disco

disco

2012. január 23., hétfő

BILLY IDOL

Billy Idol (Nagy-Britannia, Middlesex, Stanmore, 1955. november 30.) angol énekes eredeti neve: William Michael Albert Broad. A Generation X punkegyüttes tagjaként vált ismertté a könnyűzene világában. Az 1980-as évektől szólistaként aratott világsikert olyan dalokkal, mint például a Dancing With Myself, a Mony Mony, a White Wedding, a Hot in the City, a Catch My Fall, az Eyes Without a Face, a To Be a Lover, a Cradle of Love vagy a Shock to the System. Sikereiben nagy szerepet játszottak a slágereihez készült videoklipek, melyeknek köszönhetően a Music Televison (MTV) egyik legelső sztárja lett. Ellendrukkerei szerint túlságosan sok engedményt tett a kommersz popzenének. Rendszeresen turnézik a világ különböző pontjain, 2010 júliusában például Sopronban adott emlékezetes koncertet.


KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
William szülei: Bill és Joan Broad. Húga, Jane 1957-ben született. William hároméves volt, amikor a család az Egyesült Államokba, a New York-i Long Islandre költözött. Az apa azt remélte, hogy „a nagy amerikai álom” várja az Atlanti-óceán túlpartján, ám reményei nem váltak valóra, ezért 1962-ben hazatelepültek. Előbb Micklehamben, később a sussexi Goringban telepedtek le Az iskolai évekből származik Billy művészneve, amelyet egyik tanárának megjegyzése inspirált. A derék tanerő ugyanis egyszer olyasmit mondott, hogy „William meglehetősen lusta”, az „idle” (lusta) szó kiejtése viszont meglehetősen hasonlít az „idol”-hoz (bálvány) – a Billy pedig a William becézett formája. (Más források szerint az ominózus minősítés a bizonyítványában szerepelt.) Egyébként nem lusta volt, egyszerűen csak unta a tanítási órákat. Vallásos szülei miatt be kellett lépnie a cserkészekhez, ám hamar kirakták onnan, mert egyszer rajtakapták, amint egy állvány mögött „pajkoskodik” egyik lánytársával. A Broad família az 1960-as évek második felében a kenti Bromleybe költözött, ahol az édesapa bolti eladóként dolgozott, William pedig besegített neki. 1971-ben a Ravensbourne nyelviskola tanulója lett, ám igencsak nehezen viselte az intézmény szigorú előírásait. Szülei ezért átíratták egy szabadabb szemléletű iskolába, ahol nem volt kötelező egyenruhát viselnie, sőt a haját is megnöveszthette.


1975-ben felvételt nyert a sussexi egyetemre, de egy év után abbahagyta a tanulmányait. Magával ragadta a kibontakozó punkzenei mozgalom, és a Sex Pistols együttes rajongója lett. Hasonló érdeklődésű barátaival a The Bromley Contingent nevű csoportba tömörült, amely komponálással is foglalkozott. A baráti kör egyik tagja, Susan Dallion később Siouxsie Sioux művésznéven vált ismertté. 1976-ban William már a Chelsea együttesben gitározott, ekkor vette fel a Billy Idol művésznevet. Itt sem időzött túl sokáig, ugyanis a banda egyik tagjával, Tony Jamesszel egy saját együttest alapított Generation X néven, a gitározást pedig felcserélte az énekléssel. A Generation X-et a Chrysalis Records szerződtette. Az együttes három nagylemezt adott ki, illetve szerepelt a Sex Pistolsról szóló D. O. A. (1980) című filmben. A gyakori tagcserék, a menedzseléssel kapcsolatos problémák és a punkzene divatjának elmúlása miatt a Generation X 1981-ben feloszlott. Billy akkoriban találkozott Perri Listerrel, a Hot Gossip együttes extáncosnőjével (ebben a formációban kezdte pályafutását Sarah Brightman, később pedig Sinitta is), akivel viszonyt kezdett. Nem volt hűséges a lányhoz, kapcsolatuk mindazonáltal kilenc évig tartott.


