disco

disco

2012. május 4., péntek

BONNIE TYLER

Bonnie Tyler (Egyesült Királyság, Wales, Skewen, 1951. június 8.) brit énekesnő eredeti neve: Gaynor Hopkins. Jellegzetesen rekedtes énekhangja egy hangszálműtét következményeként alakult ki. Bonnie 1976-ban vált ismertté a Lost in France című dallal, amelynek sikerét a következő évben az It’s a Heartache nemcsak hogy megismételte, de jócskán felül is múlta. Pályafutása első éveiben főleg pop- és countrydalokat énekelt, az 1980-as évektől azonban áttért a rockzenére, bár annak is a populárisabb válfaját művelte. Ebből a korszakából a Total Eclipse of the Heart és a Holding Out for a Hero című dalaival aratta legemlékezetesebb sikereit. Az 1990-es évek elején visszatért a popzenéhez, Dieter Bohlennel közösen készített három albuma Európában talált igen kedvező fogadtatásra. Az új évezredben is aktív, rendszeresen koncertezik, új lemezei jelennek meg, melyek között régi sikereinek modernizált változatai is megtalálhatók. Gyakran és szívesen énekelt duetteket. Több évtizedes pályafutása során számos szakmai és közönségdíjban részesült – a jelölésekről nem is szólva –, melyek felsorolásától terjedelmi okok miatt eltekintek. Többször is járt Magyarországon, ahol koncerteket adott, és tévéműsorokban lépett fel.


Ellentmondások és nehézségek
A blogomban közzétett életrajzok némelyikében már többször megemlítettem, hogy olykor milyen nehézségeket jelent egy-egy szöveg megírása. Néha csak azért, mert az illetőről alig lehet használható információkat találni, máskor pedig azért, mert a fellelt információk ellentmondanak egymásnak. Ebből a szempontból eddig Bonnie Tyler a legnehezebb eset, akiről ugyan még magyar nyelven is viszonylag bőséges anyag áll rendelkezésre, de igen nehéz ezekből valóban hitelesnek mondható adatokhoz jutni. A rajongói ömlengésekkel elárasztott szövegekhez például eleve gyanakvóan viszonyulok. Bonnie életrajzának számos fontos eseményével kapcsolatban többnyire ellentmondásokba ütköztem. Még születési adataiban sem egységesek a források, némelyik szerint ugyanis Tyler 1953-ban jött világra. Ama bizonyos tehetségkutató verseny egyes források szerint 1969-ben volt, mások szerint 1970-ben. Abban sem egységesek a biográfusok, hogy az RCA-szerződés volt-e hamarabb, vagy a találkozás Scott-tal és Wolfe-fal. Olyan életrajz is akad, amely szerint a My! My! Honeycomb című első Bonnie Tyler-kislemez még az RCA-szerződés előtt megjelent. Mondanom sem kéne, hogy a sorsfordító műtét időpontja is kétséges: vajon az első LP előtt vagy után került rá sor. Az efféle pontatlanságok sajnos a sztáréletrajzok szokásos jellemzői, ráadásul – ilyen-olyan okokból – maga a sztár sem mindig tekinthető teljesen hiteles forrásnak. Ami viszont az elmúlt évtizedekben egészen biztosan megtörtént: egy walesi bányászcsalád egyik lánygyermekéből a könnyűzene egyik állócsillaga vált.


KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Bonnie Tyler édesapja szénbányász volt egy walesi faluban. Operarajongó édesanyjuk jóvoltából a hat Tyler gyerek (négy lány és két fiú) megszerette a zenét. Bonnie különösen Janis Joplint és Tina Turnert, valamint a legendás Motown cég sztárjait hallgatta szívesen. 1970-ben benevezett egy tehetségkutató versenyre Mary Hopkin Those Were the Days című slágerével, amelyet a magyar közönség Harangozó Teri előadásában is jól ismerhet Azok a szép napok címmel. A versenyen második helyezést ért el, és egy font pénzjutalmat kapott. (Ez azért 1970-ben sem volt egy komoly összeg.) Eredményes szereplésének köszönhetően meghívták, hogy legyen a Bobby Wayne & The Dixies formáció énekesnője. Két év múlva egy saját együttest alapított Imagination néven. Zenekarának semmi köze nincs az 1980-as évek azonos nevű együtteséhez, melyet leginkább a Just an Illusion, a Music and Lights és a Body Talk című slágerei révén ismerhetünk. (Alkalmasint majd külön blogbejegyzés is lesz erről a későbbi Imaginationről.) Az Imagination dél-walesi kocsmákban és klubokban lépett fel. Az akkor még eredeti nevét használó énekesnő unokahúga és kedvenc nagynénje nevének kombinálásával felvette a Sherene Davies művésznevet. 1973-ban feleségül ment Robert Sullivan (fekete öves) cselgáncsozóhoz, aki az előző évben részt vett a müncheni olimpián, nem mellesleg pedig sikeres ingatlanügynökként is jegyzik. Egy 1986-os interjúban Bonnie így idézte fel első találkozásukat: „Éppen a színpadon énekeltem, amikor Robert közvetlenül előttem elesett, hogy ezzel hívja fel magára a figyelmet, ugyanis táncolni nem tudott. Ma is ugyanúgy szeretem, mint amikor először találkoztunk.”


Az első sikerek
Az 1970-es évek közepén Bonnie a Swansea-ben található The Townsman Clubban énekelt. Itt figyelt fel rá Roger Bell, aki a nagy múltú, 1901-ben alapított RCA Recordshoz szerződtette. Bell kívánságára a sztárjelölt új művésznevet választott, ekkor lett Bonnie Tyler. Az RCA-nél Ronnie Scott-tal és Steve Wolfe-fal kezdett együtt dolgozni, akik 1981-ig állandó szerzői és producerei voltak. Első kislemeze My! My! Honeycomb címmel még 1975-ben megjelent, de nem keltett különösebb figyelmet. Ez persze egyáltalán nem meglepő, hiszen mint később kiderült, maga az énekesnő sem szereti igazán ezt a dalát. Rajongói számára viszont igazi kuriózum a kiadvány, mivel Tyler az eredeti hangján énekel rajta. A védjegyének számító rekedtes hang ugyanis csak egy 1976-ban elvégzett operáció következményeként alakult ki. A műtétre azért volt szükség, mert csomókat találtak a hangszálain. Az operáció után orvosai hat hét némaságot írtak elő, amit azonban Bonnie nem bírt ki: attól félt, hogy megnémult, és egyfajta hangpróbaként egyszer állítólag elüvöltötte magát. Ha hinni lehet életrajzíróinak, ez okozta hangjának végérvényes megváltozását.


Ő maga később így idézte fel a körülményeket: „Fivérem akkoriban kórházban volt, anyámmal elmentünk meglátogatni őt. Előtte vettünk neki epret és még ezt-azt, amiket a hűtőbe tettem, és szépen ott is felejtettem. A kocsiban jutott eszembe a dolog. Gyorsan egy cetlire felírtam anyámnak a kérdést, hogy ugye, ő nem feledkezett meg az eperről. Kedvezőtlen válasza hallatán akaratlanul felkiáltottam: Aaaaaaggghhhhh!” Új hangszíne miatt ragasztotta Bonnie-ra a könnyűzenei média „a női Rod Stewart” becenevet. 1977-ben jelent meg debütáló albuma, a The World Starts Tonight, amelyre a dalok többségét Scott és Wolfe írta. A tíz felvétel közül a Lost in France aratta a legnagyobb sikert: bejutott a brit Top 10-be (#9), az osztrák (#12), a svéd (#13), a belga (#15), az ausztrál (#18) és a holland (#20) Top 20-ba, az NSZK-ban harmadik helyezést ért el, Dél-Afrikában pedig második lett. A következő kislemez, a More Than a Lover nem aratott ekkora sikert, Bonnie azonban már a Lost in France fogadtatásával is elégedett volt, mivel attól tartott, hogy a műtét miatt megváltozott énekhangja véget vet kezdődő karrierjének.


Szívfájdalom
Az 1977 őszén megjelent It’s a Heartache (Szívfájdalom) című dal lett Bonnie Tyler első világslágere. Az angol toplistán a negyedik helyig jutott, az összes többi fontos könnyűzenei piacon azonban bekerült a Top 3-ba. Vezette a slágerlistát Franciaországban, Svédországban, Norvégiában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Finnországban és Spanyolországban. Scott és Wolfe szerzeményét Bonnie-val szinte egy időben Juice Newton is lemezre énekelte, ám az ő változata meg sem közelítette Tyler verziójának sikerét. (Magyar nyelven Kovács Kati énekelte a dalt.) Az Egyesült Államokban Tyler 1978-as albuma, a Natural Force a nagy sláger címével jelent meg. A tíz felvétel között megtalálható egy Stevie Wonder-szerzemény, a Living for the City, illetve Aretha Franklin 1967-es slágere, a (You Make Me Feel Like) A Natural Woman feldolgozása, valamint jelen sorok írójának egyik kedvenc Bonnie Tyler-dala, a Heaven. A Natural Force harmadik volt a norvég toplistán, második a svéden, illetve a countryalbumok amerikai rangsorában is. A hangzásvilág miatt sokan – tévesen – azt hitték, hogy Bonnie Tyler igazából egy country-énekesnő, ő azonban idővel bebizonyította, hogy más műfajok területén is otthonosan mozog. Az újabb kislemez, a Here Am I már nem aratott akkora sikert, mint a Lost in France és az It’s a Heartache, és néhány évig úgy tűnt, a countryról a popzenére átváltó, jellegzetes hangú énekesnő egyike lesz a műfaj napszámosainak, aki néha ugyan felbukkan a slágerlistákon, de igazán emlékezeteset nem énekel.


Az óceán partján ülök
Az 1979-ben megjelent Diamond Cut (Gyémántmetszés) inkább a pop, semmint a country jegyében készült. Elődjeihez hasonlóan tíz felvételt tartalmaz, melyek közül a My Guns Are Loaded ért el említésre méltó sikert, elsősorban Franciaországban és Kanadában. Tom Petty Louisiana Rain című szerzeményének feldolgozása az album egyik „gyémánt”-ja, mindazonáltal kislemezverziója visszhangtalan maradt. (Állítólag Pettynek ez az egyik kedvence saját dalainak feldolgozásai közül.) Maga az album is csupán a skandináv országokban szerepelt viszonylag jól a slágerlistán. Kislemezen adták ki a Married Men című dalt, amelyet John Cameron írt a (The World Is Full of) Married Men című filmhez. Az opusz Jackie Collins (az ismert hollywoodi filmcsillag, Joan Collins húga) egyik bestselleréből készült. A főcím közben Bonnie is látható, amint a dalt énekli, melyet egyébként még ugyanabban az évben Bette Midler is felvett a repertoárjába. Szintén 1979-ben Bonnie részt vett a tokiói Yamaha-dalfesztiválon, amelyet a Sitting on the Edge of the Ocean (Az óceán partján ülök) című dallal meg is nyert. A versenyben magyar riválisa is volt, Szűcs Judit, aki a Tender Loving Touch című szerzeménnyel indult. A Sitting on the Edge of the Ocean a fesztiválgyőzelem ellenére sem vált igazán nagy slágerré, mindazonáltal felkerült a Goodbye to the Island című 1981-es albumra. A címadó dal szintén megjelent kislemezen, de nem ért el számottevő eredményt a toplistákon. Mondani sem kéne, hogy ez az album is tíz felvételt tartalmaz, melyek közül kiemelkedik a Procol Harum 1967-es örökzöldje, az A Whiter Shade of Pale feldolgozása. Bonnie Tyler nem igazán örült annak, hogy Scott és Wolfe produceri ténykedésének köszönhetően country- és popénekesnőként könyvelte el őt a szakma és a közönség. 1981-ben lejárt az RCA-jel kötött ötéves szerződése, amelyet a sztár – némi hezitálás után – nem hosszabbított meg.


Kiadó- és stílusváltás
Bonnie egy egészen új imázst és repertoárt szeretett volna kialakítani, amelyhez Jeff Lynne, Phil Collins vagy Jim Steinman segítségét kívánta igénybe venni. Végül Steinmant választotta, aki az ismert rocksztár, Meat Loaf egyik munkatársa volt. Ügyei intézése érdekében a David Aspden Managementtel kötött megállapodást, és szerződött a Columbia Recordsszal. (1990-ig a Columbia Records kiadványai az Egyesült Államokon és Kanadán kívül a CBS Records emblémájával jelentek meg, mivel a cég akkoriban a CBS-hez tartozott.) Állítólag Steinman először meglepődött a felkérésen, hiszen ő maga is country- és popénekesnőként ismerte Tylert, éppen ezért nem értette, mit akarhat tőle Bonnie, hiszen egészen más műfajban utaznak. Miután kiderült, hogy nem tréfáról van szó, Steinman kihívásnak tekintette a produceri felkérést. Először is megkérte Tylert, hogy énekeljen el egy olyan rockszámot, amely tetszik neki. Az énekesnő a Creedence Clearwater Revival 1970-es slágerét, a Have You Ever Seen the Rain?-t választotta, amelyet a diszkókedvelők a Boney M. feldolgozásából ismerhetnek a legjobban. Steinman annyira el volt ragadtatva Bonnie produkciójától, hogy habozás nélkül elvállalta a tervezett album produceri teendőit, sőt rögvest indítványozta, hogy a CCR-sláger feldolgozása is kerüljön a lemezre.


A szív teljes napfogyatkozása
1983 áprilisában jelent meg Bonnie Tyler pályafutásának talán legjelentősebb albuma, a Faster Than the Speed of Night, amely rögtön az első helyen nyitott az angol toplistán. Ilyesmit korábban egyetlen énekesnő sem tudott elérni, ám ez az angol nyelvű forrásból átvett információ néhány magyar weboldalon félrefordítva és félremagyarázva úgy olvasható, hogy „Bonnie Tyler volt az első énekesnő, aki vezette a brit slágerlistát”, illetve ezt a rekordot a Total Eclipse of the Heart című kislemezre, és nem az albumra vonatkoztatják. A Faster Than the Speed of Night kilenc felvételt tartalmaz, az egyik, a Straight from the Heart Bryan Adams és Eric Kagna közös szerzeménye. A Tears című dalt Bonnie a szerzővel, Frankie Millerrel duettben adta elő. A legnagyobb sikert Steinman szerzeménye, a Total Eclipse of the Heart aratta, amelyet a szerző eredetileg Meat Loafnak írt, akárcsak a címadó dalt. A rocksztár lemezcége azonban elutasította ezeket a szerzeményeket, ezért Steinman Tylernek adta őket. A zenei motívum részben egy 1980-as film, a Jó barátok között kísérőzenéjéből származik. Az angol Wikipédia adatai szerint a Total Eclipse of the Heart 1983. február 11-én jelent meg, a világhálón azonban a kislemezből olyan példányok fotója is fellelhető, amelyeken az 1982-es évszám szerepel. A fogadtatás felülmúlta az It’s a Heartache sikerét is: a Total Eclipse of the Heart vezette az angol, az ír, az ausztrál, az új-zélandi, a francia, a norvég, a dél-afrikai és a kanadai toplistát, valamint az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistát.


