disco

disco

2014. december 12., péntek

MOUTH & MACNEAL

A Mouth & MacNeal duó 1971 és 1974 között létezett. A holland könnyűzene egyik kulcsfigurája, Hans van Hemert szerző-producer hívta életre a formációt, amikor összepárosította a jellegzetes hangú, „mackós” külsejű Willem Duynt (alias Big Mouth) a filigrán, szőke énekesnővel, Sjoukje van't Spijkerrel (alias Maggie MacNeal). A duó 1972-ben aratta legnagyobb nemzetközi sikerét a How Do You Do? című dallal, melyet magyar nyelven Koós János és Kovács Kati énekelt. Két évvel később a Mouth & MacNeal képviselte Hollandiát az Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol az ABBA és Gigliola Cinquetti mögött, Olivia Newton-Johnt éppen megelőzve a harmadik helyen végzett az I See a Star című dallal. Ennek ellenére a duó még abban az évben feloszlott. A tagok új segítőtársakkal folytatták karrierjüket, de közös sikereiket egyikőjük sem tudta megismételni. 2012-ben Roel Smit tollából jelent meg a Mouth & MacNeal, duo tegen wil en dank című könyv, amely a duó sikertörténetének kulisszatitkaiba avatta be az olvasót. Megtudhatjuk belőle, hogy a két énekest kizárólag az üzlet tartotta együtt, valójában egy cseppet sem szívlelték egymást: alkoholproblémák, szexuális zaklatás, közúti baleset, de még a közös karrier állítólagos szabotálása is szóba kerül a kötet lapjain. Smit a 70-es évek elején tizenévesként még a Mouth & MacNeal fanklubját szervezte, és alighanem eszébe se jutott, hogy négy évtizeddel később leleplező könyvet fog írni egykori kedvenceiről. Itt kell leszögezni azt is, hogy a névazonosság ellenére nem rokona Maggie férjének, Frans Smitnek. 


TAGOK
* Big Mouth [Wilhelmus Jacobus Duyn] (Hollandia, Haarlem, 1937. március 31. – Hollandia, Almelo, 2004. december 4.)
* Maggie MacNeal [Sjoukje van't Spijker] (Hollandia, Tilburg, 1950. május 5.)

KARRIERTÖRTÉNET
Az előzmények
Willem Duyn – művésznevén: Big Mouth (Nagy Száj) – a hatvanas években kezdte könnyűzenei karrierjét. Játszott például a Holland Quintet, a Whiskers és a Jay-Jays együttesben: néhol csak dobolt, máshol énekelt is. Egyik formáció sem aratott különösebb sikert, és Big Mouth már-már arra gondolt, hogy felhagy ezzel a pályával, amikor Hans van Hemert producer összehozta őt a Maggie MacNeal művésznevet használó Sjoukje van't Spijker pályakezdő énekesnővel. Van Hemert nevével már nem először találkozhat az olvasó ebben a blogban: ő pártfogolta a hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének olyan népszerű női popegyütteseit is, mint például a Luv’, a Babe és a Doris D. & The Pins. Maggie-t szintén Van Hemert fedezte fel, és kiadta a 21 esztendős énekesnő első szólókislemezét, melyen az örökzöld Marvin Gaye-dal, az I Heard It Through the Grapevine hallható. (Ez később felkerült a Mouth & MacNeal első albumára is.) A kiadvány nem lett különösebben sikeres, a producer azonban úgy gondolta, Maggie tehetségéhez nem férhet kétség, tehát kell mellé valaki, akivel jól kiegészítik egymást. Így jött létre 1971-ben a Mouth & MacNeal duó, amely működésének három esztendeje alatt nagyjából valóra váltotta Van Hemert reményeit.


Hogy vagy, pajtás?
Hollandiában már az első kislemez, a Hey, You Love figyelemre méltó sikert ért el: 1971. augusztus 21-én került fel a toplistára, ahol nyolc hétig volt jelen, és az ötödik helyig jutott. Bő három hónappal később következett be az igazi áttörés: a How Do You Do? című kislemez november 27-én jelent meg a holland slágerlistán, tizenhét hétig szerepelt a Top 40-ben, ebből öt héten át az első helyen. Hans van Hemert és Harry van Hoof közös szerzeménye az egész világot meghódította: a toplista élére került Belgiumban, Dániában, Svájcban, sőt Új-Zélandon is, második lett Kanadában és ötödik az NSZK-ban. A skót–német duó, a Die Windows 1972-es feldolgozása viszont még az eredetinél is nagyobb sikert aratott a németeknél, hiszen vezette az ottani slágerlistát. Ugyanebben az évben készült például a spanyol Bruno Lomas (Ven sin temor), az ír Gentry, a holland De Strangers (Alle Na Toe Moemoe), a szlovák Orchester Braňa Hronca (Ako Sa Máš), az olasz Kathy and Gulliver és a német James Last verziója is, hogy csak néhányat említsek az átiratok közül. Magyar változat is született – ugyancsak 1972-ben – Koós János és Kovács Kati előadásában Hogy vagy, pajtás? címmel, a szöveget Tardos Péter írta. Visszatérve az eredeti dalra, az amerikai siker sem maradt el: a Billboard Hot 100 toplistáján tizenkilenc hétig szerepelt a How Do You Do?, legmagasabb pozíciója a nyolcadik hely volt. Csak az Egyesült Államokban több mint egymillió példány fogyott el a kislemezből, amely nemcsak a tengerentúlon, hanem a világ több más pontján is aranylemez lett, összességében több mint kétmillió fogyott belőle. A nemzetközi sikernek köszönhetően elsőként a Mouth & MacNeal kapta meg az 1972-ben alapított Conamus Export (ma: Buma Export) holland könnyűzenei díjat, melyet minden évben annak a hazai könnyűzenei előadónak adnak, akinek a lemezei a legnagyobb példányszámban keltek el külföldön.


Az újabb sikerektől a feloszlásig
A harmadik kislemez, a Hello-A 1972. május 20-án került fel a holland slágerlistára, ahol tizenhárom hétig időzött, ebből hat hetet az első helyen. Vagyis egy héttel tovább állt az élen, mint a How Do You Do?, de annak nemzetközi sikerét csak megközelíteni tudta, megismételni vagy pláne felülmúlni már nem. Az 1973-ban kiadott kislemezek – You-Kou-La-Le-Lou-Pie (#7), Bat-Te-Ring-Ram (#21), Minnie Minnie (#10), Do You Wanna Do It (#21) – már Hollandiában is valamelyest szerényebb fogadtatásban részesültek. 1974-ben a Mouth & MacNeal részt vett a március 7. és 9. között megrendezett San Remó-i Dalfesztiválon. Versenydala, az Ah! L'Amore bejutott ugyan a döntőbe, de nem került a legjobb három közé. A versenyt Iva Zanicchi nyerte a Ciao cara, come stai? című dallal, a második helyen Domenico Modugno (Questa è la mia vita), a harmadikon Orietta Berti (Occhi rossi) végzett. A résztvevők között volt többek között Milva, Nicola Di Bari, a Middle of the Road, Al Bano (ezúttal Romina Power nélkül) és a nálunk inkább blőd filmvígjátékairól ismert francia komikuscsapat, a Les Charlots is. Ha a San Remó-i Dalfesztivál nem is, az egy hónappal később megtartott Eurovíziós Dalfesztivál már szép sikert hozott a Mouth & MacNeal számára. A versenyt eredetileg Luxemburg rendezte volna, ám ugyanitt volt az 1973-as rendezvény is, és az ország anyagi okokból nem tudta vállalni két egymást követő évben a házigazda szerepét. (A szabályok értelmében ugyanis a győztes ország rendezi a következő fesztivált, de 1972-ben és 1973-ban is Luxemburg nyert.) 


Az eseménynek végül a nagy-britanniai Brighton, a The Dome épülete adott otthont 1974. április 6-án. A helyszínváltozás mellett akadtak még kisebb-nagyobb problémák. Franciaország Georges Pompidou köztársasági elnök halála miatt szinte az utolsó pillanatban lemondta a szereplést. Málta ismeretlen okokból végül mégsem indult, noha Enzo Guzman személyében még kiválasztotta a versenyzőjét. A versenydalok körül is támadtak problémák. Olaszország a tíz évvel korábbi győztest, Gigliola Cinquettit indította, ám az olasz állami tévé, a RAI végül nem közvetítette a versenyt. Az a feltételezés alakult ki ugyanis, hogy Cinquetti dalának címe, a (Igen) valójában burkolt kampány a következő hónapi választással kapcsolatban, melynek tétje a válások engedélyezése vagy tiltása volt. Ennek a teóriának a jegyében magát a dalt is egy hónapig letiltották az olasz média minden műsorában. A házigazdák az ausztrál Olivia Newton-Johnt nevezték, aki állítólag egyáltalán nem kedvelte a Long Live Love című versenydalát, de ezt kellett énekelnie, mert a brit selejtezőn az általa előadott dalok közül ezt választotta a közönség. A svéd ABBA együttes 1973-ban már megpróbált bejutni a versenyre, de a nemzeti selejtezőn elbuktak. 1974-ben szóba került, hogy a Hasta Mañana című dalukkal indulnak, mert az remekül illett volna a fesztivál hagyományaihoz, de aztán mégis a merészebb Waterloo mellett döntöttek, mert hűségesebb képet adott arról, hogy az együttesben mindenki egyenjogú tag. A portugál versenydal, az E depois do adeus a fesztivál után néhány héttel kapott politikai felhangokat, mert az április 25-én megindult sikeres portugál katonai puccs indulójaként használták fel. Az Eurovíziós Dalfesztiválok lelkes krónikása, John Kennedy O'Connor szerint ez volt a rendezvény történetének egyetlen versenydala, amely valódi forradalmat robbantott ki, ám ez a megfogalmazás alighanem szerzői túlzásnak nevezhető. 


A Mouth & MacNeal az I See a Star (Egy csillagot látok) című dalával indult, amely tizenkettediknek hangzott el, angol nyelven. (Abban az évben ugyanis nem volt érvényben a nemzeti nyelv kötelező használatára vonatkozó kikötés.) Három pontnál többet senkitől sem kapott, ezt is csak Jugoszlávia és Svédország adta meg neki. (Egy-egy ország összesen 10 pontot oszthatott el a versenyzők között.) Két pontot adott Görögország, és 1-1 pontot Finnország, Norvégia, Izrael, Belgium, Írország, az NSZK és Portugália. Egyetlen pontra sem értékelte a produkciót az Egyesült Királyság, Spanyolország, Monaco, Luxemburg (ennyit a Benelux-összetartásról!), Svájc és Olaszország. Végül a Mouth & MacNeal 15 ponttal a harmadik helyen végzett, egyetlen ponttal előzve meg Olivia Newton-Johnt. Második lett Gigliola Cinquetti (18 pont), az első pedig az ABBA (24 pont). Visszatérve a Mouth & MacNealre, az I See a Star tulajdonképpen egy szerelmes duett, amelyben az énekesek arról dalolnak, hogy szerelmük által másképp látják a világot. A címbéli csillagot egymás szemében pillantják meg. Mouth évekkel később jóval prózaibb szövegértelmezéssel állt elő, mert szerinte a szöveg burkoltan valójában a cannabis élvezetére utal. A fentebb már idézett John Kennedy O'Connor szerint Big Mouth bohóckodása a produkció közben jelentősen rontotta a duó nyerési esélyeit. Mindazonáltal a rajongók körében az I See a Star az egyik legkedveltebb „nem győztes dal”-nak számít, amely helyet kapott a 2005-ös jubileumi CD-n is. (Mellesleg nincs még egy olyan Eurovíziós Dalfesztivál, melynek első négy helyezettjéről külön blogbejegyzéseket írtam volna.) A duó egyébként felvette a dalt németül (Ein goldner Stern) és franciául (L'amour au pas) is. A holland verzió címe: Ik zie een ster. A felvétel Hollandiában és Belgiumban a harmadik, az Egyesült Királyságban a nyolcadik lett a toplistán. Paródia is készült belőle, a Dit gaat te ver, amely a Farce Majeure című zenés-szatirikus tévéműsorban hangzott el.


Külön utakon
Noha úgy tűnt, az I See a Star újabb lökést ad a Mouth & MacNeal nemzetközi karrierjének, 1974 decemberében mégis bejelentették a duó megszűnését. Willem Duyn a következő évben már egy másik kettős, a Big Mouth & Little Eve tagjaként tűnt fel. Little Eve-ről el kell mondani, hogy nem azonos Little Evával, a The Locomotion című 1962-es örökzöld sláger előadójával. Igazi neve: Ingrid Kup, és ő lett Willem második felesége. Három gyermekük született, ámbár a férfinek még három gyereke volt az első házasságából is. A Big Mouth & Little Eve kislemezei 1975 és 1977 között jelentek meg, ezek közül a legelső, az Uncle / Hi, Hey, Ho And Hello keltette a legnagyobb figyelmet. Az igazán nagy sikerek azonban elmaradtak, ezért a formációnak nem jelent meg albuma, és 1977-ben megszűnt. Ingrid 1978-ban szólókarrierbe kezdett, de az Evie Adams művésznéven megjelent kislemeze (I Need Your Love Tonight) észrevétlen maradt. 1980-tól már az igazi nevét használta, 1982-ben egy albuma is kijött Feel Me címmel, ám 1984-től már nem jelentek meg lemezei. Willem színészi feladatokat kapott a holland televízióban, ahol különösen a Pompy de Robodoll című műsorban aratott nagy sikert. Jellegzetes hangjának köszönhetően többször hívták szinkronizálni különféle Walt Disney-produkciókhoz, így például A dzsungel könyvében (Lajcsi, a majomkirály), a Macskarisztokratákban (Sicc-vicc) és az Olivér és társaiban (DeSoto) hallhatták a holland gyerekek. 2004. december 4-én szívmegállás következtében vesztette életét.


Maggie MacNeal még 1973-ban feleségül ment Frans Smit zenészhez, aki korábban a De Maskers, a Brainbox és a September együttesben játszott. Frans is jelen volt az 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol – megfeledkezve a férji hűségről – a kulisszák mögött állítólag igencsak tette a szépet az egyik ABBA-énekesnőnek, Fridának. A Mouth & MacNeal megszűnése után Maggie a férjével alapított egy saját együttest, amelyben ő énekelt, Frans dobolt, Adri de Hont gitározott, Ben Vermeulen és Wil de Meyer pedig basszusgitározott. Valami nem lehetett teljesen rendben a művészek között, mert 1977-ben a házaspárt leszámítva mindenki elment. A távozók helyére Jons Pistoor, Lex Bolderdijk és Robert Verwey érkezett. A rendelkezésemre álló forrásokból nem derült ki a zenekar neve, így azt feltételezem, hogy alighanem csupán Maggie kísérő együtteséről volt szó, és nem önálló formációról. Maggie szólókarrierje egyébként évekig egész jól alakult. 1975 és 1999 között számos kislemeze és négy albuma is megjelent. 1980-ban immár szólistaként vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon az Amsterdam című dalával. A rendezvénynek abban az évben épp Hollandia adott otthont (mellesleg beugróként az előző évi győztes, Izrael helyett): a döntősök 1980. április 19-én léphettek a hágai Congresgebouw színpadára. Maggie tizenötödikként énekelte versenydalát, melyre 93 pontot kapott, ami az ötödik helyre volt elegendő. Ausztriától, Törökországtól és Luxemburgtól megkapta a maximális 12 pontot, és a szavazás elején még ő állt az élen. A későbbi pontszámai azonban már nem voltak túl jók: 12 pontot csupán Franciaországtól kapott még, Marokkó, Olaszország, Dánia és Norvégia közönsége pedig egyetlen pontra sem méltatta a produkcióját. (A fesztivált egyébként az ír Johnny Logan nyerte a What’s Another Year című dallal, melyre 143 pontot kapott.) 


2000-ben Maggie, Marga Built (a Babe együttes volt énekesnője) és Sandra Reemer megalapították a The Dutch Divas formációt, amely élő fellépéseivel Hollandia-szerte népszerűvé vált. Mindhárom hölgynek van eurovíziós múltja: Maggie 1974-ben és 1980-ban, Marga 1987-ben, Sandra pedig 1972-ben, 1976-ban és 1979-ben képviselte Hollandiát a nemzetközi fesztiválon. 2005-ben elhunyt Maggie férje, Frans Smit. Ugyanabban az évben Sandra kivált a trióból. Justine Pelmelay lépett a helyére, aki 1989-ben indult az Eurovízión holland színekben. Justine nem bírta sokáig, 2006-ban már le is lépett. (Mellesleg 2011-ben utas volt a szerencsétlenül járt Costa Concordián, de túlélte a katasztrófát.) 2006 óta a The Dutch Divas duóként működik Marga és Maggie közreműködésével. 2008-ban Maggie társult Arie Ribbensszel, és újjászervezte a Mouth & MacNealt – Mouth özvegyének határozott rosszallása ellenére –, ám nem aratott számottevő sikert. 


MOUTH & MACNEAL-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1971: Hey, You Love / Rosianna
* 1971: How Do You Do? / Land of Milk And Honey
* 1972: Hello-A / Talk a Little Louder
* 1972: You-Kou-La-Le-Lou-Pie / Let Your Life Lead by Love
* 1972: Hey, You Love / Why Did You, Why?
* 1972: Hello-A / Sing Along
* 1972: How Do You Do? / Hello-A
* 1973: Do You Wanna Do It / You, You
* 1973: Wie Denn? Wo Denn? Was Denn? (Do You Wanna Do It) / You, You
* 1973: Minnie, Minnie / I Don't Wanna Be the Richest Man on the Cemetery
* 1973: Minnie, Minnie / Kopf oder Zahl
* 1973: Battering Ram / Hands Up
* 1973: Ah! L'Amore / Batteringram
* 1973: Ah! L'Amore / I Wanted to be
* 1973: Medizinmann / Hands Up
* 1974: I See a Star / My Friend
* 1974: Ik zie een ster / Liefste
* 1974: L'amour au pas (I See a Star) / Cêst comme une orange (Ah! L'amore)
* 1974: We're Gonna Have a Party / I Wanted to be
* 1974: Ein gold'ner Stern / Liebling

Albumok
* 1971: Mouth & MacNeal
* 1972: Mouth & MacNeal II 
* 1972: Hello (Hello And Thank You címmel is megjelent)
* 1973: Pocketful of Hits

Válogatások
* 1973: Sing a Song With Mouth & MacNeal
* 1974: I See a Star
* 1974: Ik Zie Een Ster
* 1980: The Best of Mouth & MacNeal / Big Mouth & Little Eve
* 1995: The Singles
* 2000: Absolutely The Best ‎
* 2001: The Singles + (2 CD)

DVD
* 2004: Greatest Hits 


BIG MOUTH (WILLEM DUYN)-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1971: Remember Walking in the Sand / It Happened Long Ago
* 1978: Mamy Oh Mamy / Come Alive 
* 1979: Ik dacht niet te kunnen leven / Suukzeven 
* 1979: Willem / Barend's ABC 
* 1980: Dag dikke olifant / Goeiemorgen 
* 1980: Marie An / Levenslang 
* 1980: Zal ik een krekel wezen / Intercity 
* 1981: Angelina – Oh mamma / Hans, Frans, Dennis en Marianne 
* 1982: Wat een rare man / Sonja ga jij met me mee 
* 1982: Je zeurt te veel / Zonder jou 
* 1982: It hurts to much / Je zeurt te veel 
* 1983: Ik neem de eerste trein naar Zandvoort / Voor jou 
* 1984: Ik word ziek van aerobic / Zwemmen 
* 1984: Stamcafé / Een lied voor jou 
* 1984: Wat maakt dat nou uit / Een lied voor jou 
* 1986: Kom nou Elles / Muziek 
* 1987: Opa is verliefd / Dat gewicht van jou 
* 1988: Lola / Een lekker leven leven 
* 1989: M'n Allessie / M'n Allessie (Sub Mix) 
* 1994: Score met die hap / Score met die hap (Speciale maxi versie) / Score met die hap (Karaoke versie) 
* 1995: Ruwe Bolster, Blanke Pit 
* 1996: Terug naar de basis 
* 1996: Nachtstapper / Lekker Wijf 
* 1997: Heilige Clint Eastwood / Spijkerhard 
* 1999: Als jij er was / Als jij er was (Karaoke) 
* 1999: Piet Hein 2000 

Albumok, válogatások
* 1980: Willem Duyn
* 1984: Wat maakt dat nou uit 
* 1992: Niet normaal meer 
* 1996: Nachtstapper 
* 2003: Greatest Hits (Hollands Glorie) 


BIG MOUTH & LITTLE EVE-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek
* 1975: Uncle / Hi Hey Ho and Hello 
* 1975: Yodelaydee / Tell 'm ja tell 'm nee 
* 1976: What a Beautiful Day / Let Me Hoopapa 
* 1976: Love Me Baby / We're Gonna Have a Party 
* 1976: Daddy Won't You Play Me / Rosie 
* 1976: Daddy Won't You Play Me / Love Me Baby
* 1977: Jingle Jungle Johnny / Tanz den Humpapa mit mir 
* 1977: Welcome Home / Broken Hearted Me 

Válogatás
* 1978: The Best of Mouth, MacNeal & Little Eve 


MAGGIE MACNEAL-DISZKOGRÁFIA
Kislemezek, maxik
* 1971: I Heard It Through the Grapevine / Isolation
* 1975: Nothing Else to Do / I Don't Lay My Head Down 
* 1975: When You're Gone / Mother Nature 
* 1976: Terug naar de kust / Life is Going On 
* 1976: Love Was in Your Eyes / Dr. Brian 
* 1976: Make the Man Love Me / The Letter 
* 1976: Blackbird / Make the Man Love Me
* 1977: Jij alleen / He Never Said his Name 
* 1977: Fools Together / Empty Place, Empty Space 
* 1978: You and I / It Hurts 
* 1979: Ooh / Take It Easy 
* 1979: Nighttime / Take It Easy 
* 1980: Amsterdam / Take It Easy 
* 1980: Amsterdam (Dutch Version) / Amsterdam (English Version) 
* 1980: Amsterdam (English Version) / Amsterdam (French Version) 
* 1980: Why Your Lady Says Goodbye / Sail around the World 
* 1980: Be My Friend / Why Your Lady Says Goodbye
* 1981: Be My Lover Tonight / Together 
* 1983: I've Got You, You've Got Me / Won't You Tell Me 
* 1983: Still Can't Believe It / On the Beat (Instrumentaal) 
* 1985: You Are My Hope / Say Hello Again 
* 1989: Verloren tijd / Heel verliefd 
* 1989: Papa is lief / Heel verliefd 
* 1990: Terug naar de kust / Heel gewoon 
* 1997: Only love / A Night in the City 
* 1999: Old Friend / Live in My Dreams 

Albumok, válogatások
* 1976: When You're Gone (1981-ben újra megjelent)
* 1977: Fools Together 
* 1979: Nighttime 
* 1980: Amsterdam 

MOUTH & MACNEAL-VIDEÓK



How Do You Do? (másik klip)






I See a Star (Official Video)

I See a Star (1974 Eurovision)

BIG MOUTH & LITTLE EVE-VIDEÓK



MAGGIE MACNEAL-VIDEÓK




Amsterdam (1980 Eurovision)

HOW DO YOU DO?-FELDOLGOZÁSOK

How Do You Do? (Előadó: Die Windows)

Ven sin temor (Előadó: Bruno Lomas)

How Do You Do? (Előadó: James Last)

Alle Na Toe Moemoe (Előadó: De Strangers) (csak zene!)

How Do You Do? (Előadó: Kathy And Gulliver) (csak zene!)

Hogy vagy, pajtás? (Előadó: Koós János és Kovács Kati) (csak zene!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése