'en vais – Sheila live à l'Olympia 89
* 1998: Sheila live à l'Olympia 98
* 2003: Sheila en concert à l'Olympia 2002 – Jamais deux sans toi
* 2008: C'est écrit – Sheila, en concert au Cabaret Sauvage 2006 – Enfin disponible
* 2009: Age Tendre: Saison 4 – La Tournée des Idoles (több előadó közös lemeze)
* 2010: Age Tendre: Saison 5 (több előadó közös lemeze)


Válogatások
* 1965: Toujours des beaux jours
* 1967: Le Disque d'or de Sheila – L'école est finie
* 1969: Le Disque d'or de Sheila – Adios Amor
* 1971: Spécial chansons – Le sifflet des copains
* 1971: Spécial chansons – Écoute ce disque
* 1972: Rétrospective n° 1 – Dans une heure
* 1972: Rétrospective n° 2 – La vamp
* 1972: Rétrospective n° 3 – Oncle Jo
* 1973: Rétrospective n° 4 – Les Rois mages
* 1974: Super hits: L'école est finie
* 1974: Pendant les vacances – volume 1
* 1974: Le sifflet des copains – volume 2
* 1974: Sheila pour les enfants
* 1974: Le Disque d'or de Sheila – Mélancolie
* 1975: Super hits: Adios Amor
* 1975: Collection double album – volume 1 – Ne fais pas tanguer le bateau
* 1976: Collection double album – volume 2 – Aimer avant de mourir
* 1977: L'Arche de Noé – Disque d'or – 12 Hits 1 Star
* 1977: 50 chansons, 13 ans de chansons, une star
* 1979: Collection double album – volume 3 – Love Me Baby
* 1980: Sheila – L'école est finie
* 1980: 13+3 – Singin' in the Rain
* 1981: 13+3, 16 chansons, 16 succès – Et ne la ramène pas
* 1981: Disque d'or – Et ne la ramène pas
* 1983: 13+3, 16 chansons, 16 succès – Gloria
* 1984: 13+3 x2, 28 chansons, 28 succès
* 1989: Les plus grands succès de Sheila
* 1992: L'école est finie – 1962/1967
* 1992: Sheila 1962–1992, les plus grands succès
* 1992: Sheila 1962–1992
* 1995: Les Années yéyé
* 1995: Les Années disco
* 1998: Les Incontournables de Sheila
* 1999: Collection Légende
* 2001: 40 ans de carrière, 44 tubes remasterisés
* 2002: Sélection Talents – volume 1
* 2002: Sélection Talents – volume 2
* 2006: Juste comme ça (dupla album)
* 2006: Juste comme ça (Long Box)
* 2006: Juste comme ça (intégral)
* 2007: On sait pas s'aimer
* 2007: Sheila – Sélection du Reader's Digest Musique
* 2007: The Disco Singles
* 2008: Les chansons cultes françaises – Sheila
* 2008: L'intégrale des singles de 1962 à 1969
* 2008: L'intégrale des singles de 1970 à 1980
* 2008: L'intégrale des singles de 1981 à 2008
* 2008: Toutes ces vies – Les chansons incontournables

VIDEÓK





Les gondoles à Venise  (Közreműködik: Ringo)



Singin’ in the Rain  (másik klip)



Seven Lonely Days (másik klip)


Spacer (másik klip)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése