disco

disco

2012. január 28., szombat

BLONDIE 2/2: AZ 1980-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG


Magas a dagály
1980 novemberében került forgalomba a Blondie ötödik stúdióalbuma, az Autoamerican. Ugyanaz a zenei sokszínűség jellemzi, mint a két előző nagylemezt. A fogadtatás is hasonló volt, hiszen az Autoamerican az angol toplistán harmadik lett, az amerikain hetedik, az ausztrálon pedig nyolcadik. A 12 dal közül kettő ért el kiemelkedő sikert. Az egyik a The Paragons 1965-ös ska slágere, a The Tide Is High (Magas a dagály) feldolgozása, amely az Atlanti-óceán mindkét partján vezette a toplistát. A másik, a Rapture több okból is kiemelkedő jelentőségű. Ez volt ugyanis a Blondie első, rap stílusú felvétele és az egyetlen olyan kislemeze, amely az Egyesült Államokban jobb helyezést (#1) ért el a slágerlistán, mint Angliában (#5). A Rapture lett a rap műfaj legelső listavezető slágere is, noha nem mondható „vegytiszta” rapnek, hiszen a funky, a pop és a dzsessz motívumai is felfedezhetők benne. Érdekes módon bármekkora sikert aratott az Autoamerican, a két említett slágeren kívül több dalt nem másoltak ki róla kislemezre. Az első amerikai nyomás borítóján kiemelték ugyan egy harmadik dal, a T-Birds címét is, ami arra utalt, hogy talán az lesz a harmadik kislemez, de végül nem így történt. Érdemes megemlékezni még az Europa című nyitófelvételről – Chris Stein instrumentális szerzeményéről –, amelynek végén Debbie egy rövid versidézettel hangsúlyozza az autó fontosságát az amerikai társadalomban. A Here's Looking at You (jelen sorok írójának egyik titkos favoritja a Blondie-tól) és a Faces a dzsessz és a blues hatását tükrözik, az album zárótételeként hallható Follow Me pedig a Camelot című világhírű musical egyik betétdalának feldolgozása.


A sikersorozat véget ér
Az 1978-tól 1980-ig tartó időszak kiemelkedő sikereket hozott ugyan, de alaposan ki is merítette az együttes tagjait. Éppen ezért a zenészek 1981-ben egy év kreatív pihenőt tartottak. Ezen időszak alatt jelent meg Debbie Harry és Jimmy Destri egy-egy szólóalbuma. Frank Infante ezt az időt főleg azzal töltötte, hogy beperelte a társait, mert szerinte az Autoamerican elkészítésének alkotói folyamatában feltűnően mellőzték őt. Az ügy peren kívüli megegyezéssel zárult, és Infante a zenekar tagja maradt, mindazonáltal az eset tovább növelte a zenészek közötti feszültséget. Hogy a rajongók azért 1981-ben se maradjanak Blondie-lemez nélkül, megjelent a zenekar első válogatásalbuma, az eredeti formájában 12 dalt tartalmazó The Best of Blondie. Azoknak is érdemes volt beszerezniük, akik hűségesen megvásároltak az együttes összes korábbi kis- és nagylemezét, ugyanis négy nagy sláger (Heart of Glass, In the Flesh, Sunday Girl, Rapture) speciális változatban került a kiadványra. Az együttes hatodik stúdióalbuma, a The Hunter még 1981-ben elkészült, de csak a következő év májusában került a boltokba. A vártnál jóval szerényebb sikert aratott, és ezen a kislemezre kimásolt két dal, a The Tide Is High hangulatát felidézni próbáló Island of Lost Souls és a War Child sem segített. Érdekesség, hogy a For Your Eyes Only című szerzeményt Harry és Stein még 1980-ban írták eredetileg a Szigorúan bizalmas (1981) című James Bond-filmhez. A producerek azonban nem fogadták el a dalt, a Blondie pedig visszautasította, hogy elénekelje a Bond-team által felkért szerzők azonos című szerzeményét, amelyet végül Sheena Easton vitt sikerre.


Az 1982-es év a Blondie pályafutásának mélypontja lett. A The Hunter kereskedelmi kudarca egyéb következményekkel járt együtt: a közönség alig vásárolta az együttes tervezett koncertjeire szóló jegyeket, ezért a turnét le kellett mondani. Persze ehhez a visszalépéshez hozzájárultak a zenészek (főleg Stein és Destri) kábítószer-fogyasztásából származó problémák, valamint a Chris Steinnél diagnosztizált rendkívül ritka, viszont életveszélyes bőrbetegség, a pemphigus is. Ismét fellángoltak az ellentétek Debbie „frontasszonyi” pozíciója miatt, hiszen nem nélkülözött minden alapot az a feltételezés, hogy a közönség talán nem is annyira a zeneileg sokoldalú együttest, mint inkább magát az énekesnőt unta meg. Habként a tortára megint kilátásban volt egy újabb per (feltehetően ismét Infante kezdeményezésére). A halmozódó feszültségeknek az együttes feloszlása vetett véget, amelyet 1982 novemberében jelentettek be. Debbie Harry ezután ideje javát élettársa gondozásának szentelte, és csak ritkán hallatott magáról énekesnőként. Nehéz anyagi helyzetbe kerültek, ugyanis Chris egymillió dollár adósságot halmozott fel, főleg kábítószerügyeinek köszönhetően. Betegsége miatt még inkább a drogok rabjává vált. Az 1980-as évek közepén Debbie úgy érezte, hogy egyre nagyobb stresszben él, és az idegösszeomlás határára került. Emiatt elköltözött Steintől, kapcsolatuk azonban nem szakadt meg véglegesen. A gitáros állapota javulni kezdett, az 1980-as évek második felétől már aktívan segíteni tudott Debbie újabb szólólemezeinek elkészítésében is. Közben a Blondie egykori tagjai közül Burke és Destri keresett stúdiózenészekké váltak. Burke egy időben a Eurythmicsszel is dolgozott, sőt volt zenésztársával, Nigel Harrisonnal együtt zenélt a Chequered Pas együttesben. Destri producerkedéssel bővítette ki zenei tevékenysége körét. Infante olyan előadókkal dolgozott együtt stúdióban és/vagy koncerteken, mint például Iggy Pop és Joan Jett. 1988-ban jelent meg a Once More into the Bleach című album, amely a Blondie pályafutásának, illetve Debbie szólókarrierjének legnagyobb slágereit tartalmazta remix változatokban.


Az újjáalakulás
Az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Blondie több volt, mint egy divatos zenekar. Nemcsak egy új generáció fedezte fel a zenéjét, hanem olyan sztárok is elismerően emlékeztek meg róla, mint például Madonna és Gwen Stefani. A Chrysalis Records (megszűnése után pedig az anyacég, az EMI) válogatáslemezek révén folyamatosan gondoskodott arról, hogy a Blondie zenéje ne merüljön feledésbe. Időről időre megjelentek az együttes híres slágereinek új változatai is, hogy a mások által készített feldolgozásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Debbie Harry szólósikerei szintén fontos szerepet játszottak a Blondie iránti érdeklődés állandósulásában. Harry, Stein és Burke 1990-ben együtt léptek fel az Escape from New York nevű rendezvényen, többek között Jerry Harrison, a Tom Tom Club és a Ramones társaságában. 1996-ban megérett az idő a Blondie újjászervezésére. Ennek érdekében Stein és Harry felvették a kapcsolatot néhány korábbi társukkal. Clem Burke, Gary Valentine és Jimmy Destri elfogadták a felkérést. Infante és Harrison közreműködésére – feltehetően a korábbi konfliktusok miatt – nem tartottak igényt. A mellőzött zenészek újfent a bíróságon kívántak elégtételt szerezni, és sikertelenül próbálták megakadályozni, hogy a többiek a Blondie nevet használják.


1997-ben az újjáalakult együttes három koncertet adott különféle rádióállomások által támogatott szabadtéri fesztiválokon. Valentine akkoriban Angliában élt, csupán a három koncert miatt tért vissza az Egyesült Államokba. Megüresedett helyét az együttesben Frank Carbonara foglalta el. A Blondie 1998 végén ment önálló turnéra, amely a következő év elején folytatódott. 1999 februárjában került forgalomba új stúdiólemeze, a No Exit, amely Jimmy Destri szerint „15 dal a semmiről”. A közönségnek valószínűleg éppen erre a semmire volt szüksége, mert a No Exit az angol toplistán harmadik helyezést ért el. Kislemezen először a Maria című dalt adták ki róla, amelyet Destri írt a főiskolai emlékei alapján. Angliában listavezető sláger vált belőle, és ennek köszönhetően Michael Jackson mellett mindmáig a Blondie az egyetlen amerikai előadó, akinek listavezető kislemeze volt Angliában az 1970-es, az 1980-as és az 1990-es években is. Az együttes újjáalakulását kísérő lelkesedés idővel alábbhagyott, és a 2003-as album, a The Curse of Blondie (A Blondie átka) címében szereplő átok magán a zenekaron teljesült be, mivel a kiadvány még a húsz évvel korábbi The Hunternél is nagyobbat bukott. A kislemezre kimásolt Good Boys azonban Angliában 12. lett a toplistán. (Egyik remixét a régi barát, Giorgio Moroder készítette.) 2004-ben Jimmy Destri hosszabb orvosi kezelésre szorult egyre súlyosabb kábítószer-függősége miatt, ezért kivált a Blondie-ból. Helyét Kevin Patrick foglalta el. Noha Destri azóta felgyógyult, társai nem hívták vissza az együttesbe. Ugyanakkor állítólag felkérték arra, hogy vegyen részt 2011-re tervezett kilencedik albumuk, a Panic of Girls elkészítésében. (A megjelent albumon feltüntetett közreműködök között Jimmy Destri neve nem szerepel.)


Múlt, jelen és jövő
Munkássága elismeréseként a Blondie-t 2006 márciusában felvették a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. Az ünnepségre a szervezők az együttes fénykorának hét tagját hívták meg. Az élő közvetítést kínos incidens zavarta meg. Nigel Harrison és Frank Infante ugyanis együtt szerettek volna fellépni a jelenlegi Blondie-val, Debbie Harry azonban visszautasította az Infante által tolmácsolt kérést. Két hónappal később, május 22-én az együttest a Rock Walk of Fame hírességei közé is beiktatták, ahová a korábban már beiktatott hírességek szavazatai által lehet bekerülni. 2008. június 5-én a Blondie megkezdte világ körüli turnéját, melynek apropóját legsikeresebb albuma, a Parallel Lines megjelenésének 30. évfordulója szolgáltatta. Az Egyesült Államok nagyvárosai mellett Izrael, Anglia, Oroszország, a skandináv országok és Nyugat-Európa jelentette a turné célállomásait. 2010. december 5-én a brit The Mail on Sunday folyóirat ingyenes CD-mellékleten hozta ki a Parallel Linest, amelyre kedvcsinálóként a tervezett album két új szerzeménye, a What I Heard és a Girlie Girlie is felkerült. Egy harmadik új dal, a Mother ingyen letölthetővé vált a zenekar weboldalán. Ugyancsak 2010-ben Paul Carbonara kivált az együttesből, mert egyéb zenei elképzeléseit szerette volna megvalósítani. Őt Tommy Kesslerrel pótolták. 2011. május 30-án végre megjelent a Blondie újabb stúdióalbuma, a Panic of Girls. Az eredeti változaton 11 felvétel hallható. Csak a japán kiadáson szerepel egy Lennon–McCartney-szerzemény, a Please Please Me feldolgozása.

A Panic of Girls Collector's Pack és Deluxe Edition változatban is megjelent. Az eredeti 11 helyett mindkét kiadvány 13 dalt tartalmaz, a két bónuszfelvétel azonban eltérő. Az előbbin a  Horizontal Twist és a Mirame, az utóbbin az End of the World és a Sleeping Giant jelenti a ráadást. A Deluxe Edition CD-jén helyet kapott még a Mother videoklipje, valamint egy képgaléria is. A várakozásokkal ellentétben azonban az új album nem bizonyult átütő sikernek, mert Belgiumban ugyan bejutott a Top 10-be, de Hollandiában például csak a 62., az Egyesült Királyságban pedig mindössze a 73. helyig jutott a slágerlistán. Az elmúlt években a Blondie folyamatosan koncertezett, repertoárján régi nagy slágerei és új dalai egyaránt szerepeltek. Valószínű, hogy a 2011-es albumot a zenekar további koncertekkel fogja népszerűsíteni, és talán az sem kizárt, hogy Magyarországra is ellátogat. Hogy mennyire értékes és maradandó a Blondie zenéje, arról az elmúlt 35 évben folyamatosan megoszlottak a vélemények. Egyvalami azonban mindenképpen példa értékű a munkásságában, méghozzá az az előítéletektől mentes, folyamatos nyitottság, amellyel a tagok a különféle zenei irányzatokhoz közelítenek mind a mai napig. (Ez a széles látókörű szemlélet például a magyar könnyűzenében jószerivel csak Kovács Katira jellemző.)


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1976: X-Offender / In the Sun
* 1976: X-Offender / In the Flesh
* 1976: X-Offender (stereo) / X-Offender (mono) (promóciós lemez)
* 1976: In the Flesh (stereo) / In the Flesh (mono) (promóciós lemez)
* 1976: In the Flesh / Man Overboard
* 1976: Rip Her to Shreds / In the Flesh / X-Offender
* 1978: Denis / Contact in Red Square / King-Fu Girls
* 1978: Denis / I’m on E
* 1978: (I'm Always Touched by Your) Presence, Dear / Poets Problem / Detroit 442
* 1978: Picture This / Fade Away and Radiate
* 1978: I'm Gonna Love You Too / Just Go Away
* 1978: Hanging on the Telephone / Will Anything Happen
* 1978: Hanging on the Telephone / Fade Away and Radiate
* 1979: Heart of Glass / Rifle Range
* 1979: Heart of Glass (Disco Version) / Heart of Glass (Instrumental) / Rifle Range
* 1979: Heart of Glass (Disco Version) / Heart of Glass (Instrumental)
* 1979: Heart of Glass / 11:59
* 1979: Sunday Girl / I Know But I Don't Know
* 1979: Sunday Girl / Sunday Girl (French Version) / I Know But I Don't Know
* 1979: One Way or Another / Just Go Away
* 1979: One Way or Another / One Way or Another (promóciós lemez)
* 1979: Dreaming / Sound-A-Sleep
* 1979: Dreaming / Living in the Real World
* 1979: Dreaming / Dreaming (promóciós lemez)
* 1979: Union City Blue / Living in the Real World
* 1980: The Hardest Part / Sound-A-Sleep
* 1980: Call Me (Theme from American Gigolo) (7" edit) / Call Me (7" instrumental)
* 1980: Call Me (7" edit) / Call Me (Spanish version – 7" edit) / Call Me (7" instrumental)
* 1980: Call Me (Theme from American Gigolo) / Call Me (12" instrumental)
* 1980: Call Me (Spanish version – extended) / Night Drive (Reprise) (Giorgio Moroder) (promóciós lemez)
* 1980: Atomic (7" Mix) / Die Young Stay Pretty
* 1980: Atomic (7" Mix) / Die Young Stay Pretty / Heroes (Live) (Blondie / David Bowie)
* 1980: The Tide Is High (7" Edit) / Suzy & Jeffrey
* 1981: The Tide Is High / Rapture
* 1981: Rapture (Album Version) / Walk Like Me
* 1981: Rapture (US 12" Mix) / Walk Like Me
* 1981: Rapture (UK 7" Mix) / Walk Like Me
* 1981: Rapture (Special Disco Mix) / Live It Up (Special Disco Mix)
* 1982: Island of Lost Souls (7" Edit) / Dragonfly
* 1982: Island of Lost Souls (Album Version) / Dragonfly
* 1982: War Child / Little Caesar
* 1982: War Child (12" Mix) / Little Caesar
* 1988: Denis ’88 / Rapture
* 1988: Denis ’88 / Rapture / Heart of Glass / Atomic
* 1989: Call Me (The Ben Liebrand Remix) / Call Me (Original Version)
* 1989: Call Me (The Ben Liebrand Remix) / Backfired / Call Me (Original Version)
* 1989: Call Me (The Ben Liebrand Remix) / Backfired / Call Me (Original Version) / Hanging on the Telephone
* 1994: Rapture (K-klassic Radio Mix) / Rapture (Original Single Version) / Rapture (Guru's Fly Party Mix) / Rapture (K-klassic Mix) / Rapture (Original Disco Mix) / Rapture (Pharmacy Dub) / Rapture (Phactory Beats) / Call Me (American Gigolo Version)
* 1994: Atomic (Diddy's Edit) / Atomic (Diddy's 12" Mix) / Atomic (Diddy's Push The Button Mix) / Atomic (Boom Mix) / Atomic (New Disco Mix)
* 1994: Atomic (Diddy's Edit) / Sunday Girl / Union City Blue / Atomic (Original 1980 7" Edit)
* 1995: Atomic (Diddy's Remix Edit) / Atomic (Original Single Version) / Atomic (Diddy's 12" Mix) / Atomic (Armand's Atomizer Mix) / Atomic (Explosive Ecstacy Mix) / Atomic (Beautiful Drum And Bass Mix) / Atomic (New Disco Mix) / Slow Motion (Stripped Down Motown Mix)
* 1995: Heart of Glass (Diddy's Remix Edit) / Heart of Glass (Original Single Version) / Heart of Glass (MK 12" Mix) / Heart of Glass (Richie Jones Club Mix) / Heart of Glass (Diddy's Adorable Illusion Mix)
* 1995: Heart of Glass (Diddy's Adorable Edit) / Heart of Glass (Diddy's Adorable Illusion Mix) / Heart of Glass (Richie Jones Club Mix) / Heart of Glass (MK 12" Mix) / Heart of Glass (Original 12" Mix)
* 1995: Union City Blue (Diddy's Power & Passion Edit) / Union City Blue (Diddy's Power & Passion Mix) / Union City Blue (Vinny Vero's Turquoise Mix) / Union City Blue (Jammin Hot's I Can't Believe It's Not Diddy Mix) / Union City Blue (Burger Queen Peroxide Power Mix)
* 1995: Union City Blue (Diddy's Power & Passion Edit) / I Feel Love (Live) / Union City Blue (The OPM Poppy Mix) / Union City Blue (Original Version)
* 1995: Union City Blue (Diddy's Remix Edit) / Union City Blue (Original Single Version) / Union City Blue (Vinny Vero's Turquoise Mix) / Union City Blue (Burger Queen Peroxide Power Mix) / Union City Blue (OPM Poppy Mix) / Union City Blue (Diddy's Power & Passion Mix) / I Feel Love (Live)
* 1999: Maria (Radio Edit) / Maria (Soul Solution Remix Radio Edit) / Maria (Talvin Singh Remix Edit)
* 1999: Maria (Radio Edit) / Screaming Skin (Live) / In the Flesh
* 1999: Maria (Radio Edit) / Maria (Talvin Singh Rhythmic Remix) (promóciós lemez)
* 1999: Maria (Soul Solution Full Remix) / Maria (Talvin Singh Remix) / Maria (Talvin Singh Rhythmic Remix Edit) / Maria (Album Version)
* 1999: Maria (Soul Solution Full Remix) / Maria (Soul Solution Bonus Beats) / Maria (Talvin Singh Remix) / Maria (Talvin Singh Rhythmic Remix Edit) / Maria (Album Version)
* 1999: Nothing Is Real but the Girl (Boilerhouse Mix) / Nothing Is Real but the Girl (Danny Tenaglia Club Mix) / Nothing Is Real but the Girl (Danny Tenaglia Instradub)
* 1999: Nothing Is Real but the Girl (Radio Remix with Alternate Intro) / Rip Her to Shreds / Maria (Live)
* 1999: Nothing Is Real but the Girl (Boilerhouse Lounge Mix) / Rip Her to Shreds (Live)
* 1999: No Exit (The Loud Rock Remix Radio Version) / No Exit (The Infamous Hip Rock Version Radio Version) / No Exit (Album Version)
* 1999: No Exit (The Loud Rock Remix Radio Version) / No Exit (The Infamous Hip Rock Version Radio Version) / Maria (J & B Mix) / Maria (Talvin Singh Rhythmic Mix) / Nothing Is Real but the Girl (DT Edit) / Hot Shot
* 2003: Good Boys (Giorgio Moroder Extended Long) / Good Boys (Scissor Sisters' Gyad Byas Myax Ya Mix) / Good Boys (Return to New York Mix)
* 2003: Good Boys (Album Version) / Maria (Live) / Rapture (Live) / Good Boys (Video-B&W Version w/Color)
* 2003: Good Boys (Album Version) / Good Boys (Giorgio Moroder Extended Long)
* 2003: Good Boys (Album Version) / Good Boys (Giorgio Moroder Extended Long) / Good Boys (Scissor Sisters' Gyad Byas Myax Ya Mix) / Good Boys (Return to New York Mix)
* 2003: Good Boys (Album Version) / Good Boys (Giorgio Moroder Single Mix) / Good Boys (Dead Guy's Ghost Remix) / Good Boys (Scissor Sisters' Gyad Byas Myax Ya Mix Extended)
* 2006: Rapture Riders (Single Edit) / Rapture Riders (Full Version) / Rapture (7" Version) / Rapture (Special Disco Mix) (2001 Remaster) (Blondie vs. The Doors)
* 2006: Rapture Riders / Rapture (Special Disco Mix) (2001 Remaster) (Blondie vs. The Doors)
* 2006: More Than This
* 2010: We Three Kings
* 2011: Mother
* 2011: What I Heard


Stúdióalbumok
* 1976: Blondie
* 1977: Plastic Letters
* 1978: Parallel Lines
* 1979: Eat to the Beat
* 1980: Autoamerican
* 1982: The Hunter
* 1999: No Exit
* 2003: The Curse of Blondie
* 2011: Panic of Girls (11 track)
* 2011: Panic of Girls (Japanese Edition) (11+ 1 track)
* 2011: Panic of Girls (Collector's Pack) (11 + 2 track)
* 2011: Panic of Girls (Deluxe Edition) (11 + 2 track)

Koncertlemezek
* 1998: Picture This Live
* 2000: Livid
* 2004: Live by Request

Válogatások
* 1981: The Best of Blondie
* 1981: Blondie's Hits
* 1983: Encounters with Blondie (2 LP)
* 1988: Once More into the Bleach
* 1988: Hitcollection
* 1991: The Complete Picture
* 1993: Blonde and Beyond
* 1994: The Platinum Collection
* 1995: Beautiful – The Remix Album
* 1995: Remixed Remade Remodeled – The Remix Project
* 1995: Grandes Exitos & Remezclas
* 1996: Denis
* 1997: The Essential Collection
* 1998: Picture This – The Essential Blondie Collection
* 1998: Atomic – The Very Best of Blondie
* 1999: The Best of Blondie
* 1999: Call Me
* 2001: X Offenders
* 2002: Greatest Hits
* 2004: The Singles Box
* 2005: Greatest Hits: Sight + Sound
* 2005: Greatest Hits: Sound & Vision
* 2005: The Best of Blondie
* 2005: Personal Collection (promóciós lemez)
* 2008: Collection
* 2008: Collector's Edition (3 CD)
* 2008: Platinum
* 2009: Singles Collection: 1977–1982 (2 CD)
* 2009: 10 Great Songs

VIDEÓK



Here's Looking at You (csak zene!)

Europa (csak zene!)

Faces (csak zene!)


War Child (csak zene!)

Call Me (The Ben Liebrand Remix) (csak zene!)




Rapture Riders (Blondie vs. The Doors)

More Than This (csak zene!)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.