A dal videoklipjét az ausztrál Russell Mulcahy rendezte, aki számos klipet készített Elton Johnnak, a Duran Durannek, Kim Carnesnak, az Ultravoxnak, Billy Joelnek és másoknak, sőt a The Buggles Video Killed the Radio Star című slágeréhez forgatott 1979-es klipjét tekintik a klipkorszak kezdetének. Mulcahy dolgozott a Queen együttessel is, így például javarészt Queen-dalok hallhatók nagy sikerű mozifilmjében, a Hegylakóban (1986). A Total Eclipse of the Heart klipjét egy 1976-os sci-fi, az Eljövendő világ (Future World) ihlette, amely a nálunk is jól ismert Feltámad a vadnyugat (1973) hazai mozikban nem vetített folytatása. A gótikus hangulatú videót a Holloway szanatórium 1873 és 1885 között emelt épületében forgatták. A történet szerint a Bonnie által alakított tanárnő egyik éjszaka különös dolgokat lát (vagy inkább fantáziál) egy fiúiskolában, és másnap a nappali fényben sem tűnik egészen biztosnak, hogy csupán álmodta az éjszakai történéseket. A sláger számos feldolgozása közül kettőt érdemes kiemelni. Az egyiket a világhírű magyar opera-énekesnő, Sass Sylvia énekelte Nézz körül címmel 1985-ben, a másik Nikki French 1993-as dance verziója. Ez utóbbit számos forrás 1995-re datálja, mivel a legnagyobb sikert aratott változat abban az évben jelent meg, ám a világhálón fellelhető lemezborítók némelyikén az 1993-as évszám olvasható.


Egy hősre várok
1983-ban Bonnie a nosztalgikus rock and roll új csillagával, Shakin’ Stevensszel énekelt duettet A Rockin' Good Way címmel. 1984-ben restaurált változatban mutatták be a filmszínházak Fritz Lang világhírű némafilmjét, az 1927-es Metropolist, amelyhez Giorgio Moroder komponált új kísérőzenét. A Here She Comes című betétdal előadására Moroder eredetileg a felfedezettjét, Donna Summert kérte fel, aki azonban – nem teljesen önszántából – nemet mondott, ezért a szerző Bonnie Tylerhez fordult. Énekesi teljesítményéért Tylert 1985-ben a legjobb rockénekesnőnek járó Grammy-díjra jelölték, ám tinikori kedvence, Tina Turner győzött a Better Be Good to Me című dalával. Jim Steinman és Dean Pitchford eredetileg az 1984-ben bemutatott, Kevin Bacon főszereplésével forgatott Gumiláb (Footloose) című filmhez írta a Holding Out for a Hero (Egy hősre várok) című szerzeményt, amely a Total Eclipse of the Heart mellett Bonnie másik emlékezetes slágere az 1980-as évekből. Írországban vezette a toplistát, az Egyesült Királyságban a második helyig jutott, ám érdekes módon több nagy lemezpiacon nem került be a Top 10-be. Akárcsak a Total Eclipse of the Heart, a Holding Out for a Hero is részben egy korábbi felvétel, a Start Rawing Love zenei motívumain alapul, amely Steinman 1981-es albumán jelent meg. A Doug Dowdle által rendezett klipről már csak azért is érdemes megemlékezni, mert ez volt az első eset a könnyűzene történetében, hogy egy filmdal klipjéhez egyetlen képkockát sem használtak fel a szóban forgó mozifilmből. A tartós siker egyik fokmérőjének tekinthetjük, hogy ezt a slágert azóta egyéb mozi- és tévéfilmek kísérőzenéjéhez is felhasználták.


Nyugodt évek
Az 1980-as évek második fele csendesebben telt Bonnie Tyler számára, mint az első, ami persze nem jelenti azt, hogy akkoriban ne születtek volna figyelemre méltó új dalai. A Secret Dreams and Forbidden Fire című 1986-os albumról kimásolt If You Were a Woman (And I Was a Man) című Desmond Child-szerzemény Franciaországban volt a legsikeresebb: hatodik helyezést ért el az ottani slágerlistán, és a több mint 200 ezer eladott példányszámnak köszönhetően ezüstlemez lett. A többi országban már korántsem volt ilyen lelkes a fogadtatás, az amerikai Billboard kislemezlistáján például csak a 77. hely jutott Bonnie felvételének, az angol toplistán pedig a 78. helyezés. Steinman írta a Loving You's a Dirty Job but Somebody's Gotta Do It című dalt, amely egy duett Todd Rundgrennel. A kislemezt a portugál közönség fogadta a legjobban, a harmadik helyig jutott az ottani slágerlistán. 1987-ben jelent meg Mike Oldfield Islands című albuma, amelyen a címadó felvételt Bonnie Tyler énekelte. Bár jól sikerült produkcióról van szó, az angol slágerlistán mégis megállt a 100. helyen. Ebben az időszakban Tyler közös dalt vett fel Fábio Jr. brazil énekessel, illetve háttér-énekesnőként vett részt Cher két nagylemezén. Az 1988-ban kiadott Hide Your Heart című albumának már nem Steinman, hanem Desmond Child volt a producere. Ezen az albumon hallható a Don’t Turn Around, amelynek eredetijét Tina Turner énekelte két évvel korábban egyik kislemeze B oldalán, illetve a The Best, amely később Turner előadásában vált világslágerré, mégsem árt hangsúlyozni, hogy Tyler verziója született meg hamarabb. Az album tíz felvétele közül három érdemel még említést: a Save Up All Your Tears (ez Robin Beck 1989-es verziójában lett igazán ismert), és két feldolgozás, a To Love Somebody (Bee Gees) és a Turtle Blues (Janis Joplin).


Európai sikerek
Az 1990-es években Bonnie Tyler Európába tette át a székhelyét, és a Hansa lemezcéggel szerződött. Új producere nem volt más, mint a Modern Talking atyja, Dieter Bohlen. Első közös munkájuk, az 1991-ben megjelent Bitterblue című album négyszeres platinalemez lett Norvégiában, egyszeres Ausztriában, aranylemez Németországban, Svájcban és Svédországban. Mivel Bohlent valószínűleg egyetlen olvasómnak sem kell bemutatni, ezért tehát mondanom se kéne, hogy Bonnie ismét stílust váltott, és a rockzenét felváltotta a popzene. Azt is mondhatnánk, hogy az énekesnő visszatért karrierje első öt évének populárisabb zenei világához, de igazság szerint a rock műfajon belül is elsősorban a populáris irányzatot képviselte. Az albumról a címadó dal mellett az Against the Wind aratta a legnagyobb sikert. (Eredetileg a Tetthely című német televíziós krimisorozat egyik epizódjához íródott, akárcsak a hat évvel korábbi Midnight Lady, amelyet Bohlen Chris Normannek írt.) Bohlen a 14 dal közül ötnek a szerzője (ezekből kettőt valamely okból kifolyólag Howard Houston néven jegyez), négyet Giorgio Moroder írt, hármat Albert Hammond, egyet-egyet Nik Kershaw és David Yorath. A következő két album Bohlennel ugyan már nem bizonyult akkora sikernek, mint a Bitterblue, mindazonáltal az európai köztudatban tartotta az énekesnő nevét. Amolyan zenei intermezzóként 1992-ben Bonnie egy közös dalt készített Sofia Arvaniti görög énekesnővel: a Petheno Stin Erimia (Desert Is in Your Heart) a balkáni országokban volt igazán népszerű.


