2012. október 13., szombat

SERGIO ENDRIGO

Sergio Endrigo (Olaszország, Pula, 1933. június 15. – Olaszország, Róma, 2005. szeptember 7.) olasz énekes és dalszerző karrierje az 1950-es évek második felében kezdődött. 1962-ben jelent meg első slágere, az Io che amo solo te. Eleinte a Notarnicola és a Segio Doria művészneveket használta. 1966 és 1970 között minden évben indult a San Remó-i Dalfesztiválon: 1968-ban első helyezést ért el a Canzone per te című szerzeményével. Gyereklemezeket is készített, és néhány sikeres film megszületésében is közreműködött. Népszerűsége ellenére nem volt sztáralkat, a költők még a zenészeknél és énekeseknél is közelebb álltak hozzá. Több dala is elhangzott magyar nyelven Szécsi Pál előadásában.


KARRIERTÖRTÉNET 
A kezdetek 
Sergio Endrigo Pulában született, amely akkor még Olaszországhoz tartozott. Édesapja Romeo Endrigo festő és szobrász (mellesleg autodidakta tenor), édesanyja Claudia Smareglia. Hatéves volt, amikor meghalt az apja. Pulát 1945-ben elfoglalta Tito hadserege, és a következő évben a városból tömegesen menekült az olasz lakosság. Sergio és édesanyja 1947 februárjában előbb Brindisibe, majd Velencébe távozott. (Pula 1954-ben lett Jugoszlávia része az Isztriai-félszigettel együtt. Jugoszlávia szétesése után a város 1991-ben a független Horvátországhoz került.) Hogy anyagilag támogassa édesanyját, Sergio félbeszakította középiskolai tanulmányait, és munkát vállalt: liftesfiúként dolgozott egy hotelben, illetve kifutófiúként kapott állást a Velencei Filmfesztivál idejére. Ebben az időszakban tanult meg gitározni is, méghozzá annyira jól, hogy különféle együttesekbe hívták basszusgitározni és énekelni, mivel az is kiderült, hogy szép énekhangja van. Játszott például Ruggero Oppi, majd Riccardo Rauchi együttesében, ahol megismerkedett későbbi sógorával, Riccardo Del Turco énekessel is. A zenekar 1959-es kislemeze, a Non occupatemi il telefono volt Endrigo első lemezfelvétele. Rauchi együttesével Sergio részt vett a Burlamacco d’oro 1959-es versenyén a Notte, lunga notte című dallal (szerzők: Franco Migliacci és Enrico Polito). Első helyezést ért el Arturo Testával, az Un’ora con te előadójával. (A Notte, lunga notte ugyanabban az évben Domenico Modugno előadásában is megjelent.) Az Ariston lemezcég szerződtette, ahol Notarnicola álnéven jelentek meg első kislemezei. Giampiero Boneschi zeneszerző és karmester javaslatára 1960-ban szerződést kapott az újonnan alakult Tavola Rotonda kiadónál. Az új cég első kiadványa Endrigo kislemeze volt, a Bolle di sapone / Alle quattro del mattino.


Az első sikerek 
1962-ben Endrigo az RCA Italianához szerződött. Itt jelent meg első igazán nagy slágere, az Io che amo solo te, amelyet később például Mina, Ornella Vanoni, Marisa Sannia, Gino Paoli, Enzo Jannacci, Claudio Baglioni és Fiorella Mannoia is műsorára tűzött. A dal hallható első albumán is, amely tizenegy felvételt tartalmaz, köztük olyan Endrigo-örökzöldeket, mint a Vecchia balera, a La periferia, az Aria di neve, a Via Broletto 34 (egy gyilkosság zenés krónikája), a Viva Maddalena és az I tuoi vent'anni. Az A oldal utolsó szerzeménye, az Il soldato di Napoleone szövegéhez az olasz kulturális élet leginkább vitatott személyisége, Pier Paolo Pasolini (1922–1975) La meglio gioventù című versciklusa szolgált forrásul. 1963-ban Sergio feleségül vette Maria Giulia Bartoloccit. A házaspárnak két évvel később született meg egyetlen gyermeke, Claudia. Endrigo 1963-as albumának egyik dala, a La rosa bianca szövegéhez José Martí kubai költő (1853–1895) verseiből merített ihletet. A nagylemez további slágerei: Se le cose stanno così, Annamaria, Era d'estate, La guerra. Itt érdemes megjegyezni, hogy Endrigo nem énekesnek tartotta magát, hanem inkább egy olyan férfinak, aki énekel. Nagy slágerei ellenére „antisztár” volt, akihez a költők jóval még közelebb álltak, mint a zenészek és az énekesek. 1964-ben írta egyik legszebbnek tartott szerzeményét Te lo leggo negli occhi címmel, amelyet először Dino vitt sikerre: harmadik helyezett lett vele a Festival delle Rose 1964-es versenyén. 1965-ben Sergio ismét kiadót váltott, és a Fonit Cetrához szerződött. Teresa című kislemezének szövege miatt meggyűlt a baja a RAI cenzoraival, ugyanis a dal egy olyan lányról szól, aki már nem szűz, márpedig a szüzesség témája a korabeli Olaszországban igen kényes kérdés volt. 


San Remó-i sikerek és kudarcok 
Sergio Endrigo 1966-ban indult először a San Remó-i dalfesztiválon saját szerzeményével, melynek címe: Adesso sì. Társelőadója a Chad and Jeremy kettős volt. A versenyt Domenico Modugno és Gigliola Cinquetti nyerte a Dio, come ti amo című dallal, melyet maga a szerző, Modugno vitt tovább az Eurovíziós Dalfesztiválra. A nemzetközi mezőnyben azonban hatalmasat bukott, ugyanis a Dio, come ti amo egyetlen pontot sem kapott egyik ország zsűrijétől sem. Visszatérve Endrigóra és az 1966-os San Remó-i Dalfesztiválra, az Adesso sì a tizennégy döntős dal között a nyolcadik helyen végzett. A következő évben az énekes a Dove credi di andare című szerzeményével nevezett a rendezvényre, társelőadóként Memo Remigi lépett színpadra. A végeredmény szó szerint csak egy fokkal lett jobb, mint az előző évben: hetedik hely. (A győztes dal a Non pensare a me volt Claudio Villa és Iva Zanicchi előadásában.) A nagy figyelemmel kísért rendezvényt beárnyékolta az egyik versenyző, a 29 éves Luigi Tenco tragikus halála. A fiatalember állítólag azért követett el öngyilkosságot, mert menyasszonyával, Dalidával közösen előadott dala nem került be a döntőbe. Az eset oly mélyen megrázta az olasz társadalmat, hogy az 1967-es fesztiválról mindmáig nem jelent meg hivatalos filmfelvétel, és csak kevés fotót publikáltak róla. 


Az 1968-as esztendő viszont átütő győzelmet hozott Sergio számára: a Canzone per te (zene: Endrigo, szöveg: Endrigo és Sergio Bardotti) az első helyen végzett – társelőadó: Roberto Carlos –, olyan sztárok dalait utasítva maga mögé, mint Milva, Adriano Celentano, Ornella Vanoni, Gigliola Cinquetti, Al Bano és Louis Armstrong. A sláger magyar változatát Szécsi Pál énekelte Talán sok év után címmel Vándor Kálmán magyar szövegével. 1968-ban Endrigo képviselte Olaszországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ki tudja, talán nem akart úgy járni, mint két évvel korábban Modugno, ezért nem a San Remó-i győztes dalával indult, hanem a Marianne című szerzeményével. Tizenhét induló közül a tizedik helyen végzett, hét pontot kapott. A győztes spanyol dal, a La, la, la Massiel előadásában csak egyetlen ponttal előzte meg a britekét, Cliff Richard Congratulations című későbbi világslágerét. Negyven évvel később egy spanyol (!) dokumentumfilm azt állította, hogy Massiel csalással győzött, Spanyolország akkori diktátora, Franco tábornok ugyanis megvesztegette bizonyos országok zsűrijét, hogy a spanyol énekesre szavazzanak, de ezeket a vádakat ennyi év után nem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani. Mindazonáltal Cliff Richard megkésett elégtételként fogadta a dokumentumfilmben elhangzottakat, ámbár a fesztivál illetékesei azóta sem bírálták felül az 1968-as helyezéseket. 


Mondani sem kéne, hogy Endrigo az 1969-es fesztivált sem hagyta ki: Lontano dagli occhi című versenydalának szövegét Bardotti írta, zenéjét maga Endrigo szerezte, társelőadója pedig Mary Hopkin volt, aki abban az évben aratott világsikert a Those Were the Days (Azok a szép napok) című slágerével. Az Endrigo–Hopkin kettős a második helyet szerezte meg San Remóban, ahol Bobby Solo és Iva Zanicchi versenydala, a Zingaro győzedelmeskedett. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a Lontano dagli occhi csupán a 18. helyig jutott az olasz slágerlistán, míg például Nada versenyszáma, a Ma che freddo fa (Jaj, de hideg van) – amely a fesztiválon ötödik lett – vezette a toplistát, Gigliola Cinquetti örökzöldje, a La pioggia (A zápor) pedig hatodik lett ugyan San Remóban, de a második helyig jutott a slágerlistán. A Lontano dagli occhihoz Vándor Kálmán írt magyar szöveget, melyet Szécsi Pál énekelt Ha nem vagy velem címmel. 


Az 1970-es verseny sem maradhatott ki Endrigo életéből: egyik legemlékezetesebb dalával, a L'arca di Noèvel indult (zene és szöveg: Endrigo), társelőadója Iva Zanicchi volt. A versenyt az Adriano Celentano – Claudia Mori páros (civilben: házaspár) nyerte a Chi non lavora non fa l'amore (Aki nem dolgozik, ne is szeretkezzék) című szerzeménnyel, amely nagy vitákat váltott ki, mert az akkoriban egész Olaszországon végigsöprő sztrájkhullámot bírálta. Több baloldali érzelmű kolléga kritizálta Celentano slágerét, köztük Gianni Morandi is: a két sztár között emiatt évtizedekre megromlott a viszony. (Jelen sorok írója úgy gondolja, a győzelem 1970-ben is Endrigót illette volna.) A L'arca di Noè magyar változatát újfent Szécsi Pál énekelte Kósza szél címmel. (A magyar szöveget ismét Vándor Kálmán írta.) Az 1971-es versenyen Endrigo és a New Trolls már csak a 13. helyen végzett az Una storia című dallal. A bukás miatt Sergio kihagyott egy évet, és csak 1973-ban indult újra San Remóban. Elisa Elisa című szerzeményéhez megint Sergio Bardotti írt szöveget, a dal azonban nem jutott be a döntőbe. 1976-ban a Quando c'era il mare a 15. helyet szerezte meg 18 versenydal között. Endrigo tíz évvel később vett részt újból és utoljára a San Remó-i Dalfesztiválon: 1986-ban a Canzone italiana című dallal indult, és a tizenkettedik lett 503 334 szavazattal. (Az összehasonlítás kedvéért: Eros Ramazzotti 2 667 284 szavazattal nyert, versenydala az Adesso tu volt.)


Filmek és gyerekdalok 
Sergio Endrigo 1965 és 1996 között négy játékfilmben működött közre. Tullio Piacentini Questi pazzi, pazzi italiani (1965) című zenés filmjében Endrigo mellett olyan sztárok láthatók és hallhatók, mint Gigliola Cinquetti, Nicola Di Bari, Petula Clark, Peppino Di Capri és mások. Lucio Fulci Le colt cantarono la morte e fu... tempo di massacro (1966) című spagettiwesternjében csak a hangja hallható mint narrátor (a főszereplők: Franco Nero, George Hilton és Nino Castelnuovo). Az IMDB szerint a televízió számára készült Carlo Tuzii Tutte le domeniche mattina (1972) című 92 perces alkotása, amelynek egy 102 perces verzióját azonban a Velencei Filmfesztiválon is bemutatták. Endrigo egy Pino nevű munkást játszott, aki a nehéz olasz gazdasági helyzet miatt Svájcba ment dolgozni, és idővel a családját is magához vette, ám az élet a gazdag szomszéd országban sem fenékig tejfel. Antonello Grimaldi Kék égbolt (Il cielo è sempre più blu, 1996) című filmje lazán egymáshoz kapcsolódó történetekből áll, melyek Róma lakónak életét örökítik meg a magány, az idegfeszültség, az anyagiasság, a hűtlenség és a rossz közérzet tükrében. 


Endrigo 1969-ben részt vett a gyerekek számára ajánlott La vita, amico, è l'arte dell'incontro című album elkészítésében. Alkotótársa két költő volt, Vinícius de Moraes és Giuseppe Ungaretti, akik maguk is énekelnek a lemezen. A La casa és La marcia dei fiori című dalokat Endrigo egy tizenkét tagú gyerekkórussal adta elő. A nagy sikerre való tekintettel az album 1977-ben és 1980-ban újra megjelent, 2005-ben pedig CD-n hozták forgalomba. 1972-ben Vinícius de Moraes és Sergio Endrigo megint egy közös gyerekalbumot jelentetett meg L’arca címmel. További közreműködők: a Ricchi e Poveri, a The Plagues, a New Trolls és Marisa Sannia. Az LP egyik legkedveltebb slágere a Sergio és a The Plagues által előadott Il Pappagallo volt. Szintén a gyerekek örömére készült 1974-ben a Ci vuole un fiore című album, amely Gianni Rodari, az olasz gyerekirodalom kimagasló alakjának megzenésített verseiből áll: Endrigo mellett az argentin Luis Bacalov a másik zeneszerző. Bő húsz évvel később, 1995-ben Bacalov Oscar-díjat kapott a Magyarországon is bemutatott Neruda postása (1994) című filmhez írt zenéjével. Ehhez állítólag plagizálta Endrigo, Riccardo Del Turco és Paolo Margheri Nelle Mie Notti című 1974-es szerzeményét. Sergio számára a plágiumnál is szomorúbb esemény miatt volt igazán szerencsétlen esztendő az 1994-es év: elhunyt hűséges felesége, Maria Giulia. A következő évben jelent meg először Endrigo önéletrajzi regénye, a Quanto mi dai se mi sparo?, melyet 2004-ben újra kiadtak. A népszerű énekes 2005. szeptember 7-én hunyt el egy római klinikán. 


DISZKOGRÁFIA 
Kislemezek, EP-k, maxik 
* 1959: Arrivederci / Nuvola per due (Notarnicola néven) 
* 1959: Il tuo sorriso / I Sing Ammore (Notarnicola néven) 
* 1959: Arrivederci / I Sing Ammore 
* 1959: Piove / Tu sei qui 
* 1959: Io sono il vento / Nessuno (Sergio Doria / Annabella) 
* 1959: Tu sei qui / Sempre con te (Sergio Doria / Annabella) 
* 1959: Piove / Per tutta la vita (Sergio Doria / Annabella) 
* 1959: Io sono il vento / Un bacio sulla bocca (Sergio Doria / Annabella) 
* 1959: Io sono il vento / Per tutta la vita (Sergio Doria / Annabella) 
* 1959: Piove / Avevamo la stessa età 
* 1960: Bolle di sapone / Alle quattro del mattino 
* 1960: I tuoi vent'anni / Chiedi al tuo cuore 
* 1961: La brava gente / Espoirs de printemps 
* 1962: La periferia / Aria di neve 
* 1962: Basta così / Via Broletto 34 
* 1962: Ave Maria (Gounod) / Ave Maria (Schubert) 
* 1962: Annamaria / Era d'estate 
* 1962: Io che amo solo te / Vecchia balera 
* 1962: Vecchia balera / Basta così / Io che amo solo te / Viva Maddalena 
* 1963: Se le cose stanno così / Viva Maddalena 
* 1963: La rosa bianca / Aria di neve 
* 1963: Era d'estate / Annamaria 
* 1964: La dolce estate / Ora che sai 
* 1964: Ti amo / Oggi è domenica per noi 
* 1965: I tuoi vent'anni / La brava gente 
* 1965: Mani bucate / Dimmi la verità 
* 1965: Teresa / Come stasera mai 
* 1965: Come stasera mai / Teresa / Adesso sì / Mani bucate 
* 1966: Adesso sì / Io e la mia chitarra 
* 1966: Girotondo intorno al mondo / Questo amore per sempre 
* 1966: Back Home, Someday / L'alba viene a cercare te 
* 1966: Dove credi di andare / Girotondo intorno al mondo 
* 1967: Dove credi di andare / Il treno che viene dal sud 
* 1967: La donna del sud / Il treno che viene dal sud 
* 1967: Perché non dormi fratello / La tua assenza 
* 1967: Teresa / Dove credi di andare 
* 1968: Canzone per te / Il primo bicchiere di vino 
* 1968: Marianne / Il dolce paese 
* 1968: La colomba / Anch'io ti ricorderò 
* 1968: Marianne / Chanson pour toi (Canzone per te) 
* 1968: Teresa / Io e la mia chitarra / Perché non dormi fratello / Come stasera mai 
* 1968: Canzone per te / Teresa / Girotondo intorno al mondo / Adesso sì 
* 1968: Camminando e cantando / Anch'io ti ricorderò 
* 1969: Lontano dagli occhi / San Firmino 
* 1969: Sophia / 1947 
* 1969: La casa / La marcia dei fiori 
* 1969: Una breve stagione / La poesia degli occhi 
* 1970: L'arca di Noè / Dall'America 
* 1970: L'arca di Noè / Lontano dagli occhi 
* 1970: El arca de Noè / Marianne 
* 1970: Oriente / L’Orlando 
* 1970: Kud plovi ovaj brod / Više te volim 
* 1971: Una storia / Lettera da Cuba 
* 1971: La prima compagnia / Le parole dell'addio 
* 1972: Angiolina / La prima compagnia 
* 1972: Il pappagallo / San Francesco 
* 1972: La pulce / La papera 
* 1972: Il paese del no / Mozart 
* 1973: Elisa Elisa / Antiqua 
* 1974: Una casa al sole / Perché le ragazze hanno gli occhi così grandi 
* 1974: Ci vuole un fiore / Mi ha fatto la mia mamma 
* 1975: Napoleone / Ho visto un prato 
* 1975: Napoleone / Ci vuole un fiore 
* 1975: El merlo / Nina Nana Bobò 
* 1975: La casa / La marcia dei fiori 
* 1976: Quando c'era il mare / Barbara 
* 1976: Scende la notte / E così sia 
* 1976: Girotondo intorno al mondo / Perché non dormi fratello 
* 1976: Canzoni Venete 
* 1978: C'era una volta, anzi domani / Homo Volans 
* 1979: Il paese del no / Mozart 
* 1986: Canzone italiana / Le ragazze 
* 1989: Per te Armenia / Sono caduti 
* 1990: Tango rosso / Donna pubblicità 

Albumok 
* 1962: Sergio Endrigo 
* 1963: Sergio Endrigo (nem azonos az 1962-es albummal!) 
* 1963: Endrigo 
* 1966: Endrigo (nem azonos az 1963-as albummal!) 
* 1968: Endrigo (nem azonos az 1963-as és az 1966-os albummal!) 
* 1969: La vita, amico, è l'arte dell'incontro 
* 1970: L'arca di Noè 
* 1971: Nuove canzoni d'amore 
* 1972: L'arca (Közreműködik: Vinicius de Moraes, Marisa Sannia, a Ricchi e Poveri és Vittorio De Scalzi)
* 1973: Elisa Elisa e altre canzoni d'amore 
* 1974: La voce dell'uomo 
* 1974: Ci vuole un fiore 
* 1975: Endrigo dieci anni dopo 
* 1976: Le canzoni di Sergio Endrigo 
* 1976: Canzoni venete 
* 1976: Alle origini della mafia 
* 1977: Sarebbe bello... 
* 1978: Donna mal d'Africa 
* 1981: ...E noi amiamoci 
* 1982: Mari del sud 
* 1986: E allora balliamo 
* 1988: Il giardino di Giovanni 
* 1993: Qualcosa di meglio 
* 2003: Altre emozioni 
* 2004: Cjantant Endrigo 

Válogatások 
* 1975: Endrigo (2 LP) 
* 1982: Mari del sud 
* 1989: Canzoni per te 
* 1994: I successi di Sergio Endrigo 
* 1996: Il meglio 
* 2002: I grandi successi originali 
* 2005: I 45 giri (2 CD) 

VIDEÓK

Notte, lunga notte (csak zene!)

Bolle di sapone (csak zene!)


Via Broletto 34 (csak zene!)







L'arca di Noè (csak zene!)

L'arca di Noè (gyenge hangminőség!)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.