disco

disco

2012. január 26., csütörtök

ERUPTION

A brit Eruption együttes 1974 és 1985 között létezett. A nyugatnémet Frank Farian támogatásának köszönhetően az eurodisco legismertebb sztárjai közé tartozott, akárcsak a menedzser másik pártfogoltja, a Boney M. Az Eruption a diszkózene mellett kísérletezett a reggae-vel és az R&B-vel is. Sikereiben kulcsszerepet játszott Precious Wilson énekesnő, aki 1979-ben szólókarrierbe kezdett. Részben Wilson távozása, részben a diszkózene népszerűségének visszaesése miatt az együttes az 1980-as évek elején kiszorult a műfaj élmezőnyéből. 1980-ban új énekesnőjével Budapesten is fellépett. Legismertebb slágerei: I Can’t Stand the Rain, One Way Ticket, Leave a Light, Go Johnnie Go, Runaway.


TAGOK
* Leslie Jackson (1974–1975, ének)
* Precious Wilson (1974–1979, ének)
* Kim Davis (1980, ének)
* Jane Jochen (1980–1985, ének)
* Greg Perrineau (gitár)
* Morgan Perrineau (basszusgitár)
* Gerry Williams (billentyűs hangszerek)
* Eric Kingsley (dob)

KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Az Eruption 1974-ben alakult Londonban. A zenészek eleinte a Silent Eruption nevet használták. (Ennek oka talán az lehetett, hogy az NSZK-ban néhány évvel előttük már létezett egy Eruption nevű, szintetizátorzenét játszó trió.) A tagok szorgalmasan gyakoroltak, majd 1975-ben beneveztek az RCA tehetségkutató versenyére, amelyet meg is nyertek. A díj természetesen egy lemezszerződés volt. A felvett dal 1976-ban jelent meg Let Me Take You Back in Time címmel. Az R&B stílusú felvétel nem aratott említésre méltó sikert, ezért Leslie Jackson énekesnő kivált a zenekarból. Helyét a jamaicai születésű Precious Wilson foglalta el, aki addig csak háttérvokálozott az együttesben. A Silent Eruption zenészei ezután úgy döntöttek, hogy szerencsét próbálnak az NSZK-ban. Kisebb klubokban léptek fel, így például Frank Farian saarbrückeni diszkójában. Farian akkoriban már óriási sikerrel futtatta a Boney M.-et, és úgy gondolta, érdemes lenne még egy hasonló együttest elindítani a népszerűség felé. Szerződést ajánlott a brit zenekarnak, amelynek nevét Eruptionre rövidítette. Elsőként a Party Party című kislemezüket adta ki. A kiadvány népszerűsítése érdekében az Eruption előzenekarként vett részt a Boney M. nagyszabású turnéján, amelyen a sztárcsapat a Love for Sale című új albumát mutatta be a közönségnek.


A siker évei
1977-ben került az üzletekbe az Eruption első nagylemeze. A tracklista egy részét korábbi szerzemények újrahangszerelt változatai alkották, a többi felvétel kifejezetten az album számára készült. Ezek egyike Ann Peebles I Can’t Stand the Rain című 1973-as számának feldolgozása, amely igazi világsláger lett, és azóta a diszkó műfaj egyik örökzöldjének számít. Nemcsak Európában került fel a slágerlistákra, hanem az Egyesült Államokban is a legnépszerűbb felvételek közé került. (1984-ben Tina Turner is műsorára tűzte, de népszerűség tekintetében még az ő változata sem vehette fel a versenyt az Eruption átiratával.) Az albumon szerepel a The Way We Were is, a világhírű amerikai film, az Ilyenek voltunk (1973) címadó dalának feldolgozása, amelynek eredetijét Barbra Streisand énekelte. Az LP-ről érdemes kiemelni még a Computer Love és a Be Yourself című szerzeményeket is. (Az előbbi például jelen sorok írójának kedvence az együttestől.)


Az album sikerét az Eruption korábbi kiadója, az RCA is igyekezett meglovagolni: EP formájában újra megjelentették a zenekar bemutatkozó kislemezét egy addig kiadatlan harmadik dallal (Love Is a Feeling) kiegészítve, amely Leslie Jackson és Precious Wilson duettje. 1978 végén jelent meg az Eruption második albuma, a Leave a Light. Erről elsőként a címadó dalt másolták kislemezre, amely azonban nem lett túl sikeres. 1979 elején jelent meg kislemezen a One Way Ticket, amely Neil Sedaka egyik kevésbé ismert dalának feldolgozása. Az amerikai slágerlistára ugyan nem jutott fel, Európában viszont bekerült a Top 10-be, és azóta szintén a műfaj örökzöldjei között tartják számon. Az Eruption sikereinek csúcsán, 1979-ben Precious Wilson bejelentette, hogy kiválik az együttesből, és szólókarrierbe kezd. Első lépésként a Boney M. Oceans of Fantasy című albumán működött közre két dalban (Let It All Be Music; Hold On, I’m Coming), majd sikeresnek mondható szólólemezei jelentek meg Frank Farian támogatásával.


A hanyatlás időszaka
Wilson utódját a zenészek Kim Davis személyében találták meg, és vele együtt vették fel a Fight Fight Fight című nagylemezt. Noha az Eruption két legnagyobb slágere feldolgozás volt, a zenészek megtagadták, hogy a harmadik albumra is készítsenek egyet. Az 1980-ban megjelent LP-ről a Go Johnnie Go (Keep On Walking, John B.) című dal vált népszerűvé Európában, Angliát kivéve, ahol az együttesnek 1977 óta először nem sikerült felkerülnie a slágerlistára. Az albumot turnéval népszerűsítették, melynek keretében az Eruption Budapestre is eljutott. A folytatást szomorú tragédia árnyékolta be: Kim Davis egy autóbalesetben életét vesztette. A turné leállt, sürgősen új énekesnőt kellett keresni. Jane Jochen lett Davis utódja, akivel gyorsan fel is vettek egy új kislemezt. Biztosra kellett menni, ezért a zenészek megint egy feldolgozást készítettek, ezúttal egy Del Shannon-dal alapján, ám a Runaway még az NSZK-ban is csak mérsékelt sikert aratott.


Az együttes kiadója, a Hansa 1981-ben egy válogatáslemezzel próbálta ismét felhívni a figyelmet az Eruptionre. Kiadtak egy kislemezt is a Fight Fight Fight LP-ről, de a You (You Are My Soul) csupán 65. lett a német toplistán. Mivel a Best of-album még csak fel sem került a slágerlistára, ezért a Hansa nem újította meg az Eruption szerződését. Az együttes Ralph Siegel (a Dschinghis Khan menedzsere) kiadójához, a Jupiter Recordshoz szerződött. Az új cégnél elsőként egy balladája jelent meg 1981 végén, az In a 1000 Years, ám a siker ezúttal is elmaradt. A Hansa viszont a 3 évvel korábbi, még Precious Wilsonnal felvett Leave a Light című albumról másolt ki egy kislemezt (Up and Away), de ez is visszhangtalan maradt. 1982-ben Joy to the World címmel egy újabb Eruption-kislemez jelent meg a Jupiternél. Mivel ez a kiadvány is megbukott, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Eruption kifulladóban van.


1983-ban a zenészek két klasszikus Motown-slágert dolgoztak fel (I Can't Help Myself, It's the Same Old Song), ismét sikertelenül. A Jupiter a kudarcok ellenére bízott bennük, és ugyanabban az évben kiadta az Our Way című nagylemezüket. Sem az LP, sem az újabb kislemez, az albumról kihagyott Sophisticated Lady nem keltette fel a közönség érdeklődését. Ezek után a Jupiter is ejtette az Eruptiont. 1985-ben az együttes Angliában, egy független lemezkiadónál, a Streetwise-nál jelentette meg a 3 számból álló Where Do I Begin? című maxiját. Ez is bukásnak bizonyult, ami a zenekar feloszlásához vezetett. Az I Can’t Stand the Rain megjelenésének 10. évfordulóján, 1988-ban egy remix készült a slágerből, amelyet főleg a lemezklubokban játszottak gyakran. Az együttes megalakulásának 20. évfordulóján, 1994-ben Frank Farian CD-n jelentette meg az Eruption és Precious Wilson legnagyobb slágereit. A 20 dal közül azonban mindössze 7 volt Eruption-felvétel, ráadásul az egykori menedzser azokat is újrakeverte. Egy évvel később az Ariola is kiadott egy Eruption-válogatást (I Can’t Stand the Rain), amelynek 16 trackje viszont javarészt eredeti felvételekből áll. 1997-ben Precious Wilson megszerezte a névhasználat jogát, és azóta Eruption starring Precious Wilson néven koncertezik. Repertoárján javarészt szólófelvételei szerepelnek, az új Eruption munkájában egyetlen korábbi zenész sem vesz részt.


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek
* 1976: Let Me Take You Back in Time / Funky Lover
* 1977: Party Party / Wayward Love
* 1977: I Can't Stand the Rain / Be Yourself
* 1978: Leave a Light / Give Me a Little Piece of Your Sweet Side
* 1979: One Way Ticket / Left Me in the Rain
* 1980: Go Johnnie Go / Call My Name
* 1980: Runaway / Good Good Feelin'
* 1981: You (You Are My Soul) / Fight Fight Fight
* 1982: Up and Away / Sweet Side
* 1983: In a Thousand Years / We Don't Need Nobody
* 1983: I Can't Help Myself / It's the Same Old Song
* 1983: Joy to the World / Time
* 1983: Sophisticated Lady / Big Bang
* 1985: Where Do I Begin / Snap / Brokeaway
* 1988: I Can't Stand the Rain '88
* 1994: One Way Ticket '94


Albumok
* 1977: Eruption
* 1978: Leave a Light
* 1980: Fight Fight Fight
* 1983: Our Way

Válogatások
* 1981: The Best of Eruption
* 1994: Gold 20 Superhits (Eruption & Precious Wilson)
* 1995: I Can’t Stand the Rain
* 2003: Collection
* 2006: Greatest Hits (megegyezik a Gold 20 Superhits anyagával)

VIDEÓK



I Can't Stand the Rain (másik klip)





One Way Ticket (másik klip)



You (You Are My Soul) (csak zene!)