A Dieter Bohlen irányítása alatt készült három albumot követően Bonnie Tyler ismét a szélesebb nemzetközi piacot célozta meg, ezért megint kiadót váltott. 1995-ben a Warner Bros.-hoz tartozó Atlanticnál jelent meg 14 felvételt tartalmazó új albuma, a Free Spirit. A producerek egyike megint Jim Steinman volt, az általa írt két dal: Making Love (Out of Nothing at All), Two Out of Three Ain't Bad. A producerek közül meg kell említeni az ELO (Electric Light Orchestra) kulcsemberét, Jeff Lynne-t is. Három hónappal később az album újra megjelent, szintén 14 trackkel. Az előző kiadásról azonban nem vették át a Sexual Device úgynevezett Vari Mix-verzióját, a nyitófelvétel pedig a Limelight lett, az Alan Parsons Project tíz évvel korábbi szerzeményének feldolgozása, amely kislemezen is megjelent. A Limelight Bonnie-féle verziójót  a németek szignálzeneként használták az 1996-os atlantai olimpiai játékokhoz. Nem sok szerencse kísérte az 1999-es All in One Voice című albumot, amelynek olyan producerei voltak, mint Mike Batt és Harold Faltermeyer. A sikertelenségnek persze nem Bonnie énekesnői teljesítménye az oka, hanem a kiadóval való nézeteltérések, amelyek miatt az albumot rövid időn belül kivonták a forgalomból. A 14 felvétel között megtalálható Bette Middler híres dala, a The Rose, illetve a Csendes éj (Silent Night) című karácsonyi örökzöld feldolgozása. Ugyanabban az évben Tyler vendégénekesnőként működött közre Rick Wakeman (Return to the Centre of the Earth), illetve Jim Steinman és Andrew Lloyd Webber (Whistle Down The Wind) új albumán.


Az új évezred
2003-ban vehették a kezükbe a rajongók az énekesnő soron következő albumát. A CMC Records által kiadott Heart Strings kizárólag feldolgozásokat tartalmaz, olyan előadók egy-egy örökzöldjét, mint például Bruce Springsteen (Human Touch), az R. E. M. (Everybody Hurts), Phil Collins (Against All Odds), a Beatles (In My Life), Tom Petty (Learning to Fly), Richard Marx (Right Here Waiting) és a U2 (I Still Haven’t Found What I’m Looking For). A háttérénekesnők egyike Sam Brown volt, az 1988-ban megérdemelt sikert aratott Stop! című dal előadója. 2003-ban Bonnie duettet énekelt Kareen Antonn francia énekesnővel: a Si Demain... (Turn Around) a Total Eclipse of the Heart francia nyelvű feldolgozása. A kislemez több mint kétmillió példányban fogyott el, tíz hétig vezette a francia slágerlistát, továbbá a toplista élére került Belgiumban és Lengyelországban is. A sikernek köszönhetően a két énekesnő az It’s a Heartache című Tyler-örökzöldet is elénekelte, amely bejutott a Top 20-ba. Mind a két új verzió hallható Bonnie 2004-es albumán, amely Simple Believe címmel került az üzletekbe. 2006-ban a Total Eclipse of the Heart egy újabb változatban hangzott el: a Celebrity Duets című amerikai tévéműsorban Bonnie duettpartnere Lucy Lawless színésznő (Xena) volt. 2007-ben jelent meg a From the Heart című válogatásalbum az énekesnő 17 nagy slágerével. A kiadvány Írországban aratta a legnagyobb sikert, második lett az ottani toplistán. Ugyanabban az évben az Over the Rainbow jótékonysági CD-n Tyler elénekelte az I Don’t Know How to Love Him című dalt a Jesus Christ Superstar című klasszikus rockmusicalből.


Az énekesnő az új évezred első évtizedének derekán kijelentette, hogy egy újabb közös munkát tervez Jim Steinmannal. 2009-ben két régi slágere kapcsán tűnt fel a médiában. A Holding Out for a Hero című dalt a Hollyoaks Later című brit tévéshow-ban énekelte el egy alkalmi duettpartnerrel, a megunhatatlan Total Eclipse of the Heart új verziójának elkészítésében pedig az Only Men Aloud! walesi férfi kórus vett részt. Ki tudja, talán kicsit mégis unja is már ezt a slágerét, hiszen egy 2010-es MasterCard-tévéreklámban paródiaként énekelte el. Ugyanabban az évben koncerteket adott Ausztráliában, sőt a szintén ott koncertező Andy Gibb műsoraiban is fellépett mint vendég. 2010 novemberében Albert Hammonddal közösen énekelte el a Starship Nothing’s Gonna Stop Us Now című slágerét Hammond új albuma számára. 2011-ben Laura Zennel közösen énekelte lemezre a Bangles Eternal Flame című örökzöldjét francia nyelven. A feldolgozást előbb a francia rádióállomások játszották, később Mp3 formátumban vált elérhetővé, majd rákerült Bonnie 3 CD-ből álló válogatáslemezére is. 2012. február 13-án az énekesnő honlapján egy olyan hír jelent meg, hogy készül legújabb stúdióalbuma, méghozzá a countryrock jegyében a country fellegvárának számító Nashville-ben. A megjelenést nyárra ígérik, a produceri teendőket David Huff látja el. 2012 áprilisában három híres Bonnie Tyler-album jelent meg digitalizált formában: Goodbye to the Island, Angel Heart, Bitterblue. 2013. március 8-án Rocks & Honey címmel forgalomba került az énekesnő tizenhatodik stúdióalbuma. Egy nappal korábban bejelentették, hogy abban az évben Bonnie Tyler fogja képviselni az Egyesült Királyságot a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon az új album Believe in Me című dalával. Szerepléséhez főleg a brit média fűzött nagy reményeket, ám Bonnie végül 26 döntős közül a 19. helyen végzett.  


Magánélet
Bonnie Tyler magánélete semmi különösebb szenzációval nem szolgált a bulvársajtónak, hiszen közel 40 éve boldog házasságban él férjével, Robert Sullivannel, aki elkíséri feleségét a turnékra, és 2004 óta intézi az ügyeit mint menedzser. A házaspárnak nem született gyermeke, bár szerettek volna utódot. Túl az 1980-as évek nagy sikerein, 39 éves korában Bonnie teherbe esett, de sajnos néhány hét múlva elvetélt. Később már nem sikerült áldott állapotba kerülnie, amit ugyan nagyon sajnál, mindazonáltal egyfajta égi jelnek tekint, hogy nem az anyaság az élethivatása. Bonnie és Robert irigylésre méltó anyagi körülmények között él egy kétmillió fontot érő skeweni birtokon, valamint összesen 44 millió font értékű egyéb ingatlanokkal is rendelkeznek.


Bonnie Tyler Magyarországon
Valószínűleg bátran ki lehet jelenteni, hogy a könnyűzene nyugati sztárjai közül Bonnie Tyler járt a leggyakrabban Magyarországon. Először 1986 szeptemberében lépett fel a Budapest Sportcsarnokban megrendezett nemzetközi popgálán, melynek célja a battonyai SOS-gyermekfalu megsegítése volt. Legközelebb a tévénézők láthatták Rózsa György Top show című műsorában, ahol akkoriban aktuális albuma, az Angel Heart mellett nagy slágereiből is elénekelt néhányat. Az 1993-as Silhoutte in Red című albumát népszerűsítő turné keretében kétszer lépett fel Magyarországon: először Budapesten 1994. március 1-jén, másnap pedig Szombathelyen. Kísérő együttesének tagjai voltak: Alan D’Arby (gitár, vokál), Ed Poole (basszusgitár, háttérvokál), John Young (billentyűs hangszerek) és John Tonks (dobok, háttérvokál). 2003-ban a Magyar Televízió meghívására látogatott el hazánkba: a Névshowr és az Europarty című műsorokban láthatta a közönség. A Movies and Fashion Kft. 2004. február 12-ére meghirdette a világhírű amerikai színésznő és showsztár, Liza Minelli budapesti koncertjét, amelyet július 10-ére halasztott. A borsos árú jegyek nem fogytak túl jól, ráadásul sokan állítólag csak a koncert napján a helyszínen értesültek arról, hogy Minelli helyett Bonnie Tyler lép színpadra. Egyes híradások szerint az énekesnő színvonalas műsort adott a csekély létszámú közönségnek. A magyar sajtóban később olyan hírek jelentek meg, hogy Bonnie már hetekkel korábban tudott erről a budapesti fellépésről, vagyis egyáltalán nem az utolsó pillanatban kérték fel, Minelli állítólagos visszalépése miatt. Rosszindulatú tudósítások is megjelentek, melyek szerzői lényegében azt sugallták, hogy az Oscar-díjas Minelli helyett egy levitézlett, haknizásból élő popsztárral kellett beérnie a magyar közönségnek. A mind nagyobb botrányban Liza is megszólalt: jogi lépéseket helyezett kilátásba, amennyiben személyét negatív színben tüntetik fel a rosszul szervezett koncert miatt. Az amerikai sztár egyébként később tényleg eljött fellépni Budapestre, műsora azonban állítólag csalódást okozott. Bonnie Tyler 2009. augusztus 29-én Győrben adott koncertet, ahol Mándoki László és együttese kísérte. A bandben olyan sztárzenészek működtek közre ebből az alkalomból, mint Al Di Meola és Steve Lukather. 2012. május 1-jén az énekesnő honlapján Budapest is megjelent mint új turnéjának egyik állomása: a magyar rajongók augusztus 23-án tekinthették meg műsorát a Budavári Palotában. 


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1975: My! My! Honeycomb / Got So Used to Lovin' You
* 1976: Lost in France / Baby I Remember You
* 1977: It’s a Heartache / Got So Used to Lovin' You
* 1977: It’s a Heartache / Lost in France
* 1977: More Than a Lover / Love Tangle
* 1977: Heaven / Here’s Monday
* 1978: My Guns Are Loaded / The Eyes of a Fool
* 1978: Louisiana Rain / The Eyes of a Fool
* 1978: Here Am I / Don’t Stop the Music
* 1978: It’s a Heartache / Blame Me / Heaven / Hey Love (It's a Feelin')
* 1978: It’s a Heartache / It’s About Time
* 1978: If I Sing You a Love Song / Heaven
* 1978: Here Am I / It’s a Heartache
* 1978: Hey Love / It’s About Time
* 1979: Married Men / If You Ever Need Me Again
* 1979: I Believe in Your Sweet Love / Come On, Give Me Loving
* 1979: Sitting on the Edge of the Ocean / Come On, Give Me Loving
* 1979: Too Good to Last / Louisiana Rain
* 1980: I’m Just a Woman / Sitting on the Edge of the Ocean
* 1981: Goodbye to the Island / Get out of My Head
* 1981: Goodbye to the Island / A Whiter Shade of Pale
* 1982: Total Eclipse of the Heart / Take Me Back
* 1983: Total Eclipse of the Heart / Straight from the Heart
* 1983: Have You Ever Seen the Rain? / Time
* 1983: Have You Ever Seen the Rain? / Total Eclipse of the Heart / Time
* 1983: Have You Ever Seen the Rain? / Tears
* 1983: A Rockin' Good Way / Why Do You Treat Me This Way? / The Bop Won't Stop (Shakin’ Stevens and Bonnie Tyler / S. S. / S. S.)
* 1983: A Rockin' Good Way / Why Do You Treat Me This Way? (Shakin’ Stevens and Bonnie Tyler / S. S.)
* 1983: Faster Than the Speed of Night / Gonna Get Better
* 1983: Straight from the Heart / First Love
* 1984: Holding Out for a Hero (Special Extended Remix) / Holding Out for a Hero (Instrumental) / Faster Than the Speed of Night
* 1984: Holding Out for a Hero (Dance Version – Jellybean Remix) / Holding Out for a Hero (Instrumental)
* 1984: Holding Out for a Hero / Faster Than the Speed of Night
* 1984: Here She Comes / Time
* 1984: Here She Comes / Time / It's a Jungle Out There
* 1984: Here She Comes / Obsession (Bonnie Tyler / Giorgio Moroder)
* 1984: Here She Comes / Cage of Freedom (Bonnie Tyler / Jon Anderson) (promóciós lemez)
* 1984: Getting So Excited / Going Through the Motions
* 1985: Loving You's a Dirty Job But Somebody's Gotta Do It (Long Version) (Duet with Todd Rundgren) / Under Suspicion / It's a Jungle Out There
* 1986: Band of Gold / It's Not Enough
* 1986: Band of Gold (Long Version) / Band of Gold (Album Version) / Band of Gold (Dub Version)
* 1986: Band of Gold (Long Version) / It's Not Enough
* 1986: Band of Gold (Extended Club Mix) / It's Not Enough
* 1986: If You Were a Woman (And I Was a Man) / Under Suspicion
* 1986: If You Were a Woman (And I Was a Man) / Holding Out for a Hero
* 1986: If You Were a Woman (And I Was a Man) (Extended Version) / Under Suspicion / Straight from the Heart
* 1986: No Way to Treat a Lady / Before This Night Is Through
* 1986: Sem Limites Pra Sonhar (Reaching for the Infinite Heart) (Fábio Jr. and Bonnie Tyler) (promóciós lemez)
* 1986: Sem Limites Pra Sonhar (Reaching for the Infinite Heart) (English / Portuguese Version) / Sem Limites Pra Sonhar (Reaching for the Infinite Heart) (English Version) (Fábio Jr. and Bonnie Tyler)
* 1986: It’s a Heartache / Lost in France
* 1986: Rebel Without a Clue (Full Version) / Rebel Without a Clue / I Do It for You
* 1987: Islands / The Wind Chimes Part One (Mike Oldfield featuring Bonnie Tyler / Mike Oldfield)
* 1987: Islands / When The Nights on Fire / The Wind Chimes Part One (Mike Oldfield featuring Bonnie Tyler / Mike Oldfield featuring Anita Hegerland / Mike Oldfield)
* 1988: Hide Your Heart / I'm Not Foolin' / Under Suspicion / Total Eclipse of the Heart
* 1988: Hide Your Heart / I'm Not Foolin' / Under Suspicion
* 1988: Hide Your Heart / I'm Not Foolin'
* 1988: The Best / The Fire Bellow
* 1988: The Best / The Fire Bellow / Under Suspicion
* 1988: Save Up All Your Tears / It's Not Enough
* 1989: Notes from America / Turtle Blues / It's Not Enough
* 1989: Solid Gold / Holding Out for a Hero / Have You Ever Seen the Rain?
* 1990: Breakout (Single Version) / Breakout (Long Version) / Breakout (Instrumental)
* 1990: Breakout (Single Version) / Breakout (Instrumental)
* 1991: Holding Out for a Hero / Faster Than the Speed of Night / Total Eclipse of the Heart
* 1991: Holding Out for a Hero / Total Eclipse of the Heart (Extended) / I Can’t Leave You Alone
* 1991: Against the Wind (Radio Mix) / Against the Wind (Long Version) / Against the Wind (Instrumental)
* 1991: Against the Wind (Radio Mix) / Against the Wind (Instrumental)
* 1991: Bitterblue (Radio Mix) / Bitterblue (True Blue Mix) / Too Hot / Whenever You Need Me (Bonus Track)
* 1991: Bitterblue (True Blue Mix) / Too Hot / Bitterblue (Radio Mix)
* 1991: Bitterblue (Radio Mix) / Too Hot
* 1991: It’s a Heartache / Here I Am / Goodbye to the Island / We Danced on the Ceiling / A Whiter Shade of Pale
* 1992: Call Me (Radio Mix) / Call Me (Extended Mix) / Call Me (Unplugged Mix – Live) / All We Have Is Tonight
* 1992: Call Me (Radio Mix) / All We Have Is Tonight
* 1992: Fools Lullaby (Radio Mix) / Fools Lullaby (Sweet Lullaby Mix) / Race to the Fire (Radio Mix) / Race to the Fire (Race Mix)
* 1992: Fools Lullaby (Radio Mix) / Race to the Fire (Radio Mix)
* 1992: Where Were You (Radio Mix) / Where Were You (Long Version) / I Can't Leave Your Love Alone
* 1992: Where Were You (Radio Mix) / I Can't Leave Your Love Alone
* 1992: Where Were You (Radio Mix) (promóciós lemez)
* 1993: God Gave Love to You (Radio Version) / God Gave Love to You (Extended Version) / Take a Chance / Angel Heart
* 1993: God Gave Love to You (Radio Version) / Take a Chance
* 1993: Sally Comes Around (Radio Mix) / Sally Comes Around (Unplugged Mix)
* 1993: Sally Comes Around (Radio Mix) / Sally Comes Around (Unplugged Mix) / Cryin' a Little
* 1993: Sally Comes Around (Radio Mix) / Cryin' a Little
* 1993: Stay (Radio Version) / Stay (Long Version) / James Dean
* 1994: Back Home (Radio Version 1) / Back Home (Radio Version 2) / Back Home (Instrumental)
* 1994: Say Goodbye (Radio Edit) / Say Goodbye (Classical Version) / Say Goodbye (Extended Version)
* 1995: Making Love (Out of Nothing at All) (Radio Version) / Driving Me Wild / Making Love (Out of Nothing at All) (Long Version)
* 1995: Making Love (Out of Nothing at All) – Midget Plus (Radio Version) / Driving Me Wild
* 1995: Making Love (Out of Nothing at All) (Shnauzer Plus) / Driving Me Wild / Making Love (Out of Nothing at All) (Rescue Edit)
* 1995: Making Love (Out Of Nothing at All) (Radio Version) / Driving Me Wild
* 1995: You're the One / What You Got / Sexual Device
* 1996: Two Out of Three Ain't Bad (Ralphi's Soft Dub) / Two Out of Three Ain't Bad (Ralphi's Cha-Cha Dub) / Two Out of Three Ain't Bad (Album Version Edit) / Two Out of Three Ain't Bad (Ralphi's Extended Vox) / Two Out of Three Ain't Bad (Ralphi's Tribal Beats)
* 1996: Two Out of Three Ain't Bad (Radio Version) / Two Out of Three Ain't Bad (Album Version) / Two Out of Three Ain't Bad (Kobe Edit)
* 1996: Limelight (Radio Version) / Limelight (Overture Mix) / Georgia on My Mind (Bonnie Tyler / B. T. / 4 WD)
* 1997: He's the King (Radio Version) / He's the King (Extended Version) / He's the King (Acoustic Mix) / Der König von St. Pauli (Theme) (Bonnie Tyler / B. T. / B. T. / Harold Faltermeyer)
* 2002: Amazed (Radio Edit) / Amazed (Album Version) / Amazed (Instrumental Version) / In My Life (Album Version)
* 2003: Si Demain... (Turn Around) (Radio Edit) / Si Demain... (Turn Around) (Album Version) / Si Demain... (Kareen Antonn and Bonnie Tyler)
* 2004: Si Tout S'arrête (It's a Heartache) / Rock Theme (Bonnie Tyler feat. Kareen Antonn)
* 2006: Louise (Original version) / Louise (French Version)
* 2006: Louise / Hold Out Your Heart (+ 2 videoklip)
* 2007: Total Eclipse of the Heart (Bonnie Tyler feat. BanyPinkStar)
* 2009: Total Eclipse of the Heart (Bonnie Tyler feat. Only Men Aloud!)
* 2010: Making Love (Out of Nothing at All) (with Matt Petrin)
* 2011: Amour Éternel (Eternal Flame) (with Laura Zen)
* 2013: Believe in Me (Radio Edit) / Believe in Me (Album Version) / Stubborn (Album Version)
* 2013: Believe in Me (Eurovision Edit) (iTunes)
* 2013: Believe in Me (Blutonium Boy & Matty Menk Radio Mix) / Believe in Me (Blutonium Boy & Matty Menk Club Mix)
* 2013: This Is Gonna Hurt / What You Need from Me (featuring Vince Gill)


Albumok
* 1977: The World Starts Tonight
* 1978: Natural Force (amerikai kiadás: It’s a Heartache)
* 1979: Diamond Cut
* 1981: Goodbye to the Island
* 1983: Faster Than the Speed of Night
* 1986: Secret Dreams and Forbidden Fire
* 1988: Hide Your Heart (Notes from America címmel is megjelent)
* 1991: Bitterblue
* 1992: Angel Heart
* 1993: Silhouette in Red
* 1995: Free Spirit
* 1998: All in One Voice
* 2002: Heart and Soul
* 2003: Heart Strings
* 2004: Simply Believe
* 2005: Wings
* 2006: Live
* 2013: Rocks & Honey


Válogatások
* 1978: The Hits of Bonnie Tyler
* 1979: The Best of Bonnie Tyler
* 1981: The Very Best of Bonnie Tyler
* 1986: The Greatest Hits
* 1989: Greatest Hits
* 1989: Heaven and Hell (Bonnie and Meat Loaf)
* 1990: Collection Gold
* 1992: Here Am I
* 1993: Bonnie Tyler
* 1993: The Very Best of Bonnie Tyler
* 1993: The Best
* 1993: The Gallery Volume 5
* 1994: The Very Best of Bonnie Tyler Volume 2
* 1994: Greatest Hits
* 1994: Comeback: Singles Collection ’90–’94
* 1995: The Definitive Collection
* 1995: Lost in Love
* 1995: Straight from the Heart – The Very Best of Bonnie Tyler
* 1995: Best Ballads
* 1995: Ultimate Collection
* 1996: All the Best (3 CD)
* 1998: Musica piu’
* 1998: The Love Collection
* 1998: The Beauty and the Beast
* 1999: Power and Passion
* 1999: Super Hits
* 2001: Greatest Hits
* 2001: The Very Best of Bonnie Tyler
* 2002: Total Eclipse Anthology
* 2005: Lost in France – The Early Years
* 2005: So Emotional
* 2007: From the Heart – Bonnie Tyler Greatest Hits
* 2008: Greatest Hits (Steel Box Collection)
* 2009: The Collection
* 2009: Ravishing: The Best of Bonnie Tyler
* 2011: Holding Out for a Hero: The Very Best of
* 2011: Best of (3 CD)
* 2011: Live in Germany 1993 (CD + DVD)
* 2013: Bonnie Tyler: Live & Lost in France (CD + DVD)


VHS, DVD
* 1986: Bonnie Tyler The Video
* 2006: Bonnie on Tour
* 2007: The Complete Bonnie Tyler (DVD + CD)
* 2010: Musas Do Pop (Bonnie Tyler és Olivia Newton-John)
* 2011: Live in Germany 1993 (DVD / DVD + CD)
* 2013: Bonnie Tyler: Live & Lost in France (CD + DVD)

VIDEÓK



It’s a Heartache (másik klip)


Heaven (másik klip)










A Rockin' Good Way (Közreműködik: Shakin' Stevens)


Holding Out for a Hero (másik klip)



Islands (Mike Oldfield featuring Bonnie Tyler)







Si Demain... (Turn Around) (Kareen Antonn and Bonnie Tyler)

Si Tout S'arrête (It's a Heartache) (Kareen Antonn and Bonnie Tyler)

Si Tout S'arrête (It's a Heartache) (Bonnie Tyler and Sylvie Vartan)

8 megjegyzés:

  1. Kedved Tony!
    Gratulálok ehhez a cikkhez. Igen lényegretörő és velem már korábban is témáztál a Wikipédián az ellentmondásos információkról. Azért midenesetre érdekelnének azok a források, amelyeket Te használtál ehhez a cikkhez.

    És engedd me, hogy néhány dologban kijavítsalak:
    - A My My Honeycomb c. első dala több válogatásalbumán is megjelent és az 1976-os albumának 2009-es felújított kiadásán a bónusz dalok között
    -1984-ben is jelölték 2 Grammy díjra, ez kimaradt
    - A "Save Up All Your Tears" c. dal eredetileg Bonnie részére lett írva és Ő is énekelte fel először, nem pedig Robin Beck. Tehát a Hide Your Heart albumon 1 Gee Gees és 1 Janis Joplin feldolgozás szerepel. A többi Bonnie dala
    - szerintem kissé megtévesztő az a megállapításod, miszerint a 90-es években visszatért a gyökereit jelentő popzenéhez. 1990 és 1994 között inkább egy teljesen új műfajban remekelt, mégpedig inkább eurodisco stílusban, amely azért tartalmazott rockzenei elemeket.
    - Az 1998-as "All In One Voice" album sikertelenségének oka, hogy a megjelenést követően nem sokkal, a Waner Musiccal való nézeteltérések miatt a lemezt kivonták a forgalomból és törölték, így ideje sem volt feljutni valamelyik toplistára is. Ez a legritkább lemeze, egy fóliázott, vadonatúj kiadványt, szinte lehetetlen.

    Üdv
    Bazsi

    VálaszTörlés
  2. Kedves Bazsi!

    Mint azt régebben írtam Neked, ez a Bonnie Tyler-életrajz még februárban megszületett, de mivel az előző blog szövegeinek újrapublikálása elhúzódott, ezért csak most került sorra. On- és offline forrásokat egyaránt használtam (mint mindegyik írásomhoz), melyeket a könnyebb elérhetőség miatt a Kedvencek közé mentettem, majd a munka végeztével ki is töröltem, ahogyan eddig mindig. Éppen ezért nem tudok Neked pontos webcímeket megadni. Ami egészen biztos, hogy erőteljesen támaszkodtam az angol Wikipédia szövegére mind az énekesnő személye, mind a lemezei és a dalai vonatkozásában. A Bonnie magyarországi ténykedéséről szóló rész például erőteljesen épül az általad írt Wikipédia-cikkre, amelyet egyéb on-line források infóival bővítettem.

    1. A My! My! Honeycombra vonatkozó részt javítottam. Valamelyik forrásomban nyilván ez az információ volt, ha ezt írtam a szövegbe. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy Bonnie albumait nálamnál behatóbban ismered, ezért elhiszem Neked, hogy ez a debütáló dal is CD-re került azóta, mióta azt a forrásként szolgáló szöveget megírta valaki.

    2. A bevezetőben írtam, hogy Bonnie számos díjat kapott, illetve jelölései is voltak, melyeket terjedelmi okokból nem sorolok fel. Éppen ezért teljesen szubjektív, hogy a sok díj és nomináció közül melyiket említem meg, és melyiket nem.

    3. A Save Up All Your Tearsnek ezek szerint anno nem néztem utána elég alaposan. Köszönöm az észrevételt, javítottam a hibát.

    4. Mivel ez egy szubjektív blog, és nem objektív on-line enciklopédia, ezért a műfaji kategorizálásban szubjektív vagyok. A Bohlennel készített albumokat én sokkal közelebb érzem a korai Bonnie Tyler-féle slágerekhez, mint az eurodiscóhoz, legalábbis ahhoz, amit én az eurodiscon értek. Tudom, hogy ezzel nem értesz egyet, de számomra Bonnie alapvetően popénekesnő volt és maradt, akinek dalaiban időnként a country vagy a rock (vagy akár az eurodisco) zenei motívumai kerültek előtérbe. Soha nem éreztem őt annyira „countrys”-nak, mint mondjuk Dolly Partont, vagy annyira „rockos”-nak, mint Joan Jettet, vagy olyan „eurodiscós”-nak, mint például C. C. Catchet. Amanda Lear is énekelt „rockot” (La Bagarre, The Stud, Made in France), „sanzon”-t, vagy az utóbbi években valami technoszerű gyötrelmet, de azért alapvetően mégis diszkóénekesnő. Egyébiránt igyeklszem minden előadóhoz minél több linket csatolni, így mindenki saját füle alapján eldöntheti, hogy milyen stílushoz sorolja azt, akit hall.

    5. Így is elég hosszú lett a szöveg, nem volt időm arra, hogy minden egyes kis- és nagylemez esetében elmerüljek a részletekben. Egyik életrajzzal sem célom, hogy kimerítő részletességgel ismertessem az adott előadó pályafutását, inkább az a célom, hogy azok számára, akik tájékozódni szeretnének az illetőről, a legfontosabb információkat elérhetővé tegyem. Mint mindenben, ebben is érvényesül a szubjektivitás, és hosszabban tárgyalom azokat a korszakokat (albumokat és dalokat), melyek közelebb állnak hozzám. Ez Bonnie esetében alapvetően az 1970-es évek második fele és az 1980-as évek első fele.

    Köszönöm az észrevételeidet, egyiket sem vettem zokon, hiszen az a legfontosabb, hogy az érdeklődökhöz a legpontosabb infók jussanak el. Ami tehát hibás egy életrajzban, azt ki kell javítani, ahogyan kiderül a tévedés: ez nem hiúsági kérdés.

    Üdvözlettel:

    Tony

    VálaszTörlés
  3. Természetesen örül ennek a cikknek bár teljesen véletlenül bukkantam rá :)

    Nagy kérdés, hogy kinek mi a pop és mi a rock. Persze mindkettőnek megvan a definíciója. Én a pop korszakát inkább a kilencvenes évekre teszem, első években eurodisco beütés a vége felé (1998) már dance, pop. Viszont a nyolcvanas években abszolút a rock és annak alkategóriái jellemzőek. Csak úgy mint a 2004 és 2005-ös lemezére is.

    Még annyi, hogy aug. 29. volt Győrben, nem kilencedikén.
    Illetve az alábbi mondat, arra engedne következtetni egy laikus olvasót, hogy az 1998-as lemeze abszolút bukás volt Bonnie miatt. ˇEgyáltalán nem aratott sikert az 1999-es All in One Voice című album, noha olyan producerei voltak, mint Mike Batt és Harold Faltermeyer.ˇ Itt azért meg kéne jegyezni zárójelben, hogy a lemezt a kiadóval való nézeteltérések miatt törölték, (ami nem egy hétköznapi dolog) mert egyébként egy kiváló album, remek producerekkel, erős dalokkal. Még az AMG is pozitív értékelést készített róla.

    Természetesen megértem a szubjektivitásod, és hogy nem akarod a velejéig kivesézni a történetet. Nem is kell, elég ha lényegre törő. Viszont kár a forrásokért, mert nekem többen nem hiszik el, hogy tucatnyi olyan CD kiadványom van tőle, amely interjúrészleteket, karriertörténetet tartalmaz és így nehéz a forrásmegjelölés.

    Tényleg örülök ennek a cikknek!
    Üdv
    Bazsi :)

    VálaszTörlés
  4. Szia Bazsi!

    A lényeggel kezdem. Utánanéztem az eredeti dokumentumban: ott még 29-ét írtam a győri koncerthez. Nem tudom, hová tűnt feltöltés után a kettes szám: talán ki akartam törölni egy felesleges szóközt, és nem vettem észre, hogy egy számadatba is beletöröltem.

    Igazad van, így tényleg félreérthető a szöveg, és valóban nem akarom azt sugallni, hogy a művészeken múlt az All in One Voice sikertelensége. Átírtam azt a részt.

    Könnyűzene terén jómagam abszolút laikus, ám nagyon lelkes és kitartó rajongó vagyok. Évekkel ezelőtt azért kezdtem bele a Wikipédián a popzenei szövegek írásába, mert mérhetetlenül bosszantott az a sznobizmus, az a lenézés, amellyel egyesek a pop- és diszkóelőadókat kezelték és kezelik. Szó szerint a nulláról indultam, és szívós munkával gyűjtöttem az adatokat, bogarásztam a Wikipédián, kotortam elő (és azóta vásároltam is) régi popzenei lapokat, könyveket, újságkivágásokat stb. Idővel azonban meguntam a Wikipédia értelmetlen kötöttségeit, és áttértem a blogolásra.

    Hogy mennyire bővülnek a forrásaim, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy jó néhány itteni szövegem már alig emlékeztet a wikipédiás eredetikre (sőt az előző blog verzióira sem), és őszintén remélem, hogy ezek a mostaniak a jobbak. Ezeket is igyekszem folyamatosan karban tartani, és folyamatosan bevezetni az újabb és pontosabb adatokat. Büszke vagyok arra, hogy bizonyos előadókról én írtam először a Wikipédián, például az etalonnak tartott angol Wikin is csak utánam lettek szócikkek például a Goombay Dance Bandről és Cherry Laine-ről, sőt éppen az én szövegeim felhasználásával. Abban bízom, hogy a régi popzene kedvelői számára kellemes perceket okoz a blogom tanulmányozása, és elnézik az esetleges hibákat, netán segítenek azok felszámolásában.

    Leveleztünk már annyit, hogy képben vagyok a Tyler iránti lelkesedéseddel, és mivel felnőttek vagyunk, nem feltételezem Rólad, hogy az lenne a kedvenc időtöltésed, hogy tudatosan dezinformációkat terjesszél Bonnie Tylerről a neten. Jómagam szinte minden életrajz megírásakor találok ellentmondásokat, de muszáj határt szabni annak, hogy ezekből mennyit érzékeltetek az írásaimban, így a kevésbé kardinális dolgok esetében önhatalmúlag döntöm el, hogy az ellentmondó infók közül melyik tűnik a leghihetőbbnek. Persze van, mikor rosszul szelektálok, de ha ez kiderül, akkor bármikor készen állok felülbírálni magam.

    Számomra a popzene a populáris, a mindenki által befogadható zenét jelenti, és számomra Bonnie Tyler is ez a kategória. Ettől függetlenül magam is elismerem, hogy karrierjében jól elkülönülő korszakok vannak, amikor szemmel láthatóan elment valamelyik műfaj irányába, de szerintem a popularitást soha nem adta fel. Részemről ez nemcsak hogy nem lekicsinylő, hanem inkább dicsérő megállapítás.

    Üdvözlettel:

    Tony

    VálaszTörlés
  5. Kedves Tony!

    Fantasztikus ez a poszt is, mint mindegyik. Imádom ezt a blogot! Továbbra is azt mondom, egyszer valamiféle pop- vagy diszkózenei enciklopédiát kellene írnod (kérdés persze, hogy a mai világban egy ilyet nyomtatásban érdemes lenne-e kiadni - én mondjuk megvenném, az biztos!)

    Egyetlen érdekességet hadd mondjak azért, mint régi Dieter Bohlen-rajongó (és talán mondhatom: ismerő).

    Dieter a Bonnie Tylernek írt lemezeken egy régi (Steve Benson, amely név alatt még szóló kislemezeket is kiadott a 80-as évek legelején, a Modern Talking előtti időkben, sőt a You're My Heart, You're My Soul-t is ezzel a névvel "jegyezte" eredetileg, amíg nem tartotta elég piacképesnek az inkább slágervonalon ismert Dieter Bohlent), valamint két új szerzői álnevet is használt: J. Blake (Jennifer Blake, teljesen félrevezető!), valamint az Általad is említett Howard Houston.

    Howard Houston álnéven írta az 1991-es Bitterblue albumról a címadó dalt, valamint a Too Hot című számot; a '92-es Angel Heart nagylemezről szintén a (csodálatosan szép!) címadó dalt, valamint a Fools Lullaby és a You're The Greatest Love c. szerzeményeket; a '93-as Silhouette In Red LP-ről pedig a From The Bottom Of My Lonely Heart és a Years My Come című dalokat.

    Érdekesség, hogy az Errol Brownnak (ex-Hot Chocolate) 1992-ben írt This Time It's Forever című, szintén igen kiváló számnál is a Howard Houston szerzői nevet használta...

    Ehhez képest az, hogy 1997-ben a Touché fiúzenekar első albumán nem merte sem a Dieter Bohlen, sem az egyéb, korábban ismert neveit használni, és a lemezt és minden dalt Joseph Cooley-ként jegyez, már nem is annyira meglepő ;)

    További infók "Howard Houston"-ról itt: http://www.discogs.com/artist/Howard+Houston

    Barátsággal

    Gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Gyuri!

      Köszönöm a hasznos kiegészítéseket, a szöveget a megfelelő helyen ennek megfelelően át is írtam.

      Külön köszönöm az elismerő szavakat, ezek mindig a legjobbkor jönnek, amikor már kezdek belefáradni abba, hogy droidként írom és publikálom a szövegeket, és szinte semmi kommunikáció sincs. Néha megkísért a gondolat, hogy talán feldobná a blogot, ha lenne egy Facebook-oldala, de ennek azért nem kezdek neki sosem, mert Peter Donovanként sem nagyon járok a Facebookra: egyszerűen nem igazodom el rajta, hogy mi hol van. Persze kétségem sincs afelől, hogy én vagyok az értetlen, de valahogy semmi nem motivál arra, hogy jobban megismerjem azt az oldalt.

      Úgy emlékszem, az esetleges könyvvel kapcsolatban korábban már eszmét cseréltünk. A lehetőségek szerintem azóta se változtak. Annyi mindenhez hozzájutottam a zenéket illetően (is) az internet segítségével (például Zenebuzi barátunknak köszönhetően), hogy a magam részéről ez a blog tulajdonképpen egyfajta viszonzás, hogy ingyenesen közzéteszem mindazt, amit ezekről az előadókról tudok, illetve megtalálok.

      Barátsággal:

      Tony

      Törlés
  6. Kedves Tony!

    Köszönöm szépen a gyors javítást az öreg Dieter, "a DSDS Puzsér Róbertje" nevében is :)

    Baráti üdv,

    Gyuri

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés