disco

disco

2013. január 31., csütörtök

ARADSZKY LÁSZLÓ

Aradszky László (Budapest, 1935. szeptember 20. – Budapest, 2017. október 8.) magyar táncdalénekes karrierje 1962-ben kezdődött. Már első fellépésén – amelyre az Erkel Színházban került sor – kiugró sikert aratott, és az 1960-as évek egyik legnépszerűbb slágerénekesévé vált. 1966 és 1972 között mindegyik Táncdalfesztiválon részt vett: az 1967-es rendezvényen második helyezett lett, és előadói díjat kapott. Legismertebb slágerei: Még ide-oda húz a szív, Isten véled, édes Piroskám, Pókháló az ablakon, Annál az első ügyetlen csóknál, Azzurro, Eleonóra. Ő a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezese. 2012-ben ünnepelte sikerekben gazdag pályafutása fél évszázados jubileumát. Közismert focirajongó, a Ferencváros elkötelezett drukkere.


KARRIERTÖRTÉNET 
A kezdetek 
Aradszky László 1935-ben született. Bátyja, Bandi sportújságíró volt, akit koholt vádak alapján bebörtönöztek, és csak az 1956-os forradalom alatt szabadult ki. Emiatt az oroszok bejövetele után Bandi inkább a disszidálás mellett döntött. László a Töltőtolljavító Ktsz dolgozója volt, aki szívesen énekelt, és rendszeresen fellépett különféle vállalati rendezvényeken. Kollégái örömmel hallgatták az általa énekelt dalokat, és arra biztatták, hogy képezze tovább a hangját. László meghallgatta a tanácsokat, és egy napon felkereste Vécsey Ernő zeneszerzőt és zongoraművészt, aki oktatással is foglalkozott. Vécsey irányítása alatt – ösztönös tehetségének köszönhetően – gyorsan fejlődött, ezért felvették a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába is, ahol Balassa P. Tamás tanította. 1962-ben mutatkozott be a közönség előtt. Részt vett az Erkel Színházban megrendezett Tessék választani! című tánczenei fesztiválon, ahol Dobos Attila és S. Nagy István Még ide-oda húz a szív című szerzeményét énekelte. Megosztott első helyezést ért el, a dalból pedig napok alatt országos sláger vált. Innentől kezdve rendszeresen foglalkoztatták a Rádióban: alig négy év alatt körülbelül ötven rádiófelvétele készült, melyek nagy része hanglemezen is megjelent. Ebből a korszakból származnak olyan slágerei, mint a Napsugár, a Forgószél, a Ki figyel oda, a Magdaléna, a Szólj csak, hegedű!, a Hippidié, a Táskarádió, az Álmatlan évek és az Én és a gitár. A Magyar Televízió is korán felfedezte, 1962 és 1966 között körülbelül harminc alkalommal jelent meg a képernyőn. Gyorsan jött, de tartós népszerűségére jellemző, hogy színházi produkciókban is igényt tartottak rá: 1963-ban a Kis Színpad egyik színdarabjában egy Tamássy Zdenkó-szerzeményt énekelt. A szocialista országokban is hamar megszerette a közönség, és már a hatvanas években többször hívták fellépni a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. 


A legnagyobb slágerek 
Aradszky karrierjében az 1960-as évek második fele jelentette az igazi fénykort. 1966-ban újra indult a Tessék választani! versenyén, Isten véled, édes Piroskám című versenydalát Dobos Attila és Szenes Iván írta. Ezúttal senkivel sem kellett osztoznia az első helyen. A hamar slágerré vált szerzemény kislemezen is megjelent, és a kiugróan magas eladási példányszámoknak köszönhetően Aradszky lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezese. S hogy ki volt a második? Természetesen az is Aradszky, aki a rekordot az Isten véled, édes Piroskám után két hónappal (!!) ismételte meg a Pókháló az ablakon című slágerével, amelyet Lovas Róbert és S. Nagy István írt. Évek múlva kisebb vita támadt arról, hogy a Pókháló az ablakon vajon Aradszky vagy Poór Péter slágere-e. A nem éppen kifinomult humoráról ismert Irigy Hónaljmirigy a Mirigyes Szilveszter című paródiája szövegében így emlékezett meg minderről:

ARADSZKY:Pókháló az ablakon, negyven éve ezt nyomom, 
Remélem, hogy örökzöld lesz egyetlen dalom.” 
POÓR: „A Pókháló az én dalom, lenyúltad egy szép napon, 
Utoljára állok veled most egy színpadon.”

Jelen sorok írója nem kíván igazságot tenni az elsőség kérdésében, csak megjegyzi, hogy a paródia szövege egyértelműen ferdít, hiszen Aradszkynak egyáltalán nem a vitatott dal az egyetlen slágere, ámbár tényleg ez mondható a legismertebbnek. 


Aradszky László 1966 és 1972 között valamennyi Táncdalfesztiválon indult, és csupán az 1972-esen nem jutott be a döntőbe egyik dala sem. 1966-os versenydalai: Csipkeharisnyás édes lány, Ismeretlen lány. 1967: Ma más a világ, Annál az első ügyetlen csóknál. 1968: Sárga bérház, Nem születtem grófnak. (Mindegyik évben a másodikként említett dalokkal került a döntőbe.) 1969: A közvélemény segítségét kérem! 1971: Eleonóra. 1972: Csavarogni kéne egyet, Minden fantáziámmal. Szakmai szempontból a legeredményesebb az 1967-es fesztivál volt, amelyen Aradszky az Annál az első ügyetlen csóknál című dalával megosztott második helyezést ért el, és ő kapta az egyik előadói díjat is. Nem mellesleg ennek a slágernek köszönhetően – szerzők: Dobos Attila és Szenes Iván – Aradszky lett a Táncdalfesztiválok történetének első aranylemezese is. 1968-ban Európa-szerte nagy sikert aratott Adriano Celentano Azzurro című dala, Paolo Conte és Vito Pallavicini szerzeménye. A magyar változatot Aradszky László énekelte, a szöveget Vándor Kálmán írta. Az olasz és a magyar énekes között nem is annyira az énekhangban, mint inkább a temperamentumban, az örökös tréfálkozó kedvben a legnagyobb a hasonlatosság. Az Azzurro magyar változata egyébként abban a korban született, amikor a divatos olasz slágereket folyamatosan „magyarították”, és a hazai sztárok által előadott verziók többnyire nemcsak hogy állták az összehasonlítást az eredetivel, de esetenként felül is múlták azt. A siker betetőzéseként 1968-ban (a Wikipédia szerint: 1969-ben) megjelent Aradszky első nagylemeze. A tizenkét dalt a régi barátok és munkatársak, Payer András, S. Nagy István, Bágya András, Lovas Róbert, Havasy Viktor és Behár György írták, a nyitó felvétel, a Debrecen még nem a világ vége viszont az énekes saját szerzeménye.


Az örökifjú közönségkedvenc 
Az 1970-es években Aradszky karrierjének íve megtört, az énekes eltűnt a nagyközönség szeme elől. Néhai nagymamám – aki különösen kedvelte Aradszky dalait – akkoriban gyakran kérdezgette, hogy mi történt vele, miért lehet olyan ritkán hallani és látni? Nos, azokban az években sokat vendégszerepelt külföldön, de azért hazai rajongóiról sem feledkezett meg. Mint arról szó volt, indult az 1971-es és 1972-es Táncdalfesztiválon, az 1977-es Metronóm fesztivál II. elődöntőjének pedig ő volt a sztárvendége. Különféle szórakoztató esztrádműsorokban is fellépett, ám az tagadhatatlan, hogy a televízióban ritkábban jelent meg, és a rádióban sem lehetett már annyira gyakran hallani. 1986-ban jelent meg második albuma, az Újra itt vagyok, amely – akárcsak az első nagylemez – tizenkét dalt tartalmaz, szerzők: Máté Péter, S. Nagy István, Komár László, Ihász Gábor, Szikora Róbert, Malek Miklós, Bradányi Iván, Faragó „Judy” István, Fodor Imre és Nagy Tibor. 1992-ben következett az Aradszky című albuma, amelyen hallható egyik legnépszerűbb felvétele, a Nem csak a húszéveseké a világ, illetve Gianni Morandi örökzöld slágere, a Térden állva jövök hozzád magyar változata is. Az 1995-ös CD, a Semmiből se-M-ARADSZKY szintén tartalmaz régi Aradszky-slágereket, mint például az Annál az első ügyetlen csóknál, a Pókháló az ablakon, az Isten véled, édes Piroskám és a Még ide-oda húz a szív. 1997 óta Kaszás Péter Aradszky állandó szerzője: együttműködésükből eddig négy album született, a legutóbbi 2011-ben jelent meg. Aradszky László 2012-ben ünnepelte pályafutása kezdetének fél évszázados jubileumát. Ez alatt az ötven év alatt több aranylemezt kapott, sőt van platinalemeze és MIDEM-márványlemeze is, a Hungarotontól pedig életműlemeze. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.


Magánélet 
Aradszky László 1967-ben ismerkedett meg feleségével, Évával. Az első találkozást 45 évvel később így idézte fel: „A Fiatal Művészek Klubjában betoppantam a rex-szobába, és ott láttam meg Bodrogit, Törőcsik Marit és Antal Imrét játszani a későbbi nagy Ő-vel. Kértem Imrét, hogy legyen szíves bemutatni a szőkének. Azt válaszolta, hogy ez a lány megközelíthetetlen. Hát tessék, ennek már 45 éve!” A házaspárnak egy fia született, Zsolt, aki azóta három fiú unokával örvendeztette meg a szüleit. 2005-ben arról számolt be a bulvársajtó, hogy az énekesnek van egy másik gyermeke is, egy Adrienn nevű eltitkolt lánya, aki az 1970-es évek közepén született. Aradszkyt felháborította a szenzációhajhász újsághír, amelyre így reagált: „Valóban megismerkedtem egy lánnyal harminc évvel ezelőtt, az is igaz, hogy a légyottunkból gyermek született. Az is igaz, hogy feleségül vettem, amint kiderült, hogy másállapotban van, és megvártam mellette a gyermek megszületését. Ebben állapodtunk meg. A kislányom, Adrienn születése után rendszeresen küldtem a gyermektartási díjat, és nagyon sokat látogattam őket. Aktívan részt vettem a nevelésében, vele voltam, amikor játszott, felnőtt, és végül férjhez is ment. [...] Ő a családjával Zalaegerszegen él, ez túl kicsi hely ahhoz, hogy ne támadják rosszindulatú pletykálkodások. Nagyon sajnálom a történteket, azt, hogy meghurcolták a nevemet, és ok nélkül hozták ilyen helyzetbe Adriennt.” Adrienn által egyébként még két unokával bővült az Aradszky család.


Aradszky László nagy focidrukker, a Ferencváros hűséges szurkolója. Mély barátságot ápolt a 2011-ben elhunyt aranylabdás focistával, Albert Flóriánnal, akivel közös lemezfelvétele is készült. Közvetlensége és jó humora miatt Aradszky nemcsak a közönség, hanem a szakmabeliek körében is népszerű. 2012-ben számolt be a magyar média arról, hogy az énekes gyógyíthatatlan betegségben, érszűkületben szenved, amely miatt kiszámíthatatlan rosszullétek törnek rá. Emiatt közeli barátai, Szenes Iván, Mary Zsuzsi és Komár László temetésén sem tudott részt venni. Állapotáról így nyilatkozott 2012 novemberében: „Keringési problémáim vannak. Korai lenne még részletekről beszámolnom, az biztos, hogy pár napig bent tartanak az orvosok a kórházban. [...] De amint kiengednek a kórházból, megyek fellépni, nem fogom a bulikat lemondani. Minden idegszálammal a hivatásomra koncentrálok. Igyekszem naprakész maradni, szeretem a családomat, és imádom a munkámat. Még ne temessenek!” Honlapja szerint Aradszkynak 2013-ban már több lekötött fellépése van, és ha a közönség szeretetén múlik, biztos, hogy hosszú évekig találkozhatunk még vele a koncertjein és a médiában. A népszerű énekes 2017. október 8-án este otthonában váratlanul elhunyt. 


KISLEMEZEN IS MEGJELENT ARADSZKY-DALOK 
* 1:0 
* A közvélemény segítségét kérem 
* Állatkerti séta (Közreműködik: Ambrus Kyri)
* Álmatlan évek 
* Annál az első ügyetlen csóknál 
* Az a gyanúm 
* Az a sárga liliom 
* Az áldozat visszatér 
* Az óra 
* Azurro 
* Bedobom a leveled a kukába 
* Bella bambína 
* Bombajó (Közreműködik: Soós Szabó Edit) 
* Bolondból mennyi él a nagyvilágon 
* Caterina 
* Csak akkor szól az ének 
* Csak egy éjszakát 
* Csavarogni kéne egyet 
* Csipkeharisnyás édes lány 
* Csússz el 
* De mondd, mi lesz velem? 
* Divat a mini 
* Egy pesti vasárnap (Közreműködik: Kovács Kati) 
* Eleonóra 
* Én és a gitár 
* Eszter 
* Évikém 
* Forgószél 
* Franciska 
* Hippidié 
* Hol van az a ház 
* Hosszú éjszakák 
* Hova sietünk? 
* Húzd rá a vizeslepedőt (Közreműködik: Magay Klementina és Payer András) 
* Írtam neked egy hosszú levelet 
* Ismeretlen lány 
* Isten véled, édes Piroskám 
* Kapitány úr 
* Kék országút 
* Kicsi a bors (Közreműködik: Toldy Mária) 
* Kutyából nem lesz szalonna 
* Lá-lá-lá-lábujjhegyen 
* Látod, ez vagyok én 
* Lucky Lips (angol nyelven) 
* Ma más a világ 
* Márvány, kő és vas 
* Még ide-oda húz a szív 
* Meghívóval a kezemben 
* Mesebeli lányok 
* Miért nem hagynak aludni? 
* Mikor a tarhonya virágzik 
* Minden fantáziámmal 
* Mindkettőnknek jó napot
* Nem is olyan nagy dolog a foci (Közreműködik: Albert Flórián) 
* Nem leszek én öngyilkos teérted 
* Nem születtem grófnak 
* Nem volt szép tőled 
* Nézd, mily kék a messzi tó 
* Pókháló az ablakon 
* Sárga bérház 
* Senki se kell, csak te 
* Sört kérek én 
* Száz szív 
* Szemben a széllel 
* Szeretem a hajnalt 
* Szomszédasszony, fütyülök a lányára 
* Tavasszal foci 
* Tépd, ne sajnáld 
* Túl a zsúfolt városon 
* Újra itt vagyok 
* Valaki hiányzik a táncból 
* Városi világ 
* Voltam én is fára mászó kisgyerek 


DISZKOGRÁFIA 
Albumok 
* 1968: Aradszky László 
* 1986: Újra itt vagyok 
* 1992: Aradszky 
* 1995: Semmiből se-M-ARADSZKY 
* 1997: Különös boldogság 
* 1998: Lady D. 
* 2001: Olaj a tűzre 
* 2007: Égek a vágytól 
* 2011: Ugye emlékszel még rám? 

Válogatások 
* 1989: Fekete arany 
* 1994: Nem születtem grófnak 
* 1994: Aradszky I–II. 

VIDEÓK


Hippidié (csak zene!)

Bombajó (Közreműködik: Soós Szabó Edit)

Forgószél (csak zene!)





Állatkerti séta (Közreműködik: Ambrus Kyri) (csak zene!)


Eleonóra (csak zene!)

Azzurro (csak zene!)




Lady D. (csak zene!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.