Amanda Lear (Hongkong, 1939. november 18.) francia énekesnő és írónő az 1970-es évek európai diszkókirálynője volt, aki az új évezredben is aktív. Általában angolul énekel, de repertoárján olasz, francia és spanyol nyelvű felvételek is szerepelnek. Jellegzetesen mély, kissé férfias színezetű hangja miatt egy időben azt pletykálták róla, hogy valójában nővé operált férfi. Származását, születési idejét és helyét, valamint nemét tulajdonképpen még mindig homály fedi. Állítólagos igazi neve Alain Louis René Maurice Tapp, születési ideje 1936 és 1946 közé tehető, a november 18-a azonban nem tűnik kétségesnek, ámbár az IMDB szerint 1939. június 18-án született Saigonban. Hongkong és Saigon mellett Hanoi és Svájc is felmerültek születése helyszíneként. Egy francia folyóirat, a Libération honlapján található cikk szerint viszont a sztár bemutatta a lap újságírójának személyi azonosítókártyáját, amelyen az áll, hogy 1950. november 18-án született Saigonban, Amanda Lear néven. A díva úgy nyilatkozott, hogy Salvador Dalí és David Bowie ötlete volt az, hogy szexuális identitását homályban tartsák, mert akkoriban a kétértelműség divatját éltük. Erre a kétértelműségre egyébként néhány slágerének saját maga által írt szövege is jó példa, különösen a Fabulous (Lover, Love Me) ezen sorai: „Surgeons built me so well / that nobody could tell / that I once was somebody else” (A sebészek úgy átalakítottak, / hogy senki meg nem mondaná, / valaha másvalaki voltam.) Igaz, nem teljesen egyértelmű, hogy Amanda valóban ezt énekli-e a dalban, ugyanis a dalszövegek közlésére specializálódott internetes oldalakon a Fabulous (Lover, Love Me) szövege ennél a résznél gyakran különbözik. Az 1980-as években a diszkókirálynő népszerűsége kissé megfakult, és ezzel összefüggésben gyakran lehetett hallani festőnői ambícióiról. Egyszer még azt is nyilatkozta, hogy zárdába vonul, az énekléssel azonban soha nem hagyott fel. A 1990-es években feltámadt nosztalgiahullám jegyében iránta is újra megnőtt az érdeklődés, de már lényegesen szűkebb rajongótábora van, mint fénykorában. Túl a csúcson többször járt Magyarországon. Jelenleg az Avignonhoz közeli Saint-Étienne-du-Grès-ben él.
KARRIERTÖRTÉNET
Salvador Dalí modellje
Amanda Lear édesapja francia–angol, édesanyja orosz származású. A gyermek Amanda Franciaországban és Svájcban nevelkedett. Mire nagykorú lett, az angol és a francia mellett perfekt elsajátította a német, az olasz és a spanyol nyelvet is. Élénken érdeklődött a művészetek iránt, ezért előbb Párizsban, majd Londonban tanult festészetet. Fiatal lányként természetesen nem vetette meg a szórakozást sem. Vonzó külsejének köszönhetően a londoni éjszakai klubélet népszerű személyiségévé vált. Közeli kapcsolatba került a Rolling Stones egyik tagjával, Brian Jonesszal, aki 1969-ben elhunyt. (Halála hivatalosan balesetnek minősült, de egyes feltételezések szerint meggyilkolták.) Londonban figyelt fel rá Catherine Harlé, egy neves modellügynökség vezetője, aki munkát ajánlott neki. Amanda visszatért Párizsba, ahol modellként kezdett dolgozni. A francia fővárosban találkozott Salvador Dalíval. A világhírű festőművész felkérte, hogy legyen az állandó modellje. Munkakapcsolatuk mintegy másfél évtizedig tartott, ámbár együttlétüket ők maguk inkább „spirituális házasság”-nak tekintették.
Dalí az európai kulturális örökséget ismertette meg pártfogoltjával, akit rendszeresen magával vitt az utazásaira, különös tekintettel a leghíresebb múzeumokra, Amanda pedig az „ellenkultúrá”-t hozta testközelbe mentora számára. Dalí a reklám érdekében elterjesztette a múzsájáról, hogy valójában férfi. Amanda a pletykát – ugyancsak reklámcélokból – számos aktfotósorozattal igyekezett cáfolni. 1973-ban ő volt a modell a Roxy Music For Your Pleasure című lemezének borítóján. Az együttes énekesével, Bryan Ferryvel olyan szoros kapcsolatba került, hogy eljegyezték egymást, de végül nem házasodtak össze. Ezt követően David Bowie-val esett szerelembe, aki arra biztatta, hogy próbálkozzon meg az énekléssel, sőt fizette kedvese ének- és táncóráit is. Saját magyar származású hangképzéstanárát, Florence Wiese-Norberget ajánlotta Amandának. (Egyes források szerint Amanda állítólagos férfiúi mivoltának terjesztését is az önreklámban igen járatos Bowie javasolta, aki akkortájt uniszex megjelenésével nagy feltűnést keltett, feltételezett biszexualitása például évekig a bulvársajtó kedvenc témái közé tartozott.) A sztárjelölt stílszerűen Stars címmel készítette el első demóját, amely azonban soha nem jelent meg.
Az első sikerek
Lear 1975-ben készítette első kislemezét, amelyen Elvis Presley Trouble című felvételét dolgozta fel. Az Angliában kiadott single Amanda rockénekesnői ambícióit tükrözte – példaképének Tina Turnert tekintette –, de a kiadvány nem lett igazán sikeres. Mindazonáltal készített egy francia nyelvű verziót is (La Bagarre), amely Franciaországban szintén észrevétlen maradt, az NSZK-ban azonban szerény sikert aratott. Erre figyelt fel Anthony Monn producer és a nyugatnémet Ariola lemezkiadó, amely egy hét évre és hat albumra szóló szerződést kötött az énekesnővel. Amanda megfogalmazása szerint „csillagászati” honoráriumban állapodtak meg. A cég müncheni stúdiójában Lear és Monn hozzáláttak egy nagylemez elkészítéséhez. Az előhírnökként megjelent kislemez, a Blood and Honey meghozta a remélt áttörést, de immár nem a rock, hanem az akkoriban legdivatosabb irányzat, a diszkózene frontján: a cím Dali egyik festményére (La Miel Es Más Dulce que la Sangre: A méz édesebb a vérnél) utal. 1977-ben került az üzletekbe az I Am a Photograph című album, amely Európa-szerte óriási sikert aratott. Az énekesnő egy csapásra a vén kontinens diszkókirálynője, „Lear királynő” lett. Következő kislemeze, a Queen of Chinatown szintén a slágerlisták csúcsait ostromolta. Mivel ez a dal eredetileg nem szerepelt az albumon, ezért az élelmes üzletemberek újra forgalomba hozták a nagylemezt, a kevésbé sikeres La Bagarre-t azonban lecserélték a Queen of Chinatownra. A taktika bevált, az LP második kiadása szintén kelendőnek bizonyult.
A diszkókirálynő
Az 1978-as album, a Sweet Revenge még nagyobb sikert aratott, mint a debütáló LP. Több mint négymilliót adtak el belőle világszerte, és 41 országban került fel a slágerlistákra. Az album A oldala egy öt felvételből álló, több mint negyedórás, folyamatos kompozíció, amely egy fausti történetet mesél el: egy fiatal lány eladja lelkét az ördögnek a hírnévért és a szerencséért cserébe. A diszkószvitből a Follow Me az énekesnő legismertebb slágerévé vált, amelyet az évek során többféle változatban is elénekelt. Az LP további népszerű felvételei: Gold, Run Baby Run, Enigma (Give a Bit of Mmh to Me). 1978-ban Amanda szerepelt az olasz tévé nagy vitákat kavart és hamar megszűnt showműsorában, a Stryxben, illetve az erotikus produkcióiról ismert rendező, Joe d'Amato (Aristide Massaccesi) Follie di notte című dokumentumfilmjében, amelyben aktuális slágereiből is előadott hármat: Follow Me, Gold, Enigma (Give a Bit of Mmh to Me). 1979-es lemeze, a Never Trust a Pretty Face a legtöbb rajongó szerint Amanda legjobb albuma. Nyitófelvétele, a Fashion Pack egy lendületes ritmusú sláger, amely a híres New York-i Studio 54 diszkóról és sztárvendégeiről szól. A Lili Marleen a – főleg Marlene Dietrich előadásában – jól ismert világháborús katonadal diszkózenei átdolgozása. Az LP csúcsslágerének a B oldal nyitányaként hallható The Sphinx bizonyult, amely egyébként Amanda személyes kedvence. A B oldal további meglepetései: Black Holes, Intellectually, a francia nyelven előadott Miroirs és a lírai hangvételű Dreamer (South Pacific). Amanda 1979-ben a magánéletben is révbe ért: feleségül ment a francia felső tízezer egyik híres-hírhedt személyiségéhez, Alain Philippe Malagnachoz, aki egy ideig Sylvie Vartan producereként is ténykedett. Férje múltja legalább olyan mozgalmasnak (és homályosnak) nevezhető, mint a díváé: a biszexuális Malagnac például egy személyben volt Roger Peyrefitte homoszexuális író titkára, szeretője és fogadott fia.
Az 1980-as évek
Az új évtizedben bealkonyult az eurodisco irányzatának, és ez Amanda karrierjén is meglátszott. Diamonds for Breakfast (1980) című LP-jét elsőként Skandináviában hozták forgalomba, ahol az énekesnő különösen népszerű volt. A siker nem is maradt el, Európa többi országában azonban a nagylemez a vártnál mérsékeltebb érdeklődést keltett. Pedig ezen az albumon hallható a sztár egyik legnépszerűbb slágere, a Fabulous (Lover, Love Me), amelyet a nyugatnémet tévé Disco, Disco, Disco című emlékezetes élő műsorának fénypontjaként is előadott. Slágernek bizonyult még a Diamonds, illetve néhány országban a Japan és a When. A Diamonds for Breakfast lett Amanda legnagyobb sikere Olaszországban, ahol tévés műsorok vezetésére kérték fel. A diszkó iránti érdeklődés látványos visszaesése miatt Angliában Trevor Hornnal akart egy merőben más jellegű új albumot készíteni, az Ariola azonban meghiúsította ezt a szándékát. 1981-es LP-je, az Incognito Nyugat-Európában ugyan megbukott, ám a spanyol változat sikeresnek bizonyult Dél-Európában és Dél-Amerikában. 1982-ben Amanda beperelte az Ariolát, hogy felbonthassa a velük kötött szerződését, de nem járt sikerrel. Ugyanabban az évben készítette utolsó közös felvételét Anthony Monn-nal: a Fever egy 1956-os Little Willie John-sláger átirata. A diszkókirálynő előtt olyan sztárok énekelték már ugyanezt a dalt, mint Peggy Lee, a Boney M. és Suzi Quatro, később pedig Madonna és Beyoncé.
Az olasz sikereknek köszönhetően az énekesnő néhány évig Itáliában dolgozott. Itt adta ki az Incredibilmente Donna című kislemezt, illetve a Tam Tam című albumot. A nagylemez megbukott, és egyben le is zárta az Ariola-korszakot Amanda pályafutásában. A sztár akkoriban igen kritikusan nyilatkozott addigi dalairól: „A zene egyszerűen pocsék volt, de legalább megpróbáltam értelmes szövegeket írni hozzájuk”. (E sorok írója kissé cinikusan jegyezné meg, hogy a zene az Ariola-korszak után sem lett jobb, és szerinte az 1977–1983 közötti Amanda-slágerek a legjobbak.) 1984-ben a neves olasz rendező, Mauro Bolognini rendezte a diszkódíva Assassino című slágerének videoklipjét. Amanda 1985-ös maxija, a No Credit Card a diszkókban sikeresnek bizonyult. Ugyanabban az évben My Life with Dali (Dali – 15 Jahre mit Salvador Dali) címmel egy könyvet jelentetett meg a híres festőművésszel töltött viharos éveiről. 1987-ben egy újabb nagylemezt adott ki Secret Passion címmel. A kiadó a Troggs együttes Wild Thing című felvételének feldolgozását szánta az LP „húzósláger”-ének, ám a dal a vártnál mérsékeltebb sikert aratott. Ráadásul egy autóbaleset megakadályozta az énekesnőt abban, hogy élő fellépésekkel népszerűsítse az albumot. Az évtized végén Amanda régi slágere, a Follow Me felmelegítésével próbálkozott. Az 1987-es verzió nem keltett különösebb figyelmet, a két évvel későbbi változat viszont újra a diszkók kedvencei közé került, noha a slágerlistákon már nem került számottevő pozícióba.
Az 1990-es évektől napjainkig
1993-ban Cadavrexquis címmel jelent meg a következő Amanda-album. Ezen három korábbi slágere is megtalálható új hangszerelésben, a Follow Me, a Lili Marleen és a Fashion Pack. Utóbbinak még a szövegét is aktualizálták. Mégsem ezek az átdolgozások, hanem egy vadonatúj dal, a Fantasy lett a kedvenc. 12 év után, 1995-ben az énekesnő ismét Münchenben vett fel egy albumot. Az Alter Ego olyan nagy sikernek bizonyult, hogy két évvel később újra megjelentették. 1995-ben Amanda egy nagyszabású párizsi nosztalgiakoncerten lépett fel, többek között a Boney M., Grace Jones és Gloria Gaynor társaságában. 1995. május 5. és 1996. május 6. között az egyik német kereskedelmi adó, az RTL II erotikus magazinműsora, a Peep! műsorvezetőjeként szerepelt a médiában: 39 adásban volt látható, a főcímdal is természetesen tőle származott. 1998-ban Back in My Arms címmel egy speciális válogatást adott ki, amelyen nagy slágerei hallhatók, javarészt remix változatok formájában.
2000. december 17-én Amandát súlyos csapás érte: szeretett férje bennégett vidéki házukban. A tűz okát nem sikerült tisztázni. Malagnacon kívül egy azonosítatlan férfi tetemét is megtalálták a romok között. A homályos körülmények miatt a rendőrség Amandát is kihallgatta az ügyben. Az életvidám dívát a tragédia sem törte össze: hamarosan megint nyilvános szerepléseket vállalt, a pletykasajtó szerint pedig újabb hódolók is feltűntek a láthatáron. A korosodó Amanda az új évezredben is hallat magáról, hiszen évente jelennek meg friss felvételei. 2006-ban egyik nagy slágere, a Queen of Chinatown modernizált változatát dobta piacra. 2008 novemberében a francia tévében bejelentette, hogy a következő év tavaszán megjelenik új lemeze, a Brief Encounters. A 25 dalt tartalmazó dupla CD (Amanda karrierjének első dupla stúdióalbuma) végül 2009 októberében került a boltokba, először Olaszországban. Számos érdekes feldolgozás kapott helyet rajta, így például Amanda egykori szerelme, David Bowie két örökzöldjének (Sorrow, This Is Not America) átirata, továbbá Lou Reed Perfect Day, Françoise Hardy Comment te dire adieu és Amy Winehouse Back to Black című felvételeinek új, Amanda-féle változatai. Különlegesség még a Pet Shop Boys Always on My Mind című slágerének átirata, hiszen már az eredeti dal is valójában egy 1972-es Elvis Presley-szám feldolgozása. A Doin' Fine eredeti hangmintát tartalmaz a Boney M. Daddy Cool című 1976-os diszkóklasszikusából. A Let the Music Play egy 1977-es Giorgio Moroder-szerzemény, a Suicide Is Painless pedig a M. A. S. H. című film és tévésorozat zenei témájának feldolgozása. (Amanda 2000-ben már elénekelte a From Here to Eternity című Moroder-slágert a szerző tiszteletére készült albumon.)
Alig másfél hónappal a Brief Encounters után Franciaországban Brand New Love Affair címmel egy másik Amanda Lear-album látott napvilágot, amelynek 8 dalát az új olasz dupla CD anyagával egy időben vették fel. (Bizonyos források album helyett EP-ként kategorizálják a bő 45 perces kiadványt.) A címadó dalt és a C'est la Vie című felvételt az album producerei, Peter Wilson és Chris Richards írták, az I'm Coming Up pedig 2010 júniusában maxilemezen is megjelent. A két album mellett Amanda színpadi színésznőként is sikerrel aktivizálta magát: 2009 márciusa és 2010 januárja között a Panique au Ministère című színdarabbal végigturnézta Franciaországot. Időközben a Brief Encounters olyan nagy sikert aratott, hogy a megjelenése óta eltelt bő másfél évben három újabb kiadást ért meg. Egy következő album előhírnökeként jelent meg 2011 áprilisában a Chinese Walk című dal. 2011 szeptemberétől a párizsi közönség a Lady Oscar című színdarab főszerepében csodálhatja meg az örökifjú és sokoldalú sztárt, az előadás a Théâtre de la Renaissance repertoárján szerepel. A beígért új album, az I Don't Like Disco a legutóbbi hírek szerint 2012. január 9-étől vásárolható meg.
Érdekességek
* April Ashley, az ismert brit transzszexuális művész önéletrajzi könyvében (April Ashley's Odyssey) azt állította, hogy az 1950-es évek végén együtt lépett fel Amanda Learrel a párizsi Carrousel Clubban. Ashley szerint Amanda akkor még férfi volt, Alain Tappnek hívták, műsoraiban viszont a Peki d'Oslo művésznevet használta. Amanda/Alain külföldi turnékon is részt vett a társulattal. Romy Haag, a német transzszexuális sztár 1999-es önéletrajzában (Eine Frau und mehr) lényegében megerősítette Ashley szavait. Haag Peki d'Oslóként találkozott először Amandával, aki az 1970-es évek elején kétszer is fellépett vele éjszakai klubjában, a Chez Romy Haagban. A brit menedzser, Simon Napier-Bell szintén azt állítja, hogy a Peki nevet viselő Leart egy londoni melegbárban mint fiút ismerte meg. Lemezt is akart készíteni vele. Párizsban látta őt újra, amikor Peki már az Amanda nevet viselte, és Salvador Dalí pártfogása alatt állt, ezért a tervezett lemez végül nem készült el.
* A fenti híresztelések alapján az énekesnő művésznevében egyesek azóta különféle „titkos” utalásokat véltek felfedezni. Ezek szerint az „Amanda Lear" valójában az „A Man” (Egy férfi) és a „Dalí” kombinációja, más értelmezések szerint a „L'amant Dalí” (Dalí szeretője) szókapcsolat eltorzításáról van szó.
* Amikor Amanda a Secret Passion című nagylemez megjelenésének időszakában autóbaleset miatt kórházba került, betegágyában hozzálátott első regénye, a The Immortal megírásához.
* Néhány éve szóba került, hogy film készül Amanda önéletrajzi regényéből. A díva fiatalkori énjét a német topmodell, Claudia Schiffer játszotta volna. A két sztár Amanda visszaemlékezései szerint egy étteremben találkozott. Claudia ezekkel a szavakkal lelkendezett: „Imádtam a könyvedet, Amanda! Ki írta helyetted?” Az írói munkásságára büszke exdiszkókirálynő nem késlekedett a frappáns válasszal: „Magam írtam, drágám. És neked ki olvasta fel?” Ezek után a tervezett filmből persze nem lett semmi.
* 2002-től Amanda élettársa a nálánál bő 3 évtizeddel fiatalabb olasz színész és modell, Manuel Casella volt. Hat évig éltek együtt. A bulvársajtó szerint Manuelt a 25 éves Édouard Collin követte. Amanda azzal indokolta választását, hogy a korban hozzá illő férfiak „festik a hajukat és golfoznak”. Mivel az idős díva nem titkolja, hogy a szex továbbra is kedvenc elfoglaltságai közé tartozik, nem kizárt, hogy Édouard korántsem az utolsó férfi az életében.
* 2004-ben egy Kinder Bueno-reklámhoz használták fel Amanda egyik slágerét, az Enigma (Give a Bit of Mmh to Me) című dalt, amely ekkor ismét népszerűvé vált. Ugyanabban az évben Pedro Marin, spanyol énekes rockos feldolgozást készített az énekesnő Run Baby Run című dalából. (Az Amanda által énekelt eredeti felvétel és az Enigma egyaránt a Sweet Revenge című albumon szerepel.) A siker eredményeként elkészült egy tribute-album Diamonds – Pedro Marín Canta Amanda Lear címmel.
* Amanda egyik korai slágere, a Queen of Chinatown 2005-ös verzióját DJ Sterbinszky készítette, és ez a változat külföldön is ismertté vált.
* 2006 júliusában a francia kulturális miniszter, Renaud Donnedieu de Vabres a francia művészetekért végzett munkája elismeréseként a Chevalier Dans L'ordre National Des Arts Et Des Lettres elnevezésű díjjal tüntette ki Amandát, számos más művésszel egyetemben. A kitüntettek listáján az énekesnő „Amanda TAPP dite Amanda LEAR” néven szerepel.
* Amanda Lear nagylemezei körülbelül 15 millió példányban keltek el az évek folyamán, míg kislemezeinek eladási példányszáma meghaladja a 25 milliót. Egyik 1979-es koncertjének anyaga videokazettán jelent meg a következő évben. 2008-ban bővített változatban DVD-n is forgalomba hozták.
* Kevéssé közismert, hogy 1967 óta Amanda Lear több filmben játszott kisebb-nagyobb szerepeket. 2007-ben Oliviero Rising címmel készült egy új filmje, egy romantikus komédia.
* 1977-ben mutatták be Flavio Mogherini La ragazza dal pigiama giallo című krimijét, amelyhez Riz Ortolani komponált kísérőzenét. Ortolani két dalt (Your Yellow Pyjama; Look at Her Dancing) írt Amanda számára, maga az énekesnő azonban nem szerepel a filmben.
DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1975: Trouble / Lethal Leading Lady
* 1976: La Bagarre / Lethal Leading Lady
* 1976: Blood and Honey / She's Got The Devil in Her Eyes
* 1976: Blood and Honey (Edit) / Blood and Honey (Album Version)
* 1977: Queen of Chinatown / My Alphabet
* 1977: Tomorrow / Queen of Chinatown
* 1977: Tomorrow / Alphabet (Prelude in C By J. S. Bach)
* 1977: Tomorrow / Mon Alphabet (Alphabet – French version)
* 1977: Tomorrow / Alfabeto (Alphabet – Italian Version)
* 1977: Blue Tango / Pretty Boys
* 1977: Tomorrow /Lady in Black
* 1978: Tomorrow / Pretty Boys
* 1978: Blue Tango / Blood and Honey
* 1978: Queen of Chinatown / Blood and Honey
* 1978: Queen of Chinatown / The Lady in Black
* 1978: Follow Me / Mother Look What They've Done to Me
* 1978: Follow Me / Run Baby Run
* 1978: Enigma (Give a Bit of Mmh to Me) / Gold
* 1978: Enigma (Give a Bit of Mmh to Me) / Run Baby Run
* 1978: Enigma (Give a Bit of Mmh to Me) / Hollywood Flashback
* 1978: Run Baby Run / Follow Me
* 1978: Run Baby Run / Follow Me (Part Two – Reprise)
* 1978: Run Baby Run / The Stud
* 1978: Gold (Single Version) / Lili Marleen (German–French Version)
* 1978: The Sphinx / Hollywood Flashback
* 1979: Fashion Pack / Black Holes
* 1979: Fashion Pack / Intellectually
* 1979: Fashion Pack / Lili Marleen
* 1979: Fashion Pack / Forget It
* 1979: Lili Marleen / Dreamer (South Pacific)
* 1979: Fabulous (Lover, Love Me) / Oh Boy
* 1980: Diamonds / It's a Better Life
* 1980: Ho fatto l'amore con me / Rockin' Rollin' (I Hear You Nagging)
* 1980: Ho fatto l'amore con me (Alternative Version) / Diamonds (Album Version)
* 1980: Le Chat de Gouttiere
* 1980: When / Ho fatto l'amore con me
* 1980: Ciao (When – Italian language version)
* 1980: Japan / Diamonds (Album Version)
* 1980: Solomon Gundie / Rockin' Rollin' (I Hear You Nagging)
* 1981: Égal / If I Was a Boy
* 1981: Ça M'est Égal / Made in France
* 1981: Igual (Égal – Spanish language version) / Ninfomanía (Nymphomania – Spanish language version)
* 1981: Igual (Égal – Spanish language version) / Made in France
* 1981: Nymphomania / (If I Was a) Boy
* 1981: Love Amnesia / Nymphomania
* 1981: Hollywood Is Just a Dream / Égal
* 1981: Red Tape / New York
* 1982: Follow Me / Hollywood Is Just a Dream
* 1982: Fever / Red Tape
* 1982: Incredibilmente Donna / Buon Viaggio
* 1983: Love Your Body / Darkness and Light
* 1983: No Regrets / It's All Over
* 1983: Bewitched (Extended Vocal Version) / Bewitched (Instrumental Dub) (promóciós lemez)
* 1984: Assassino / Stato d'Allarme
* 1984: Assassino / Assassino (Instrumental)
* 1984: Ritmo Salsa / Hotel Palace
* 1985: No Credit Card / Jungle Beat
* 1985: Women / Women Wow Wow
* 1986: Les Femmes / She Wolf
* 1987: Wild Thing / Aphrodisiac
* 1987: Aphrodisiaque (Aphrodisiac – French Language Version) / Desire
* 1987: Follow Me ’87 / I'm a Mistery
* 1987: Times Up / Aphrodisiac
* 1988: Thank You
* 1989: Tomorrow / Inch Allah ca va (feat. CCCP)
* 1989: Follow Me / Gold ’89
* 1989: Métamorphose / Métamorphose (Instrumental)
* 1990: L'ecole d'amour / Due
* 1992: Fantasy Face (Long Version) / Fantasy Face (7") / Fantasy Face (Instrumental) / Fantasy Mysterious (Long Version) / Fantasy Mysterious (House Mix)
* 1995: Everytime You Touch / What a Boy
* 1995: Peep! (22:15 Saturday Night Mix) / Peep! (Undercover Version) / Peep! (Instrumental Passion Mix) / On the Air Tonight
* 1996: Angel Love (Radio Version) / Angel Love (Maxi Mix) / Angel Love (Club Mix) / Angel Love (Instrumental)
* 1998: I'll Miss You (Love Version) / Never Trust a Pretty Face / Lili Marleen (promóciós lemez)
* 1998: Blood and Honey (remix)
* 1998: Follow Me (remix) / Tomorrow (remix)
* 1998: Queen of Chinatown (remix)
* 2000: From Here to Eternity (featuring Eric D. Clark)
* 2001: Love Boat
* 2002: Beats of Love (featuring Get Ready!)
* 2002: I Just Wanna Dance Again
* 2004: Martini Disease {featuring Jetlag)
* 2005: Paris by Night
* 2005: Copacabana
* 2006: Queen of Chinatown 2006
* 2009: Someone Else's Eyes (featuring Deadstar)
* 2009: Brand New Love Affair (In the Mix)
* 2010: I Am What I Am
* 2010: I'm Coming Up
* 2011: Chinese Walk
* 2011: La Bete et la Belle
* 2011: I Don't Like Disco
Albumok
* 1977: I Am a Photograph
* 1978: Sweet Revenge
* 1979: Never Trust a Pretty Face
* 1980: Diamonds for Breakfast
* 1981: Incognito
* 1983: Tam Tam
* 1987: Secret Passion
* 1989: Uomini Più Uomini
* 1990: Tant qu'il y aura des hommes
* 1993: Cadavrexquis
* 1995: Alter Ego
* 1997: Alter Ego (új kiadás)
* 1997: Amanda Lear
* 1998: Back in Your Arms
* 1999: Amanda '98 – Follow Me Back in My Arms
* 2003: Tendance
* 2004: Love Boat
* 2005: Heart
* 2005: Paris by Night
* 2006: With Love
* 2007: With Love (német kiadás, bónuszfelvétel: Johnny)
* 2008: Amour Toujours (a With Love olasz kiadása, bónuszfelvételek: Queen of Chinatown modern változatban, Tomorrow salsa változatban)
* 2008: My Baby Just Cares for Me (a With Love német újra kiadása)
* 2009: Brief Encounters (2 CD)
* 2009: Brand New Love Affair
* 2010: Brief Encounters Acoustique
* 2010: Brief Encounters Reloaded
* 2011: Brief Encounters Acoustique – The Golden Edition
* 2012: I Don't Like Disco
CD-válogatások
* 1989: Super 20
* 1990: Gold Series – Follow Me
* 1991: The Collection
* 1993: Je t'aime
* 1993: Telegramme
* 1995: Indovina Chi Sono
* 1997: Follow Me
* 1998: Queen of Chinatown
* 2000: Follow Me – Back in My Arms
* 2003: Living Legend
* 2005: Forever Glam!
* 2006: The Sphinx – Das Beste aus den Jahren 1976–1983 (3 CD)
* 2007: Greatest Hits
* 2008: Disco Queen of the Wild 70's
* 2010: ...Give a Bit of Mmh to Me
* 2010: My French Italian Songbook
VIDEÓK
Blood and Honey (másik klip)
Queen of Chinatown (másik klip)
Follow Me (másik klip)
Fashion Pack (másik klip)
Lili Marleen (másik klip)
Intellectually (csak zene!)
Fabulous (Lover, Love Me) (másik klip)
I'll Miss You (csak zene!)
Someone Else's Eyes (Amanda Lear featuring Deadstar)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.