disco

disco

2012. február 3., péntek

EDDY GRANT

Eddy Grant (Guyana, Plaisance, 1948. március 5.) guyanai származású angol énekes eredeti neve: Edmond Montague Grant. Az Equals együttes alapító tagjaként vált ismertté az 1960-as évek második felében. Az 1970-es évek közepétől szólistaként dolgozik, legnagyobb slágerei az 1980-as évekből származnak: Do You Feel My Love, Electric Avenue, I Don’t Wanna Dance, Romancing the Stone, Gimme Hope Jo'anna. 1985-ben koncertet adott Budapesten. Jelentősége a nemzetközi könnyűzenében elvitathatatlan, hiszen kezdettől fogva sokat tett a színes bőrű előadóművészek meg- és elismertetéséért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért, miközben számos remek dallal örvendeztette meg a közönséget. Előszeretettel – és e sorok írójának véleménye szerint: teljesen feleslegesen – szokták összehasonlítani Bob Marley-vel, ám az ilyesminek legalább annyi értelme van, mintha azt akarnánk eldönteni, hogy Maria Callas volt-e a jobb opera-énekesnő, avagy Montserrat Caballé. 


KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Zenész édesapja révén Eddy Grant már gyerekkorában a zene hatása alá került. Kezdetben az afrikai és az indiai zene érdekelte. 1960-ban a család Londonba költözött, ahol Eddy az Acland Burghley Secondary Modern Schoolba járt. Az új környezetben kiszélesedett zenei érdeklődése, felfedezte Chuck Berry rock and rollját és a brit könnyűzenét. 1965-ben megalapította a The Equals (Az egyenlők) együttest. A névválasztás nem puszta formalitás volt, mivel a bandában egyrészt három színes bőrű és két fehér zenész játszott a legnagyobb egyetértésben, másrészt valamennyien egyenlő jogokat élveztek, egyikőjük sem töltötte be a zenekarvezetői posztot. Eddy és Lincoln Gordon voltak a szólógitárosok, Pat Lloyd basszusgitáron játszott, Lincoln ikertestvére, Derv Gordon énekelt, a dobokat pedig John Hall püfölte. A The Equals legnagyobb slágere, a Grant által írt Baby Come Back 1968-ban került az angol toplista élére, és mivel a kislemezből több mint egymillió példány fogyott el, az együttes aranylemezt vehetett át. Nem lehetett panasz az európai fogadtatásra sem, hiszen a dal számos országban bejutott a Top 10-be. A The Equals dalszövegei a zenészek haladó gondolkodásáról tanúskodtak, felemelték a szavukat például a dél-afrikai apartheid ellen is. 

Eddy szervezete néhány év után nem bírta a zenészléttel együtt járó felfokozott tempót, noha igyekezett egészségesen, minden káros szenvedélytől mentesen élni. Mindössze 23 éves korában, 1971-ben szívrohamot kapott. Állapota miatt természetesen szó sem lehetett további turnékról, ezért kivált az együttesből, amely 1979-ig létezett. A zenétől persze nem tudott és nem is akart végleg elszakadni. Amint egészsége valamelyest helyreállt, 1973-ban saját lemezstúdiót nyitott Coach House néven, majd a következő évben megalakult lemezkiadója, az Ice Records. (Ő volt Európában az első színes bőrű művész, aki saját hangstúdiót és saját lemezkiadót alapított.) Elsődleges célja az volt, hogy támogassa az Angliában élő, tehetséges színes bőrű zenészeket, akik reményei szerint a brit könnyűzene meghatározó személyiségeivé válhatnak. Gyakran szerepelt különböző zenés rádióműsorokban is, amelyekben igyekezett minél közelebb hozni az angol közönséghez az úgynevezett „fekete zené”-t. Persze úgy tervezte, hogy idővel szólistaként is visszatér a könnyűzene világába. Ennek érdekében egy újfajta zenei hangzást kísérletezett ki a gyerekkorában megismert pop-, rock- és soulzene, az afrikai ritmusok, valamint a karibi szigetvilág zenéje, a calypso motívumainak felhasználásával. Az új stílusnak a soca nevet adta. 


A siker évei
Az első soca kislemeznek az 1976-ban megjelent Hello Africa című dalt tekintik, amelyet ma már a műfaj örökzöldjének tartanak. Grant igazán nagy kereskedelmi sikerei azonban csak ezután következtek. A Walking on Sunshine – a Hello Africához hasonlóan – szinte észrevétlenül vált örökzölddé, az 1979-es Living on the Frontline viszont nem sokkal a megjelenés után bejutott a Top 20-ba. Szövege éppúgy politikai töltetű, mint Grant számos korábbi és későbbi szerzeménye: „Stop this brother killing brother / Over in our land in Africa / Stop this brother shooting sister / Over in our land in Africa”. Az 1980-as Do You Feel My Love már a Top 10-be is bekerült, ahol a 8. helyig jutott. Az 1981-es kislemezek fogadtatása kicsit hűvösebb volt, 1982-ben azonban Eddy a csúcsra ért. Killer on the Rampage című albuma Angliában és az Egyesült Államokban egyaránt bekerült a legjobb 10 közé. Az LP egyik dala, az I Don’t Wanna Dance vezette a brit, az ír és az új-zélandi slágerlistát. Az Egyesült Államokban az albumról egy másik felvétel, az Electric Avenue vált nagy slágerré, amelyet persze az európai közönség is nagy tetszéssel fogadott. A sikerben oroszlánrésze volt annak, hogy Eddy Barbadosra költözött, ahol egy újabb stúdiót alapított Blue Wave néven. Távol a nyugati világ zajától, egyrészt nyugodtabban tudott dolgozni, másrészt a csodálatos környezet és az ottani zenei kultúra megfelelő inspirációt jelentettek számára. A Blue Wave stúdióban egyébként később olyan sztárok is dolgoztak, mint a The Rolling Stones, Cliff Richard és Sting. 


A smaragd románca, avagy Romantika a sziklánál
Az 1984-ben megjelent Going for Broke című album már nem volt annyira sikeres, mint az elődje, pedig ugyanolyan remek dalokat tartalmaz. Mindenekelőtt a Romancing the Stone című slágert, amelyet Grant eredetileg a Michael Douglas, Kathleen Turner és Danny DeVito főszereplésével forgatott A smaragd románca című világsikerű kalandfilmhez írt. (Annak idején a Magyar Rádióban – még a film hazai bemutatója előtt – Romantika a sziklánál címmel játszották Eddy slágerét.) Érthetetlen módon azonban csupán a film közepén csendül fel belőle egy rövid instrumentális részlet, és még a soundtrack albumra sem került rá Grant szerzeménye. Az eredeti videoklip mindenesetre a film jeleneteinek felhasználásával készült, később azonban forgalomba hoztak egy másik verziót is, amelyből kihagyták a filmből származó képsorokat. A Going for Broke tracklistájáról nem maradhat említetlenül a Boys in the Street, a Till I Can't Take Love No More és jelen sorok írójának személyes kedvence, a Telepathy sem. 1988-ban jelent meg Eddy utolsó nagy világslágere, az apartheid elleni tiltakozásul írt Gimme Hope Jo'anna, amelyet a faji megkülönböztetésben élenjáró Dél-Afrikában természetesen betiltottak. (A címbeli Jo'anna valójában utalás Dél-Afrika fővárosára, Johannesburgra.) A dal vezette a holland slágerlistát, második volt Svájcban és Ausztriában, negyedik Németországban, hetedik az Egyesült Királyságban és nyolcadik Svédországban, valamint Franciaországban. Később a Yop joghurtital reklámjához is felhasználták, a refrént így módosítva: „Give me Yop (me mama) when the morning come” (Adj Yopot, mama, mielőtt beköszönt a reggel).


Az új évezred
Az 1990-es években keveset lehetett hallani Eddy Grantről, noha az évtized elején még voltak újabb albumai. 2001-ben ismét felkerült a slágerlistákra, méghozzá híres dala, az Electric Avenue újabb verzióival. 2005-ös új albumát, a Reparationt nagyszabású turnéval népszerűsítette. 2008-ban remaszterizált változatban jelent meg két klasszikus albuma, a Walking on Sunshine és a Killer on the Rampage. Mindkét kiadvány bónuszfelvételekkel kibővített CD-t és DVD-t tartalmaz. A Walking on Sunshine DVD-jén az 1979-es milánói és az 1982-ben a Buenos Aires-i Luna Parkban tartott koncert legemlékezetesebb részei tekinthetők meg, míg a Killer on the Rampage DVD-je az 1986 márciusában Havannában adott koncert felvételét tartalmazza. 2010 elején a New Musical Express szaklapnak adott interjúban Eddy Grant plágiummal vádolta a Gorillazt. Azt állította, hogy a Stylo című új Gorillaz-dal valójában az ő Time Warp című 1981-es felvételének a koppintása, ugyanis a billentyűs részek hangról hangra megegyeznek. Mindkét előadó az EMI-hoz tartozik, sőt a lemezcég a Stylo megjelentetése előtt állítólag szakértőt kért fel a két dal összehasonlítására, vagyis a feltűnő hasonlósággal Eddy szerint kezdettől fogva tisztában voltak. Magukat függetlennek mondó szakértők szerint azonban Grant vádja nem helytálló, csupán néhány hang azonosságáról van szó, amely még nem meríti ki a plágium fogalmát.


DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1975: Nobody's Got Time Pt. 1 / Nobody's Got Time Pt. 2
* 1976: Hello Africa / Where Are We Going to My Friends
* 1976: Hello Africa / Neighbour, Neighbour
* 1977: Say I Love You / Say I Love You (Disco Version) 
* 1978: Walking on Sunshine / Living on the Frontline
* 1979: Living on the Frontline / Frontline Symphony
* 1979: Walking on Sunshine / Sunshine Jam
* 1980: Living on the Frontline / Say I Love You
* 1980: Living on the Frontline / Do You Feel My Love?
* 1980: Do You Feel My Love? / Symphony for Michael Opus 2
* 1980: My Turn to Love You / Use It or Lose It
* 1980: My Turn to Love You / Walking on Sunshine
* 1980: My Turn to Love You / Use It or Lose It
* 1980: My Turn to Love You / My Turn to Love You (Instrumental) 
* 1980: Love (Wipe Mo Nfe E) / Everybody Dance
* 1981: Time to Let Go / California Style
* 1981: Can't Get Enough of You / Neighbour, Neighbour
* 1981: Can't Get Enough of You / Time Warp
* 1981: Can't Get Enough of You / Neighbour, Neighbour / Time Warp
* 1981: Can't Get Enough of You / That Is Why
* 1981: Hello Africa / Living on the Frontline / It's Our Time
* 1981: I Love You Yes, I Love You / It's Our Time
* 1981: I Love You Yes, I Love You / Living on the Frontline / It's Our Time
* 1982: Electric Avenue / Time Warp
* 1982: Electric Avenue (Extended Version) / Walking on Sunshine (American Version) 
* 1982: I Don't Wanna Dance / I Don't Wanna Dance (Acapella) 
* 1982: War Party / Say I Love You
* 1983: War Party (Bajan Re-Mix, Extended Version) / Say I Love You (Album Version) / Wipe Mo Nfe E (Say I Love You, African Version) 
* 1983: Till I Can't Take Love No More / California Style
* 1984: Baby Come Back / War Party
* 1984: Romancing the Stone / Romancing the Stone (Extended Version) / My Turn to Love You (Live)
* 1984: Dance Party / Rock You Good
* 1984: Boys in the Street / Boys in the Street (Bad Boy Mix) / Boys in the Street (Straight Boy Mix)
* 1984: Romancing the Stone / Boys in the Street
* 1984: Baby Come Back / Political Bassa Bassa
* 1988: Put a Hold On It (New York Club Mix) / Put a Hold On It / Gimme Hope Jo´Anna (Spanish Version) / Put a Hold On It (New York 7" Edit) 
* 1988: Gimme Hope Jo'anna / Say Hello to Fidel
* 1988: Gimme Hope Jo'anna / Say Hello to Fidel / Living on the Frontline (Live) 
* 1988: Harmless Piece of Fun / Blood Money / Born Tuff / Electric Avenue
* 1988: Eddy Grant-Mix / Gimme Hope Jo'Anna (Special Dance Mix-Long Version) / Planet of Spirits
* 1989: Walking on Sunshine / California Style
* 1989: Baby Come Back (12" Remix) / War Party / Baby Come Back (Summer Mix) 
* 1990: Restless World / Restless World (7" Version) / Sweet on the Road / Wildcat
* 1990: Restless World / Sweet on the Road
* 1991: I Don't Wanna Dance / Electric Avenue
* 1992: Paco & Ramone / Paco & Ramone (12" Mix) / Eulogy for a Living Man / Paco & Ramone (Space Mix) 
* 1993: Ra-Ti-Ray (Jungle Mix) / Ra-Ti-Ray (Radio Mix) / Ra-Ti-Ray (Dub Mix) / Ra-Ti-Ray (Album Mix) 
* 1999: Gimme Hope Jo'anna / Electric Avenue
* 2001: Gimme Hope (Vocal Mix) / Gimme Hope (Laguna's Sampled Mix) 
* 2001: Electric Avenue (21st Century Mix) / Electric Avenue (Cyncadelic After Hours Mix) 
* 2001: Electric Avenue (Ringbang Remix) / Electric Avenue (Tobago Mix) / Electric Avenue (Radio Edit) 
* 2001: Electric Avenue (Ringbang Remix) (Radio Edit) / Electric Avenue (Tobago Remix) / Electric Avenue (Ringbang Remix) 
* 2001: Walking on Sunshine (StarGate Mix) (promóciós lemez) 
* 2001: Walking on Sunshine (XXX Remix) (promóciós lemez) 
* 2001: Walking on Sunshine (Class A Remix) (promóciós lemez) 
* 2005: Walking on Sunshine / Electric Avenue (promóciós lemez) 


Albumok
* 1977: Message Man
* 1978: Walking on Sunshine
* 1980: Love in Exile
* 1980: My Turn to Love You
* 1981: Can't Get Enough
* 1982: Killer on the Rampage
* 1984: Going for Broke
* 1984: Live at Notting Hill
* 1986: Born Tuff
* 1988: File Under Rock
* 1990: Barefoot Soldier
* 1992: Paintings of the Soul
* 1993: Soca Baptism
* 2000: Hearts & Diamonds
* 2005: Reparation
* 2008: Walking on Sunshine (DeLuxe Edition, CD + DVD) 
* 2008: Killer on the Rampage (DeLuxe Edition, CD + DVD) 

Válogatások
* 1984: The Killer at His Best: All the Hits
* 1987: Eddy Grant
* 1989: Walking on Sunshine – The Very Best of Eddy Grant
* 1993: Essential – The Very Best of Eddy Grant
* 1996: The Best of Eddy Grant
* 1996: Greatest Hits
* 1999: Greatest Hits Collection (2 CD) 
* 1999: Hits from the Frontline
* 2000: Hit Collection
* 2001: The Greatest Hits
* 2001: Grant's Greatest
* 2008: The Very Best of Eddy Grant: Road to Reparation

VIDEÓK

Baby Come Back  (Előadó: The Equals)

Walking on Sunshine (csak zene!)



Can't Get Enough of You (csak zene!)