Önmagammal táncolok
1981-ben Billy New Yorkba ment. A véletlen úgy hozta, hogy egy szórakozóhelyen meghallotta a Generation X egyik utolsó felvétele, a Dancing With Myself (Önmagammal táncolok) remixét. A dal tetszett a közönségnek, ezért Billynek az az ötlete támadt, hogy újra megjelenteti a saját neve alatt. Egy négyszámos EP-t készített Keith Forsey gitárossal, aki egy időben szintén a Generation X tagja volt. A Dancing With Myself mellett feldolgozták a Tommy James & The Shondells formáció Mony Mony című örökzöldjét is. Mindkét dal külön kislemezen is megjelent. Mivel a rádióállomások akkoriban már nem akartak punklemezeket játszani, ezért a borítóra nem került rá Idol fotója, hiszen az énekes külseje a punkkorszakot idézte. Mindazonáltal Bill Aucoin menedzser nagy fantáziát látott Billyben, ezért összehozta őt Steve Stevensszel, a The Fine Malibus együttesből frissen kivált gitárossal. A két zenész hamar szót értett egymással, és hozzáláttak Idol első szólólemezének elkészítéséhez. A Billy Idol című debütáló album 1982-ben jelent meg. A rádióállomások derekasan népszerűsítették az anyagot, ám az átütő sikerhez ennyi már kevés volt.


I Want My MTV
Akkoriban jöttek divatba a videoklipek, és megkezdte működését az amerikai MTV zenei csatorna, amely megállapodást kötött a kezdő szólistával. A két fél kölcsönösen népszerűsítette egymást: az MTV folyamatosan játszotta Billy első két klipjét, az énekes pedig szerepet vállalt az MTV-t népszerűsítő reklámkampányban. A kezdet kezdetén ugyanis számos amerikai kábeltévé-szolgáltató kínálatában még nem szerepelt az MTV, ezért beindult az I Want My MTV szlogennel fémjelzett reklámkampány, amely arra ösztönözte az amerikai polgárokat, hogy igényeljék a zenecsatornát saját kábeltévé-szolgáltatójuknál. A gyümölcsöző együttműködés ellenére az MTV cenzúrázta a White Wedding (Fehér esküvő) című dalhoz készült videoklipet, amelyben Billy egy élesnek látszó jegygyűrűvel megvágja a Perri Lister által játszott menyasszonya ujját. Idol 20 évvel később a VH1 zenecsatorna Storytellers című műsorában cáfolta azt a közkeletű pletykát, hogy a dalt húga házasságkötése inspirálta, mert Jane a váratlan terhessége miatti kínos szituációból állítólag egy gyors esküvővel akart szabadulni. (Jane Broad házassága egyébként nem volt tiszavirág-életű, hiszen további két gyermeket szült a férjének, akivel éveken át boldogan élt. Egyébként a White Wedding az angol szlengben a kokain egyik szinonimája, Idol pedig éveken át kábítószerfüggőnek számított.) A másik klip a Dancing With Myselfhez készült Tobe Hooper – a hírhedt horrorklasszikus, A texasi láncfűrészes mészárlás (1973) alkotója – rendezésében. Oly nagy sikert aratott, hogy az MTV fél éven át kiemelten sugározta, ami világhírű rendezőket ösztökélt arra, hogy kipróbálják magukat a klipek világában is. A Hot in the City első videoklipje szintén tetszett a tévénézőknek, az 1987-ben készült második klipet azonban az MTV betiltotta, mivel Perri Listert az egyik jelenetben keresztre feszítik.


Lázadó üvöltés
1983-ban jelent meg Billy második nagylemeze, a Rebel Yell, amely nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is nagy sikert aratott, különösen Németországban, Svájcban, Olaszországban és természetesen az Egyesült Királyságban. Az LP New Yorkban készült, Stevens és Forsey mellett Thommy Price, a Scandal együttes dobosának közreműködésével. Billy korábban a Rolling Stones tagjaival együtt részt vett egy partyn, ahol az egyik vendég Kentuckyval vegyített bourbon whiskyt ivott, amelyet Rebel Yellnek (Lázadó üvöltés) nevezett. Idol úgy gondolta, ez a kifejezés remek cím lenne az új albumához. Az azonos című dal videoklipjében újra feltűnt Perri Lister, aki vokált énekelt az album másik slágerében, az Eyes Without a Face-ben. Az LP harmadik slágere a Flesh for Fantasy. A legnagyobb visszhangja azonban kétségkívül a Rebel Yellnek volt, amelyet felhasználtak például a Knight Rider című tévésorozat egyik 1984-es epizódjában, illetve a Segítség, felnőttem! (1988) című filmben is. Idol akkoriban ismerkedett meg Robin David Ludwiggal – művészneve: The Hammer –, aki egy hamar híressé vált ékszerkollekciót tervezett az énekes számára. A népszerűség sajátos fokmérőjeként megjelentek az első Billy Idol-paródiák is: a Sesame Street egyik epizódjában a Rebel Yell paródiája hangzott el Rebel L címmel, David Lee Roth pedig Idolt idéző külsővel látható a Just a Gigolo című dalának klipjében, amely lényegében a Dancing With Myself kifigurázása.


Sikerek, botrányok, problémák
1985-ben az Egyesült Királyságban Vital Idol címmel remixalbum jelent meg a legnépszerűbb Billy Idol-slágerekből. A nagylemezt érdekes módon csak két év múlva adták ki az Egyesült Államokban, ekkor viszont a Mony Mony koncertváltozata az amerikai slágerlista élére került. Pedig a dal időközben obszcén felhangokat kapott, mivel az énekes koncertjein a tömeg az egyes versszakok között gyakran a „Hey mother fucker, get laid get fucked” sorokat skandálta, és egy koncertvideó tanúsága szerint mindezt az énekes is megismételte. Az 1986-ban kiadott Whiplash Smile című nagylemez fokozta Idol népszerűségét, köszönhetően az olyan slágereknek, mint a Don’t Need a Gun, a Sweet Sixteen és a To Be a Lover. Steve Stevens gitáros viszont úgy vélte, Billy zenéje túlságosan kommercializálódott, a gitár háttérbe szorult a szintetizátorok javára, amivel ő nem igazán értett egyet. Emiatt megszakította az együttműködést Idollal, és megalapította saját együttesét, a Steve Stevens and the Atomic Playboyst.


A zenei nézeteltéréseket magánéleti gondok is tarkították. A New York-i rendőrség egy ízben kokainfogyasztáson érte Billyt egy Grace Hattersley nevű modellel. A hölgy értett hozzá, hogy az alkalmi viszony segítségével hogyan kerüljön az újságok címlapjára. Sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette, hogy intim barátságot ápol Billyvel. Perri Lister egyáltalán nem örült a rivális színre lépésének, és megpróbálta Grace saját fegyverét fordítani ellene: ő is sajtótájékoztatót tartott, hogy közölje, mindig is ő volt Idol igazi barátnője. Ezt még Billy is elhitette magával, ezért elhatározta, hogy szakít a drogokkal és az alkalmi nőkkel, hogy új életet kezdjen Perrivel. Ennek érdekében New Yorkból Los Angelesbe költöztek, ám csöbörből vödörbe kerültek. Idol ugyanis rövidesen belevetette magát a hollywoodi édes életbe, és mondani sem kell, hogy mindenre hajlandó hölgyek bőségesen akadtak azon a környéken is. Billy viszonyt kezdett a nálánál 13 évvel fiatalabb Linda Mathisszal, aki 19 évesen teherbe esett a sztártól. Linda 1989. augusztus 21-én világra hozta közös gyermeküket, Bonnie Blue Broadot. A kislány nem volt egyke, hiszen nem sokkal korábban Perri Lister is gyermeket szült az énekesnek. Az újszülött kisfiú a Willem Wolfe Broad nevet kapta. Perri rövidesen belátta, hogy Billy az ígéretei ellenére semmit sem változott, továbbra is félrelép, sőt nőügyei lebonyolítására külön házat tart fenn. Ráadásul a drogokról sem sikerült leszoknia, ezért Perri végül szakított vele.


Szex, drogok és rock’n’roll
A szakítás Billy számára mondvacsinált ürügyet jelentett ahhoz, hogy még jobban átadja magát szenvedélyeinek. Thaiföldre utazott, mivel tisztában volt azzal, hogy ott könnyedén hozzájuthat bármilyen droghoz, és nem lesz hiánya hölgytársaságban sem. A bulvármédia természetesen részletekbe menően beszámolt az énekes thaiföldi tartózkodásának minden botrányos mozzanatáról. Három luxusszállodában fordult meg, mindenhol romokat hagyott maga után. Az Oriental Hotelban például 3200 dollár kártérítést kellett fizetnie, miután tönkretette lakosztályának szőnyegeit és televíziókészülékét. Egy másik bangkoki szállodából csak karhatalommal sikerült eltávolítani, mivel Billy megtagadta a távozást. A személyzet előtte három hétig élvezhette az ott-tartózkodását. Valószínűleg nem hagyott maga után példás rendet, számlájának végösszege ugyanis 250 ezer dollárról szólt. A botrányok ellenére karrierje ekkor még töretlenül ívelt felfelé, sőt újabb lehetőségek nyíltak meg előtte, hiszen a filmvilágból is érdeklődni kezdtek iránta.


Nem is akárki, hanem minden idők egyik legsikeresebb rendezője, James Cameron kínált neki szerepet a Terminátor 2 – Az ítélet napja (1991) című, később kiugró világsikert aratott filmjében. Idol játszotta volna a megállíthatatlan T-1000-est, akivel szemben még Arnold Schwarzeneggernek sincs könnyű dolga. Cameron megkezdte a szükséges előkészületeket, amikor 1990 februárjában Billyt súlyos baleset érte. Egyik este éppen a filmgyárból motorozott hazafelé, amikor egy kereszteződésben figyelmen kívül hagyta a piros jelzést, és összeütközött egy autóval. Több bordája eltört, a lába pedig olyan súlyosan megsérült, hogy az amputálás lehetősége is felmerült. Ettől ugyan sikerült megmenekülnie, a lábába azonban fémpótlás került. A baleset miatt le kellett mondania a T-1000-es szerepét, amelyet végül Robert Patrick játszott el. (Közeli ismerőseim tudják, hogy nagyon kedvelem a Terminátor első részét, viszont egyáltalán nem tetszik a sokak által magasztalt második. Sok minden mellett éppen Robert Patrick miatt, aki hiába nézett minden jelenetében nagyon szigorúan, egy pillanatra sem tudtam őt komolyan venni.)


Orvosai tanácsa ellenére Idol nem sok időt fordított a pihenésre, hanem tovább dolgozott új albumán, sőt fellépéseket is vállalt. Roger Waters berlini koncertjén vendégelőadóként énekelte el a Dirty Women című dalt. Új albuma Charmed Life címmel jelent meg, rajta a Cradle of Love című felvétellel, amelyhez a később játékfilmrendezőként (A végső megoldás: Halál, Hetedik, Harcosok klubja, Pánikszoba, A tetovált lány stb.) világhírűvé vált David Fincher forgatott klipet. A mini filmben egy gyönyörű, fiatal modell (Betsy Lynn George) megpróbál elcsábítani egy félénk üzletembert. Billy a balesete miatt csupán deréktól fölfelé látható, amint a csábítás helyszínéül szolgáló lakás különböző pontjain keretbe foglalva megjelenik, és a dalt énekli. A klip óriási sikert aratott, az MTV kiemelten sugározta, és az MTV Music Awards soron következő gáláján díjat is nyert. A műsorban Billy és Betsy élőben idézték fel a klip néhány jelenetét. A Cradle of Love a Ford Fairlane kalandjai (1990) című bűnügyi vígjátékban is elhangzott, amely az Egyesült Államokban tulajdonképpen megbukott, Magyarországon azonban mindmáig kultuszfilmnek számít.


1990-ben Oliver Stone filmet forgatott a legendás The Doors együttesről, amelynek Billy nagy rajongója. Éppen ezért örömmel fogadta a felkérést, hogy szerepeljen a produkcióban: Jim Morrison ivócimboráját, Catet alakította. A filmezés azonban csalódást okozott neki, Stone ugyanis annyira megvágta a jeleneteit, hogy a végső változatban lényegében csak pillanatokra látható. (Más források szerint Billy balesete miatt kellett az eredetileg nagyobbra tervezett szerepet megrövidíteni, mivel az énekes szinte járni sem tudott a forgatás idején, emiatt a filmben csak ülve vagy fekve látható.) Egyébként mint a legtöbb Stone-filmnek, a The Doorsnak is nagyobb volt a füstje, mint a lángja: kellő médiakampány kíséretében 1991-ben bemutatták, vita bontakozott ki arról, hogy mennyire tekinthető hiteles ábrázolásnak, mennyi benne a művészet, és mennyi az üzlet, aztán a fanatikus rajongókat kivéve mindenki elfelejtette. Idol a filmes kitérő után visszatért a zene világába, és turnéra indult, hogy a Charmed Life anyagát népszerűsítse. Mivel mozgása olykor még bizonytalan volt, ezért egy speciális sétabotot készítettek számára, amelyhez egy Robin David Ludwig által tervezett ezüstkesztyű társult. Ludwig egyéb extravagáns kiegészítőkkel is előállt. A színpadkép leglátványosabb eleme egy hatalmas ököl volt, amely a közönség felett lebegve időnként forgott, illetve ujjaival nagyon is egyértelmű jeleket mutatott a nézőknek. A turné egyik állomásáról, a Wembley Stadionban 1990 decemberében tartott koncertről film is készült, amely azonban ismeretlen okokból nem került forgalomba. A rajongók azóta is kénytelenek beérni különböző japán kalózfelvételekkel. 1991 januárjában nem kisebb személyiség, mint a The Police együttes egykori frontembere, Sting mutatott be egy Billy Idol-paródiát a Saturday Night Live című amerikai szórakoztató műsorban. Idol ugyanabban az évben súlyos balesete ellenére is tiltakozott azon amerikai törvény ellen, amely kötelezően írta elő a motorosok számára a bukósisak viselését. Peres ügye is akadt, mivel egy nő bántalmazással vádolta meg. Az énekes elismerte, hogy valóban arcul ütötte a nőt, és végül kártérítést fizetett neki.


A válság évei
1993-ban került az üzletekbe Idol következő albuma, a Cyberpunk. Az anyagot Billy mintegy tíz hónapon át vette fel egy házi stúdióban egy Macintosh komputer segítségével. Az ilyesmi akkor még újdonságnak számított a könnyűzenében, ráadásul a Cyperpunk Special Edition verziója egy floppylemezt is tartalmazott, rajta egy képernyővédővel. Maga a zene szakított a korábbi albumok hangzásvilágával, és inkább kísérleti jellegűnek mondható. Talán emiatt nem lett igazán sikeres, bár azóta kultstátusba került, és napjainkban Idol egyik legkedveltebb albumának számít. A címet Billy balesete, egészen pontosan a lábába ültetett fémpótlás ihlette, amelytől félig-meddig kiborgként tekintett magára, kellő túlzással azt is mondhatnánk, nem volt más, mint „élő szövet fémvázon”. A Terminátor-hasonlat nem teljesen véletlenül került ide, hiszen az album slágere, a Shock to the System videoklipje Cameron akciófilmjére hajaz. A klipben Idol olyasvalakit játszik, aki videokamerával rögzíti, amint a rendőrök ütlegelnek valakit az utcán. (Egyes értelmezések szerint ez a képsor a Los Angeles-i zavargásokra utal.) A rendőrök rátámadnak Billyre is, hogy megszerezzék tőle a kompromittáló felvételt, ám a sztár átalakul kiborggá, és ez az átváltozás megrettenti a támadóit. Billy számos ötlettel állt elő annak érdekében, hogy népszerűsítse a Cyberpunkot. Megváltoztatta az imázsát is, koncertjein pedig igyekezett minél hangsúlyosabb szerepet adni a videotechnikának és a komputereknek.


1994-ben a sztár egymás után kétszer is túladagolta magát. Második alkalommal összeesett egy Los Angeles-i night club előtt. Kiderült, hogy túladagolt egy GHB nevű szert, amely egyébként engedélyezett anyagnak számított, súlyemelők is használták. A szer lelassítja a testfunkciókat, és a kábulathoz hasonló nyugalmi állapotot teremt. A GHB-t gyakran épp arra használják, hogy más szerek hatását ellensúlyozzák vele, például a kokainét, amely viszont felgyorsítja a szervezet működését. Az ellentétes hatású szerek együttes alkalmazása azonban fokozott veszélyekkel jár, ami Billynek kis híján az életébe került. Az ügynek mindazonáltal pozitív hozadéka is volt: a sztár végre rádöbbent arra, hogy gyermekei érdekében muszáj határt szabnia káros szenvedélyeinek, amíg még nem késő. Ennek érdekében részt vett egy elvonókúrán. A kábítószerről nem tudott teljesen leszokni, de az elvonókúra óta úgy nyilatkozik, hogy képes uralkodni a drogok iránti szenvedélyén. Ironikus módon akkoriban két olyan kislemeze is megjelent, amely a kábítószerekről szól. Az egyik Lou Reed Heroin című dalának feldolgozása, a másik pedig a Féktelenül című akciófilm számára készült. Az izgalmas alkotás (és a filmdal) eredeti címe Speed, amely ugyan sebességet jelent – ami a film cselekményének fontos motívuma –, ám az angol szlengben a kábítószerek egyik fajtáját is így nevezik. A filmdal érdekessége, hogy elkészítésében a régi barát, Steve Stevens is részt vett, mindazonáltal az alkotói együttműködés akkor még nem állt helyre. Az EMI-jal támadt művészi és anyagi nézeteltérések miatt Idolnak 1995-től évekig nem jelent meg semmilyen új lemeze, ezért a szórakoztatóipar egyéb területein próbált érvényesülni. 1996-ban fellépett a The Who együttes Quadrophenia című zenés darabjának új változatában. 1998-ban önmagát játszotta a Nászok ásza című filmben, amelyben nagy slágere, a White Wedding is elhangzott. Szóba került, hogy ő játssza a gonosz Jacob Kellt a Hegylakó 4: A játszma vége című filmben, ám a szerepet Bruce Payne-re osztották.


Az új évezred
2000-ben Idol vendégként működött közre Tony Iommi albumán, amelyen az Into the Night című dalt énekli. (Ő a társszerző is.) A Heavy Metal 2000 című animációs fantasyben Odint szólaltatta meg. A VH1 tévécsatorna 2001. április 16-án (más forrás szerint: 15-én) sugározta a Behind the Music című sorozatának Billy Idolról szóló epizódját. A széria akkoriban annyira népszerű volt, hogy aki szerepelt benne, az iránt újra feltámadt a közönség érdeklődése. Ez Billy esetében sem történt másképp. Három nappal később Steve Stevensszel együtt vett részt a VH1 Storytellers című műsorában is. Programjuk oly nagy sikert aratott, hogy a két régi barát a közös munka folytatása mellett döntött. A Storytellers zenei anyaga CD-n is forgalomba került, nem sokkal később pedig piacra dobtak egy újabb Billy Idol-válogatást. Ezen hallható Keith Forsey Don't You (Forget About Me) című szerzeménye, amelyet Idol annak idején visszautasított, ezért elsőként a Simple Minds énekelte lemezre, és az a verzió 1985-ben nagy sláger lett. A Greatest Hits című kiadvány több mint négymillió példányban fogyott el világszerte, ami a letöltések korában igencsak figyelemre méltó eredmény.


2005 márciusában megjelent Billy régóta várt új albuma, a Devil’s Playground, amely a Billboard 200-as slágerlistáján a 46. helyig jutott. A kiadványt az énekes természetesen turnéval népszerűsítette, s koncertjein olyan új dalokat is előadott, amelyek a CD-ről kimaradtak. E dalok egyike a Big World, amelyet a lányának írt. 2005. augusztus 8-án a Fashion Rocks Show-ban Billy Lisa Marie Presley (a nagy Elvis lánya, a néhai Michael Jackson volt felesége) társaságában énekelte el a White Wedding című slágerét. Billy ezüst színű öltönyt, Lisa Marie fehér esküvői ruhát viselt. A CBS egy hónappal később sugározta a műsort. A kritikusok nem tettek lakatot a nyelvükre, ugyanis kerek perec kijelentették, hogy Lisa Marie egyáltalán nem tud énekelni. 2006-ban Idol közreműködött billentyűse, Derek Sherinian Blood of the Snake című szólólemezén, amelyen a Mungo Jerry In the Summertime című örökzöld slágerét adta elő. 2006 novemberében Happy Holidays címmel egy karácsonyi albumot jelentetett meg, rajta olyan örökzöldekkel, mint például a Frosty the Snowman, a Jingle Bell Rock és a Silent Night. 2008. június 24-én hozták forgalomba az énekes új válogatáslemezét The Very Best of Billy Idol: Idolize Yourself címmel. Ezen két, korábban ki nem adott dal is hallható, a John Wayne és a New Future Weapon. Egy harmadik kiadatlan dal, a Fractured az iTunes-on keresztül vált letölthetővé. Az új kiadványt egy újabb turné követte, amelyen Idol a Def Leppard együttessel vett részt. Billy folyamatosan koncertezik a világ különböző pontjain. 2010. július 1-jén a soproni Volt Fesztiválon lépett fel, ahol megérdemelt sikert aratott magyar rajongói előtt is. (A budapesti nézők 2006-ban láthatták-hallhatták a Petőfi Csarnokban.)


A BILLY IDOL BAND TAGJAI
2010-es felállás
* Steve Stevens – gitár (1981–1986, 2001-től)
* Billy Morrison – gitár (2010-től)
* Stephen McGrath – basszusgitár
* Derek Sherinian – billentyűs hangszerek (2002-től)
* Jeremy Colson – dob, ütős hangszerek (2010-től)

Korábbi tagok
* Mark Younger-Smith – gitár (1990–1996)
* Mark Schulman – dob (1993–2001)
* Tal Bergman – dob (1993)
* Danny Sadownik – ütős hangszerek (1993)
* Jennifer Blakeman – billentyűs hangszerek (1993)
* Julie Greaux – billentyűs hangszerek (1993)

SZAKMAI ELISMERÉSEK
Grammy-díj
* 1985: Rebel Yell – a legjobb férfi rockénekes (jelölés)
* 1987: Whiplash Smile – a legjobb férfi rockénekes (jelölés)
* 1991: Cradle of Love – a legjobb férfi rockénekes (jelölés)

MTV Video Music-díj
* 1984: Dancing With Myself – legjobb rendezés, legjobb speciális effektusok, legjobb fényképezés, legjobb vágás (jelölés)
* 1990: Cradle of Love – legjobb videoklip egy filmből (díj)
* 1990: Cradle of Love – legjobb videoklip férfi előadótól, legjobb speciális effektusok (jelölés)
* 1993: Shock to the System – legjobb speciális effektusok, legjobb vágás (jelölés)

BRIT-díj
* 1991: Billy Idol – legjobb brit video (jelölés)


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek
* 1981: Dancing With Myself / Ugly Rash
* 1982: Mony Mony / Baby Talk
* 1982: White Wedding / Hole in the Wall
* 1982: White Wedding / Dancing With Myself
* 1982: Hot in the City / Dead on Arrival
* 1982: Hot in the City / Hole in the Wall
* 1982: Hot in the City / Mony Mony
* 1984: Rebel Yell / Crank Call
* 1984: Eyes Without a Face / Blue Highway
* 1984: Flesh for Fantasy / Blue Highway
* 1984: Catch My Fall / Daytime Drama
* 1984: I Want a New Drug / Eyes Without a Face (promóciós lemez)
* 1985: Mega-Idol-Mix (egyoldalas promóciós lemez)
* 1986: Soul Standing By / Worlds Forgotten Boy
* 1986: To Be a Lover / All Summer Single
* 1987: Mony Mony (Live) / Shakin' All Over (Live)
* 1987: Don't Need a Gun / Fatal Charm
* 1987: Sweet Sixteen / Beyond Belief
* 1987: Mony Mony / Shakin' All Over
* 1988: Hot in the City / Catch My Fall
* 1990: Cradle of Love / 311 Man
* 1990: L. A. Woman / License to Thrill
* 1990: Prodigal Blues / The Loveless
* 1993: Heroin (5-féle verzió)
* 1993: Shock to the System / Heroin (Overlords Mix) / Heroin (Durga Trance Dub)
* 1993: Adam in Chains (Edit) / Adam in Chains (Album Version)
* 1993: Aftershock (promóciós lemez)
* 1994: Speed / Rebel Yell (Acoustic Version)
* 2001: Don't You (Forget About Me) (4-féle verzió) (promóciós lemez)
* 2005: Scream (Radio Edit) / Scream (Album Version) / Bleeding Me Insane / Scream (Call out Hook)
* 2008: John Wayne (Radio Edit) / John Wayne (Album Version) / Blue Highway / Cradle of Love (Live)

EP-k
* 1980: Mony Mony / Baby Talk / Untouchables / Dancing With Myself (Mony Mony és Don’t Stop címmel is megjelent)
* 1981: Dancing With Myself / Love Calling (Dub Version) / White Wedding / Hot in the City
* 1984: Eyes Without a Face / The Dead Next Door / Dancing With Myself / Rebel Yell
* 1985: Rebel Yell (Extended Version) / (Do Not) Stand in the Shadows (Live) / Blue Highway (Live)
* 1986: To Be a Lover (Mother of Mercy Mix) / To Be a Lover / All Summer Single


Albumok
* 1982: Billy Idol
* 1983: Rebel Yell
* 1986: Whiplash Smile
* 1990: Charmed Life
* 1993: Cyberpunk
* 2005: Devil’s Playground
* 2006: Happy Holidays
* 2008: Sight & Sound: Classic Performance Live (CD + DVD)

Válogatások
* 1984: Greatest Hits
* 1985: Vital Idol
* 1988: Idol Songs: 11 of the Best (LP)
* 1988: Idol Songs: 15 of the Best (CD)
* 2001: Storytellers
* 2001: Greatest Hits
* 2003: The Essential
* 2008: The Very Best of Billy Idol: Idolize Yourself
* 2009: 10 Great Songs

VHS, DVD, BLU-RAY
* 1987: Mony Mony (promóciós kiadvány)
* 1987: More Vital Idol
* 1991: The Charmed Life and Other Vital Videos
* 1993: Cyberpunk: Shock to the System
* 2002: VH1 Storytellers
* 2007: The Clips
* 2008: The Very Best of Billy Idol: Idolize Yourself
* 2008: Sight & Sound: Classic Performance Live (DVD + CD)
* 2009: In Super Overdrive Live
* 2011: No Religion Live

VIDEÓK





Hot in the City (másik klip)
















John Wayne (csak zene!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése