Adriano Celentano (Olaszország, Milánó, 1938. január 6.) olasz énekes, zeneszerző, színész és filmrendező az 1950-es évek végén vált ismertté és népszerűvé hazájában, főleg a fiatalok körében. Tartós énekesi népszerűségének egyik titka, hogy mindig igyekezett lépést tartani a legdivatosabb zenei irányzatokkal, főleg a képességeihez legközelebb álló populáris műfajokkal. Az 1960-as években kezdett filmezni. Elsősorban könnyed vígjátékokban szerepelt, melyekben komikusi képességei mellett olykor megcsillogtatta ének- és tánctudását is. Néhány filmjét ő maga rendezte. Felesége Claudia Mori énekesnő és színésznő, akivel több lemezen és filmben dolgozott együtt. A házaspárnak három gyermeke született: Rosita (* 1965), Giacomo (* 1966) és Rosalinda (* 1968). A két lányból filmszínésznő lett: Rosalinda játszotta például a Sátán szerepét Mel Gibson Passió (2004) című botrányfilmjében.
KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek
Celentano Milánóban született, a Via Gluck 14. szám alatt. (Később egyik slágere az Il ragazzo della via Gluck – A gyerek a Gluck utcából – címet kapta. Az 1975-ben meggyilkolt kiváló filmrendező, Pier Paolo Pasolini azt tervezte, hogy a sláger alapötletéből kiindulva filmet forgat a városi civilizáció pusztításáról. A főszerepet természetesen Celentanónak szánta, egyeztető megbeszélésekre is sor került, de a film végül nem valósult meg.) Adriano szülei Puglia tartományból származtak, és Észak-Olaszországban próbáltak munkát találni. Adriano nem volt az a kimondott mintagyerek, hiszen például hamar kimaradt az iskolából. Szülei az órás mesterségre szerették volna kitaníttatni, amelyhez volt is érzéke. Tizenéves korában azonban őt is meghódította a könnyűzene, és rajongója lett a műfaj akkori nagy amerikai sztárjának, Elvis Presley-nek. Celentano gyorsan megtanulta a legelképesztőbb új táncfigurákat, boszorkányos tánctudása miatt honfitársai később a „supermolleggiato” (kb. „szuperrugóláb”) jelzővel illették. Ezek után tökéletesen érthető, hogy az órák helyett átpártolt a gitárhoz, és a könnyűzene világában próbált érvényesülni. Állítólag a rockzene európai úttörője, Ghigo Agosti tanítványa volt. A fiatal Adriano számára 1957-ben jött el a nagy lehetőség. Ekkor rendezték meg a milánói jégkorcsolyapályán az I. Rock And Roll Fesztivált, amelyen énekesként lépett fel a Rocky Boys nevű zenekarával. Óriási sikert aratott, lemezszerződést kapott, és a következő esztendőben már hat kislemeze jelent meg. A fiatal közönség hihetetlenül rövid idő alatt megkedvelte, majd bálványként tisztelte őt. Hamarosan az idősebbek is szívükbe zárták tehetsége, vidámsága, színes egyénisége miatt. 1959-ben országos slágerré vált az Il tuo bacio è come un rock című felvétele, amely az anconai könnyűzenei fesztivál győztes dala volt. Ugyanabban az évben filmszerepet kapott, méghozzá nem is akárkitől: az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Federico Fellini szerepeltette Az édes élet (1960) című nagy felzúdulást keltett, mindazonáltal világszerte hatalmas sikert aratott művében. Ebben azonban még nem tudta megcsillogtatni komikusi képességeit, hiszen lényegében önmagát, az énekest játszotta Fellini kamerája előtt.
A szupersztár
1961-ben Celentano indult a legnagyobb olasz könnyűzenei versenyen, a San Remó-i Dalfesztiválon. 24 mila baci című dala a második helyen végzett, és a mezőny kirobbanó sikert aratott slágerének bizonyult. Kitűnően elegyítette a rock lendületes hangzásvilágát az olasz könnyűzene hagyományosnak mondható érzelmességével. (Mellesleg az énekes épp akkoriban töltötte katonai szolgálatát.) Ezzel a stíluskeveredéssel Celentano olyan későbbi sztárok „előhírnöke” lett, mint Toto Cutugno és Eros Ramazotti. 1961. december 19-én egy saját lemezkiadót hozott létre, a Clant. Alkotói teamet szervezett maga köré, amelynek tagjai részt vettek a dalok megkomponálásában, illetve a lemezfelvételek készítésében. A „Celentano-klán” tagsága azonban folyamatosan cserélődött, mert a résztvevők állítólag igen nehezen viselték a főnök szeszélyes és zsarnoki természetét, és egy idő után megpróbálták önállósítani magukat. Celentano is tisztában volt azzal, hogy a siker mulandó, ezért igyekezett minél több területen megvetni a lábát. Új tehetségeket pártfogolt (egyik felfedezettje például Al Bano), és közben egyre nagyobb érdeklődést mutatott a filmezés iránt, nemcsak mint színész, hanem mint rendező is. Első saját rendezését, a Szerzetesek géppisztollyal (1964) című vígjátékot nagy késéssel ugyan, de Magyarországon is bemutatták. Ebben a filmben egyik partnere a szépséges Claudia Mori (eredeti neve: Claudia Moroni) volt, akivel egy évvel korábban, az Egy különös pasi című produkció forgatásán ismerkedett meg. 1964. július 14-én házasodtak össze, és még e sorok írása idején – vagyis 48 éve! – is együtt vannak. Szerelmük gyümölcseként három gyermekük született. Nemcsak a magánéletben társak, hanem a szakmában is partnerek, hiszen Claudia – akárcsak férje – szintén népszerű sztár volt előadóként éppúgy, mint színészként. Egyik közös slágerük címe: La coppia più bella del mondo (A világ legszebb párja).
1968 volt Celentano pályafutásának egyik legfontosabb esztendeje. Ebben az évben jelent meg az Azzurro című felvétele, amely a Volare mellett ma már a legnépszerűbb olasz könnyűzenei örökzöldnek számít. (Magyar változatát Aradszky László énekelte.) 1968-ban játszotta el Pietro Germi Serafino című komédiájának főszerepét is. Alakítását a vele többnyire szigorú filmkritikusok is méltatták. 1970-ben megnyerte a San Remó-i Dalfesztivált a Chi non lavora non fa l'amore (Aki nem dolgozik, ne is szeretkezzék) című szerzeménnyel. A sláger az akkoriban egész Olaszországon végigsöprő sztrájkhullámot pellengérezte ki, ezért kisebbfajta botrány támadt körülötte. Az énekest számos baloldali érzelmű kollégája bírálta, mindenekelőtt Gianni Morandi. Celentano és Morandi nézeteltérése tartósnak bizonyult, hiszen csak évtizedek múlva, 2002-ben békültek ki egy tévéműsorban. (Azóta viszont jó barátok, 2012-ben például pályafutásuk során először együtt léptek fel a San Remó-i Dalfesztiválon.) Celentano egyébként egyáltalán nem volt érzéketlen a hétköznapi emberek vagy általában a társadalom gondjai és örömei iránt. Chi era lui című szerzeménye a vallásos érzületű emberekhez szólt (az olasz nép köztudottan mélyen vallásos nemzet), a La pelle támája pedig a fajgyűlölet volt. A férfi közönség nagy tetszéssel fogadta az egyik Internazionale–Milan-rangadó megéneklését is. Az 1970-es években Celentano eredményesen újította meg énekesi és színészi népszerűségét. Az 1975-ös cannes-i filmfesztiválon mutatták be a saját rendezésében készült Yuppi du című filmjét, karrierje egyik legsikeresebb alkotását. (A mű népszerűségére jellemző, hogy a 2008-as Velencei Filmfesztivál számára felújították az eredeti kópiát, ámbár Celentano az utolsó pillanatban visszavonta a filmjét a programból.) Énekesként természetesen ő sem maradt ki a diszkóőrületből, amelynek 1977-es albuma az egyik bizonyítéka. 1979-es nagylemezének címadó felvétele, a Toto Cutugno által írt – és később az ő előadásában is megjelent – Soli nagy sláger lett.
A tévésztár
Az 1980-as évek sem múltak el színészi és énekesi sikerek nélkül. 1980-ban mutatták be Pasquale Festa Campanile Fogadjunk! című két epizódból álló filmvígjátékát, amelynek első részében Celentano a táncos lábú Don Fulgenziót alakította. Egy pókerjátékost formált meg az Ász (1981) című filmben, egy buszsofőrt pedig az Őrült római vakáció (1981) című komédiában, amely Magyarországon már-már kultuszfilmnek számít. Mindkét produkcióban érzéki szépségű színésznőkkel játszott együtt: az előbbiben Edwige Fenech, az utóbbiban Ornella Muti volt a partnere. 1985 karácsonyán mutatták be Olaszországban a Joan Lui – ma un giorno nel paese arrivo io di lunedì című filmet, amely részben az időzítés miatt is botrányt okozott. A filmben ugyanis Celentano Jézus reinkarnációját alakítja, akiből tévésztár lesz. Magából Celentanóból egyébként az 1990-es években valóban tévésztár lett. Befolyására mi sem jellemzőbb, mint hogy teljesen szabad kezet kapott az olasz közszolgálati tévécsatornán sugárzott showműsoraihoz. Az 1999-ben leadott négyrészes Francamente me ne infischio címe (Őszintén szólva fütyülök rá) utalás az Elfújta a szél című film egyik szállóigéjére, amely Clark Gable szájából hangzott el. A műsorban Celentano egyrészt olasz és külföldi sztárvendégei segítségével részletes keresztmetszetet adott énekesi pályafutásáról, másrészt szókimondó véleményt nyilvánított az őt leginkább foglalkoztató társadalmi problémákról és erkölcsi kérdésekről. Hat évvel később ugyancsak négy részben került adásba a Rockpolitik, amely az olasz televíziózás történetének egyik legnézettebb programja lett. Silvio Berlusconi és holdudvara igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy cenzúrázzák a szókimondó énekest, de ez az igyekezet csak olaj volt a tűzre. Ugyanabban az esztendőben, 2005-ben Celentano áttért a vegetáriánus életmódra, azóta az állatok jogainak védelmezőjeként is hallatja a hangját. Több évtizedes pályafutása során lemezeiből több mint 220 milliót adtak el világszerte (az olasz Wikipédia „csak” 150 millióról tud), ebből 120 millió példány Olaszországban kelt el. Az örökifjú énekes legutóbbi albuma 2011-ben jutott el a rajongókhoz.
VÁLOGATOTT DISZKOGRÁFIA
Kislemezek
* 1958: Rip It Up / Jailhouse Rock
* 1958: Blueberry Hill / Tutti frutti
* 1958: Man Smart / I Love You Baby
* 1958: Tell Me That You Love Me / The Stroll
* 1958: Happy Days Are Here Again / Buonasera signorina
* 1958: Hoola Hop Rock / La febbre dell'hoola hop
* 1959: Ciao ti dirò / Un'ora con te
* 1959: Il ribelle / Nessuno ci crederà
* 1959: Il tuo bacio è come un rock / I ragazzi del juke-box
* 1959: Teddy Girl / Desidero te
* 1959: Pronto pronto / Idaho
* 1960: Nikita Rock / Blue Jeans Rock
* 1960: Rock matto / Impazzivo per te
* 1960: Impazzivo per te / Crazy Rock
* 1960: Personality / Il mondo gira
* 1960: Così no / La gatta che scotta
* 1960: Piccola / Ritorna lo shimmy
* 1960: Pitagora / A cosa serve soffrire
* 1960: Giarrettiera rosa / Che dritta!
* 1960: Furore / Movimento di rock
* 1961: 24 mila baci / Aulì-ulè
* 1961: Non esiste l'amor / Basta
* 1961: Gilly / Coccolona
* 1961: Nata per me / Non essere timida
* 1962: Forse forse / Peppermint Twist
* 1962: Ciao amore / Veleno
* 1962: Si è spento il sole / La mezza luna
* 1962: Stai lontana da me / Sei rimasta sola / Amami e baciami
* 1962: 24 mila baci / Il tuo bacio è come un rock
* 1962: Pregherò (prima parte) / Pasticcio in Paradiso
* 1963: A New Orleans / Un sole caldo caldo caldo
* 1963: Il tangaccio / Grazie, prego, scusi
* 1963: Serafino campanaro / Hei stella
* 1963: Sabato triste / Le notti lunghe
* 1964: Una notte vicino al mare / Hello Mary Lou
* 1964: Non mi dir / Non piangerò
* 1964: Il problema più importante / È inutile davvero
* 1964: L'angelo custode / Bambini miei
* 1965: Ciao ragazzi / Chi ce l'ha con me
* 1965: Sono un simpatico / E voi ballate / Due tipi come noi
* 1965: La festa / Ringo
* 1966: Il ragazzo della via Gluck / Chi era lui
* 1966: Mondo in mi 7° / Una festa sui prati
* 1967: La coppia più bella del mondo / Torno sui miei passi
* 1967: Tre passi avanti / Eravamo in 100.000
* 1967: 30 donne nel west / Più forte che puoi
* 1968: Canzone / Un bimbo sul leone
* 1968: Azzurro / Una carezza in un pugno
* 1968: L'attore / La tana del re
* 1969: La storia di Serafino / La pelle
* 1969: Storia d'amore / Straordinariamente
* 1969: Lirica d'inverno / L'uomo nasce nudo
* 1970: Chi non lavora non fa l'amore / Due nemici innamorati
* 1970: Chi non lavora non fa l'amore (ének: Claudia Mori) / EA
* 1970: Viola / Se sapevo non crescevo
* 1971: Sotto le lenzuola / Il forestiero
* 1971: Una storia come questa / Brutta
* 1971: Er più / Una storia d'amore e di coltello
* 1972: Un albero di trenta piani / Forse eri meglio di lei
* 1972: La ballata di Pinocchio / I Will Drink the Wine
* 1972: Prisencolinensinainciusol / Disc Jockey
* 1973: L'unica chance / Quel signore del piano di sopra
* 1973: Only You / We're Gonna Move
* 1974: Bellissima / Stringimi a te
* 1975: Yuppi du / La ballata
* 1975: Un'altra volta chiudi la porta / Do dap
* 1976: Svalutation / La barca
* 1977: A Woman in Love / Rock Around the Clock / Don't Play That Song (You Lied)
* 1977: When Love / Somebody Save Me
* 1978: Ti avrò / La moglie, l'amante, l'amica
* 1979: Che cosa ti farei / Geppo
* 1979: Soli / Io e te
* 1980: Qua la mano / Gocce d'acqua
* 1980: Il tempo se ne va / Non se ne parla nemmeno
* 1980: Innamorata, incavolata a vita / Se non è amore
* 1981: L'artigiano (1° parte) / L'artigiano (2° parte)
* 1982: Crazy Movie / Roma che fa... te innamora
* 1982: Uel mae sae / We're Gonna Move
* 1982: Uh... uh... / Jungla di città
* 1984: Susanna / Il cantante folle
* 1987: Mi attrai / La luce del sole
* 2005: L'indiano
* 2006: Oh Diana
* 2007: Hai bucato la mia vita
* 2007: La situazione non è buona
* 2008: Dormi amore
* 2008: Fiori
* 2008: Aria...non sei più tu
* 2008: Sognando Chernobyl
* 2008: La cura
* 1960: Adriano Celentano con Giulio Libano e la sua orchestra
* 1960: Furore
* 1962: Peppermint twist
* 1963: A New Orleans
* 1965: Non mi dir
* 1966: La festa
* 1966: Il ragazzo della via Gluck
* 1968: Azzurro / Una carezza in un pugno
* 1968: Adriano rock
* 1969: Le robe che ha detto Adriano
* 1970: Il forestiero
* 1971: Er più – Storia d'amore e di coltello
* 1972: I mali del secolo
* 1973: Nostalrock
* 1975: Yuppi du
* 1976: Svalutation
* 1977: Disco dance
* 1977: Tecadisk
* 1978: Ti avrò
* 1978: Geppo il folle
* 1979: Soli
* 1979: Me, live!
* 1980: Un po' artista un po' no
* 1981: Deus
* 1982: Uh... uh...
* 1983: Atmosfera
* 1984: I miei americani
* 1985: Joan Lui
* 1986: I miei americani 2
* 1987: La pubblica ottusità
* 1991: Il re degli ignoranti
* 1994: Quel punto
* 1996: Arrivano gli uomini
* 1998: Mina Celentano
* 1999: Io non so parlar d'amore
* 2000: Esco di rado e parlo ancora meno
* 2002: Per sempre
* 2004: C'è sempre un motivo
* 2005: C'è sempre un motivo + L'Indiano
* 2007: Dormi amore, la situazione non è buona
* 1969: Pioggia di successi
* 1970: Adriano hits
* 1973: La storia di uno... Adriano Celentano
* 1975: Il meglio di Adriano Celentano
* 1979: Antologia (1957–1980)
* 1980: Il tempo se ne va compilation musica
* 1982: Il cinema di Adriano
* 1983: Le volte che Adriano è stato primo
* 1988: Antologia '57–'87 (6 disc)
* 1992: Superbest
* 1995: Alla corte del Re-mix
* 1997: Le origini di Adriano Celentano vol. 1.
* 1997: Le origini di Adriano Celentano vol. 2.
* 2000: Questa è la storia di uno di noi
* 2001: Il cuore, la voce
* 2003: Tutte le volte che Celentano è stato primo
* 2003: TRE
* 2006: Unicamente Celentano
* 2008: L'animale
* 2010: Il ribelle rock!
* 2010: Il meglio di Adriano Celentano
(Nem tartalmazza azokat a filmeket, amelyekben az énekes önmagát játszotta. A vastag betűs alkotásoknak ő volt a rendezője is.)
* 1959: Ragazzi del Juke-Box
* 1959: Juke box urli d'amore
* 1960: Urlatori alla sbarra
* 1961: Hey, Let's Twist
* 1963: Il monaco di Monza
* 1963: Egy különös pasi (Uno strano tipo)
* 1964: Szerzetesek géppisztollyal (Super rapina a Milano)
* 1966: Europa canta
* 1969: Serafino
* 1971: Nagyon véres szerelmi történet (Er più: storia d'amore e di coltello)
* 1972: Bianco, rosso e...
* 1973: Rugantino
* 1973: Az emigráns (L'emigrante)
* 1973: Le cinque giornate
* 1975: Yuppi du
* 1975: Di che segno sei?
* 1976: Egy velencei nemesember (Culastrisce nobile veneziano)
* 1976: Blöff (Bluff storia di truffe e di imbroglioni)
* 1977: L'altra metà del cielo
* 1977: Ecco noi per esempio...
* 1978: Geppo il folle
* 1978: Zio Adolfo, in arte Führer
* 1979: Sabato, domenica e venerdì (a Venerdì című epizódban)
* 1979: Mani di velluto
* 1980: Fogadjunk! (Qua la mano) (Két epizódból álló film, Celentano epizódja miatt Táncos lábú tisztelendő címmel is ismert)
* 1980: A fogadósné (La locandiera)
* 1980: Il bisbetico domato
* 1981: Ász (Asso)
* 1981: Őrült római vakáció (Innamorato pazzo)
* 1982: Grand Hotel Excelsior
* 1982: Bingo Bongo
* 1983: Sing Sing
* 1983: Különös ismertetőjele: Bellissimo (Segni particolari: bellissimo)
* 1985: Én vagyok a legnagyobb (Lui è peggio di me)
* 1985: Joan Lui – ma un giorno nel paese arrivo io di lunedì
* 1987: A brummogó medve (Il burbero)
* 1992: Jackpot
VIDEÓK
Serafino campanaro (csak zene!)
La coppia più bella del mondo (Közreműködik: Claudia Mori)
Qua la mano (részlet a Fogadjunk! című filmből)
Varázslatos ember, zseniális művész!A pompázatos Verona anfiteárumában2012-ben
VálaszTörlésmegrendezett csodakoncertet gyakran újra meg újra nézem határtalan élvezettel.
Ahogy a nézősereg-(fiatal és idős )együtt énekli a Gluck utcai történetet
hátborzongatóan nagyszerű élmény.Én is velük tartok 82 évesen...
Kedves Béla!
TörlésKívánom Önnek, hogy még sok-sok éven át legyen része ilyen és ehhez hasonló élményekben.
Üdvözlettel:
Tony (aki még csak 52 éves, de ismerősei egybehangzó véleménye szerint egy nappal nem néz ki többnek, mint 53)