2012. szeptember 1., szombat

MODERN TALKING – 2/1: A NÉMET SLÁGERGYÁROSOK

A német Modern Talkingot 1984-ben alapította Dieter Bohlen és Thomas Anders, akik már korábban is dolgoztak együtt. Az új duó bemutatkozó kislemeze, a You're My Heart, You're My Soul világsikert aratott, és azóta egyike az 1980-as évek legismertebb könnyűzenei örökzöldjeinek. Az első slágert folyamatosan követték az újabbak: You Can Win If You Want; Cheri, Cheri Lady; Brother Louie, Atlantis Is Calling (S. O. S. for Love), Geronimo's Cadillac, Jet Airliner. A tagok közötti összhang – elsősorban Anders első felesége, Nora Balling miatt – viszonylag hamar megromlott, és a Modern Talkingot a nyolcvanas évek második felében már csak a szerződéses kötelezettségek tartották együtt. Bő két héttel a hatodik album megjelenése előtt, 1987 novemberében Bohlen bejelentette a duó feloszlását. A következő tíz évben Thomas szólistaként, Dieter pedig – produceri munkája mellett – új együttesével, a Blue Systemmel volt jelen a könnyűzenei életben. 1998 elején popszenzációként hatott a hír, hogy a Modern Talking újra összeáll. Már az első tévéfellépés óriási sikert aratott, akárcsak a visszatérést jelentő új album, a Back for Good, amely túlnyomórészt a klasszikus Modern Talking-slágerek új verzióit tartalmazta Eric Singleton rapper közreműködésével. Ámbár Nora addigra már kitűnt a képből, Thomas és Dieter kapcsolata megint megromlott, ezúttal leginkább azért, mert önéletrajzi könyveiben Bohlen nem túl hízelgően nyilatkozott Andersről. Miután teljesítette szerződéses kötelezettségeit, a Modern Talking 2003-ban másodszor is feloszlott. Ekkor már 120 millió kis- és nagylemeze talált gazdára szerte a világon, és kereskedelmi szempontból a legsikeresebb német előadónak számított, megelőzve olyan legendás konkurenseket, mint a Boney M., a Milli Vanilli, az Enigma és Sandra. Az új évezredben Bohlen a Deutschland sucht den Superstar című tehetségkutató tévéműsornak köszönhetően sikeresebb, mint valaha. Anders népszerűsége főleg a volt keleti blokk országaiban töretlen, ahol rendszeresen koncertezik, esetenként a Modern Talking nevet használva. 2012-ben kétszer is láthatta a magyar közönség Thomas Anders és a Modern Talking Band műsorát: január 6-án a budapesti Syma csarnokban, szeptember 8-án pedig a miskolci Sörfesztiválon. Dieter és Thomas együtt 1998. június 28-án a budapesti Felvonulási téren  adott közös koncertet. 


TAGOK 
* Dieter Bohlen [Dieter Günter Bohlen] (* Németország, Berne, 1954. február 7.) 
* Thomas Anders [Bernd Weidung] (* Németország, Münstermaifeld, 1963. március 1.) 

KARRIERTÖRTÉNET
A kezdetek 
A Modern Talking 1984-ben alakult, de egyik tagja sem számított kezdőnek a szakmában. Dieter Bohlen 1978-ban Holger Garbodennel alapította meg a Monza duót, amely még abban az évben két kislemezt jelentetett meg. Az első kislemezre a Hallo Taxi Nummer 10 című dalt Tony Hendrik (Dieter Lünstedt) és felesége, Karin van Haaren (Karin Sabine Hartmann-Eisenblätter) – később az À La Carte és a Bad Boys Blue producerei – írta Frank Thorsten közreműködésével. (A házaspár látta el a produceri teendőket is.) A második kislemez B oldalán hallható Ginny című dal már Bohlen saját szerzeménye, de ő írta az A oldalra a Heisse Nacht in der City német szövegét is. (Ez ugyanis Nick Gilder Hot Child in the City című slágerének feldolgozása.) Bohlen előbb az Intersong, később a Hansa (a Boney M. kiadója) szerző-producere lett. 1981-ben csatlakozott a Sunday trióhoz. Ez a formáció kvartettként indult öt évvel korábban, és Village People-slágerek (Y. M. C. A., In the Navy) feldolgozásával vált ismertté. Az alapító tagokat 1981-ben már csak Silvia Gehrke képviselte, Dieter mellett Doris de Vries volt az új belépő. A Sunday legismertebb slágerét, az 1981-es Halé Hey Louise-t Bohlen és akkori felesége, Erika írta – Steve Benson és Eric Styx álnéven – egy évvel korábban eredetileg a Mac Mono Crew számára. (Az eredeti verzió címe: Hale Hey Louis.) Oly népszerűvé vált, hogy még ugyanabban az évben Ricky King (Hans Lingenfelder) is műsorára tűzte. A Sunday mellett Bohlen szólistaként is dolgozott, szintén Steve Benson művésznéven. Első angol nyelvű szólófelvétele, az 1980-as Don't Throw My Love Away német nyelvű verziója, a Heut' hält Mich nichts zu Haus a Sunday egy évvel későbbi kislemezének B oldalán hallható. A Steve Benson néven megjelent Bohlen-kislemezek közül említést érdemel még az 1981-es Love Takes Time, amellyel az énekes fellépett a WWF Club című népszerű nyugatnémet könnyűzenei tévéműsorban is. Dieter már ekkoriban is komponált mások számára, 1983-ban és 1984-ben például egy nálánál kilenc évvel fiatalabb énekes, Thomas Anders két-két kislemezének elkészítésében vett részt mint zeneszerző, szövegíró és producer. Ezeken a kiadványokon olyan népszerű slágerek német nyelvű verziói is hallhatók, mint a Send Me An Angel és a Catch Me I'm Falling (mindkettő eredeti előadója a Real Life) és a Pick Up the Phone (F. R. David.) 


Thomas Anders már gyerekként érdeklődni kezdett a zene iránt. Hétévesen állt először színpadra. Természetesen elsősorban a zene területén képezte tovább magát úgy a gimnáziumban, mint az egyetemen. 1979-ben indult a Radio Luxembourg zenei versenyén, de nem sikerült elegendő pontszámot szereznie. Mégsem volt haszontalan a nevezése, mert két nappal később az egyik zsűritag lemezszerződést ajánlott neki. 1980-ban jelent meg első kislemeze, a Judy, amelynek produceri teendőit Daniel David (Rudolf Zawrel) látta el. 1982-ben már Gerd Grabowski (mint énekes G. G. Anderson művésznéven ismert) és Bernd Dietrich vette át az ügyeit. Az Ich will nicht dein Leben / Ich hatte mal Freunde című kislemeze dalainak egyik szerzője Michael Kunze, a Silver Convention „szülőatyja” volt. Thomas 1983-ban a Hansánál kezdett együtt dolgozni Dieter Bohlennel, aki nemcsak dalokat írt neki, hanem német nyelvre ültetett át számára néhány külföldi slágert is. 1984-ben Bohlen változtatott a stratégiáján. Az az ötlete támadt, hogy a külföldi szerzemények „németesítése” helyett meg kéne próbálkozni egy angol nyelven előadott saját dallal. Mivel szólóban sem ő, sem Thomas nem volt kiemelkedően sikeres, ezért kézenfekvő volt az elképzelés, hogy egyesítsék erőiket. Dieter erőssége inkább a komponálás volt, Thomasé viszont az éneklés, marketingszempontból pedig kapóra jött, hogy külső megjelenésük remekül kiegészítette egymást: a rövid, szőke hajú Bohlen és a hosszú, hullámos barna hajú Thomas jól mutatott egymás mellett. (Az eredeti elképzelés mindazonáltal az volt, hogy Bohlen producerként a háttérben marad, és más valaki lesz Thomas társa, ám nem állt rendelkezésre elegendő idő a legmegfelelőbb előadó kiválasztására, ezért maradt az elegendő színpadi gyakorlattal rendelkező Dieter.) 1984 őszén tehát megszületett a Modern Talking duó, amely viharos gyorsasággal vált az évtized egyik legsikeresebb és legjelentősebb európai popegyüttesévé. A Modern Talking név a korszak népszerű együtteseinek (Talk Talk, Talking Heads, Modern Romance) nevéből született kombináció, ugyanakkor utal arra az elképzelésre is, hogy a tagok valami frisset, modernet szeretnének „elbeszélni” a könnyűzene nyelvén (modern talking = modern beszéd). 


Te vagy a szívem, te vagy a lelkem 
1984. október 29-én jelent meg a Modern Talking bemutatkozó kislemeze, a You're My Heart, You're My Soul (Te vagy a szívem, te vagy a lelkem). Bohlen saját bevallása szerint kezdetben maga sem gondolta, hogy szerzeménye – amely eredetileg a My Love Is Gone címet viselte – világsikert fog aratni. A zenei hangzáshoz a Fox the Fox együttes Precious Little Diamond című felvétele szolgáltatott mintát, különös tekintettel a falzett éneklésre, amelyet a The Bee Gees hozott divatba az 1970-es évek derekán. Bohlen állítólag hihetetlenül rövid idő alatt írta meg a dalszöveget. Ebben már szerepelnek a későbbi Modern Talking-slágerek kulcsfogalmai is: szív (heart), lélek (soul), álmok (dreams), fantázia (fantasy), érzelem (emotion), vágy (desire), örökké (forever). A Modern Talking tulajdonképpen ugyanazt a szerepet játszotta az 1980-as évek popzenéjében, mint egy évtizeddel korábban az ABBA: minden korosztály számára elfogadható volt. A mindig újat kereső fiatalok a divatos imázst és a trendformáló zenei hangzást értékelték, melynek dallamossága és a szövegek romantikája az idősebbeket is meghódította. Az aggályoskodó szülők megkönnyebbülve lélegezhettek fel: a könnyűzene porondján végre egy olyan zenekar jelent meg, amelynek esetében a tagok imázsa és a dalok szövege semmilyen aggodalomra nem adott okot. Az RTL luxemburgi stúdióiban forgatott olcsó klipet a népszerű nyugatnémet klipműsorban, a Formel Einsban először állítólag csak azért mutatták be, mert annyira rossznak találták, hogy az már jó. Hogy a műsor mekkora hatást gyakorolt a közönségre, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tévébemutatót követő hat héten belül a kezdetben csak a toplista középmezőnyében szereplő kislemez az első helyre került. A német siker rövidesen nemzetközi méretűvé fokozódott. A You're My Heart, You're My Soul vezette az osztrák, a svájci és a belga slágerlistát, és harmadik helyezett lett Franciaországban, Norvégiában és Svédországban. Az olasz toplistán elért 22. hely viszont azért meglepő, mert a dallamos diszkózene Itáliában akkoriban igen népszerű volt, az angol slágerlista 56. helyén azonban nincs mit csodálkozni, hiszen a szigetországban mindig is hűvösebben fogadták az europop zenét. A később dörzsölt (és fukar) üzletemberként hírhedtté vált Bohlen első világslágere esetében nem túl jó üzleti érzékről tett tanúbizonyságot: tízezer márkáért eladta a jogokat a Hansának. (Az előállítási költségek egyébként csupán 1400 márkát tettek ki.)


Nyerhetsz, ha akarsz 
1985. március 13-án került a boltokba a második Modern Talking-kislemez, a You Can Win If You Want (Nyerhetsz, ha akarsz). Azonnal a Top 10-ben startolt, ahol három hét után átvette a vezetést. Listavezetővé vált még Ausztriában, második volt Belgiumban és Svájcban, hatodik Hollandiában és nyolcadik Franciaországban. Mind az NSZK-ban, mind Franciaországban aranylemez lett: ennek eléréséhez a németeknél negyedmillió, a franciáknál félmillió példány kellett. Az olaszok és az angolok viszont továbbra sem adták be a derekukat, mert a You Can Win If You Want Itáliában csak a 39., Angliában pedig mindössze a 70. helyig jutott. A duó bemutatkozó albuma (The 1st Album) természetesen mindkét slágert tartalmazza, továbbá még hét felvételt, melyek mindegyike esélyes volt arra, hogy slágerré váljon. Mind a kilenc dal zenéjét és szövegét Bohlen írta, az egyetlen kivétel a Do You Wanna, amelynek társ-szövegírójaként Mary Applegate nevét tüntették fel a borítón. A There's Too Much Blue in Missing You című ballada érdekessége, hogy fő szólamát nem Thomas, hanem Dieter énekli, ami a Modern Talking esetében nem volt gyakori szereposztás. Az internet adataiból egyébként nem derül ki egyértelműen, hogy a The 1st Album pontosan mikor is jelent meg. A legtöbb forrás az 1984-es évszámot adja meg, az angol Wikipédia azonban 1985. április 1-jéről tud. Sem az LP-n, sem a CD-n nem tüntették fel a kiadás évét, jómagam azonban az angol Wikipédia infóját tartom valószínűbbnek. Emlékszem ugyanis, hogy meglepően rövid idő, csupán néhány hónap telt el a Modern Talking első két nagylemezének megjelenése között, és a második album 1985 októberében került forgalomba. 


Cheri, Cheri Lady 
A Hansa úgy vélte, addig kell ütni a vasat, amíg meleg, ezért az előadók már akkor hozzáláttak a második album elkészítéséhez, amikor az első még javában hódított egész Európában. Az új album előhírnöke, a Cheri, Cheri Lady című kislemez 1985 szeptemberében jelent meg. A You're My Heart, You're My Soul mellett alighanem ez a Modern Talking legismertebb slágere. Tulajdonképpen Thomasnak köszönhetjük, aki mindenképpen szerette volna elénekelni. Dieternek viszont annyira nem tetszett ez a szerzeménye, hogy eredetileg mellőzni akarta az albumról. A Cheri, Cheri Lady a német nyelvterület országaiban listavezetővé vált, sőt meghozta a várt áttörést Olaszországban is, ahol a tizedik helyig jutott. Ezúttal a francia siker volt szerényebb: a toplista 18. helye és a 250 ezer eladott kislemez „csak” egy ezüstlemezre volt elegendő. Az októberben megjelent második album, a Let's Talk About Love a német nyelvterületen és Skandináviában egyaránt bejutott a Top 10-be. Éppen ezért meglepő, hogy az előzetesként kiadott nagy slágert leszámítva nem másoltak ki róla újabb dalt kislemezre, ámbár szóba került, hogy esetleg a With a Little Love követi a Cheri, Cheri Ladyt. A Let's Talk About Love album borítóján Dieter és Thomas már nemcsak Luis Rodríguez producernek mondott köszönetet, hanem a barátoknak és az összes rajongónak is. A barátok között említették azokat a stúdióénekeseket is (Birger Corleis, Rolf Köhler, Michael Scholz és Detlef Wiedeke), akik például a címadó szerzemény refrénjét énekelték, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a Modern Talking dalaiban nem csupán Anders és Bohlen hangja hallható.


Uniszex 
Az egyre nagyobb sikerek természetesen egyre nagyobb irigységet szültek, és egyesek nemcsak a Modern Talking zenéjét bírálták éles szavakkal, hanem a tagok külsejét is. Szó se róla, ezekre az éles kritikákra Thomas Anders különösen sok okot adott. Eleinte csak a hajviselete keltett feminin benyomást, később már az öltözéke, sőt a sminkje is. A tarka, testhez simuló fellépőruhákat azonban nem Thomas hozta divatba, hiszen az ilyesmi már egy évtizeddel korábban, a glam rock fénykorában is menőnek számított, a pop- és rocksztárok pedig ugyebár mindig is keresték a feltűnést. Mindazonáltal e sorok írója a szájfényt már erős túlzásnak tartja. Ironikus, hogy ezeket a cseppet sem férfias külsőségeket Anders első felesége, Nora Balling szorgalmazta. (A pár 1984. december 28-án házasodott össze.) Miután a bulvársajtó a feminin külsőségek miatt kezdte megkérdőjelezni az énekes heteroszexuális beállítottságát, egy jó barát kitalálta, hogy valahogyan látványosabbá kéne tenni Thomas szerelmét a felesége iránt. Így született meg a NORA feliratú nyaklánc, mely szerény véleményem szerint giccs tekintetében a már említett szájfénnyel vetekedett. A szerelmes popsztár egyébként a Cheri, Cheri Lady videoklipjében viselte először nyilvánosan a láncot.


Brother Louie 
Az 1986. január 27-én megjelent Brother Louie már a harmadik album előzeteseként került a boltokba, és meglepően nagy sikert aratott. A címbeli személy valós modellje nem más, mint a korábban már említett Luis Rodríguez producer, aki különösen Bohlennel volt igen jó barátságban. Hogy a dal az NSZK-ban vezette a slágerlistát, az már szinte természetesnek mondható, ám sokkal meglepőbb, hogy az Egyesült Királyságban egészen a negyedik helyig jutott. Írországban még népszerűbbé vált, ott második helyezést ért el, és ugyanezt az eredményt produkálta Svájcban és Ausztriában is. Franciaországban és Belgiumban a hatodik hely jutott a Brother Louie-nak, amelyet ismét az olaszok fogadtak a leghűvösebben, amit a 32. hely bizonyít az itáliai toplistán. A dal egyébként két rivalizáló testvérről szól, akik ugyanannak a lánynak a kegyeiért versengenek. (Mellesleg évek múlva egy hasonló történetről szólt Thomas Anders és Glenn Medeiros duettje, a Standing Alone is.) Ez a sláger végre megteremtette annak lehetőségét, hogy a Modern Talking Angliában, sőt az Egyesült Államokban is befusson, de ez a lehetőség részben Nora meghökkentő viselkedése miatt elúszott. Frau Anders ugyanis állítólag féltékeny volt minden nőre, aki térbeli közelségbe került a férjéhez, ezért olyan képtelen követelésekkel állt elő, hogy például egy stúdiófellépés nézői közül küldjék ki a lányokat, vagy női riporter ne készíthessen interjút Thomasszal. Bennfentesek szerint Nora úgy viselkedett, mintha a Modern Talking harmadik tagja lenne. Egyesek úgy vélik, voltaképpen ugyanazt a szerepet játszotta, mint Yoko Ono a Beatles esetében: örökös áskálódásával jelentősen hozzájárult az együttes válságához és feloszlásához. Ezek a vádak persze mindkét asszony esetében túlzóak, bár az kétségtelen, hogy Norának kulcsszerep jutott Thomas és Dieter barátságának megromlásában. (Igaz, Anders később határozottan visszautasította azt a feltételezést, hogy Dieterrel valaha is barátok lettek volna.) 


Atlantisz jelentkezik 
1986. április 28.: az ötödik Modern Talking-kislemez, az Atlantis Is Calling (S.O.S. for Love) megjelenésének időpontja. A felvétel hat héttel később került a német toplista élére, ahol négy hétig időzött, és összesen tizennégy hétig volt jelen a Top 100-ban. Az első hely egyetlen más fontosabb lemezpiacon sem jött össze, mindazonáltal a legtöbb európai országban az Atlantis Is Calling (S.O.S. for Love) bejutott a Top 5-be vagy legalább a Top 10-be. Angliában azonban nem tudta megismételni a Brother Louie sikerét, a szigetországban a Modern Talking egyslágeres csodának (one hit wonder) bizonyult. A videoklipet a kék, a lila és a sárga szín uralja: kétségtelenül látványosabb, mint a korábbiak, de fantáziadúsnak nem igazán lehet nevezni. Tulajdonképpen meglepő, hogy a nemzetközi sikerek ellenére a Modern Talking klipjei egyszerűnek – mondhatni: szegényesnek – tűnnek. Ennek hátterében valószínűleg az a megfontolás állt, hogy a rajongók úgyis Thomast és Dietert akarják látni, vagyis fölösleges a túl költséges körítés. Az 1986. május 26-án kiadott harmadik albumról, a Ready for Romance-ről egyébként már nem másoltak ki újabb kislemezt, a rajongók körében azonban további szerzemények is népszerűvé váltak. Mindenekelőtt a Doctor for My Heart, amely Grant Miller 1986-os feldolgozásában szintén sikert aratott. (Mellesleg szerintem jobb lett, mint az eredeti.)


Geronimo Cadillacje 
1986 közepén a Modern Talking háza táján sűrűsödni kezdtek a problémák. Nora és Dieter között egyre élesebbé váltak a viták, mivel férje jogán az asszony egyre gátlástalanabbul bele kívánt szólni az együttes ügyeibe. Dieter és a lemezcég gőzerővel folytatta volna a slágergyártást, míg az Anders házaspár a siker babérjain óhajtott pihenni egy kicsit. Saját szemszögéből nézve mindegyik félnek megvolt a maga igaza, mindazonáltal Nora nem igazán diplomatikus közvetítése miatt Dieter és Thomas kapcsolata olyannyira elmérgesedett, hogy jószerivel már csak a médián keresztül üzengettek egymásnak. A média pedig lecsapott a lehetőségre, és egyre több bíráló, sőt gunyoros hangvételű írás látott napvilágot a Modern Talkingról. Ebben a légkörben jelent meg október 6-án a Geronimo's Cadillac című kislemez, amelyben az elektromos gitár a korábbiaknál nagyobb szerepet kapott. Bár az előadóknak igazán nem kellett szégyenkezniük a dal miatt, ezúttal már az NSZK-ban sem tudtak a toplista csúcsáig jutni vele: a harmadik helyen álltak meg. Külföldön a Geronimo's Cadillac főleg Franciaországban és Olaszországban szerepelt rosszul. Ennél jóval kínosabb élmény volt, hogy a Peter's Pop Show című könnyűzenei tévéműsorban, ahol korábban a sztároknak kijáró ovációval ünnepelték őket, most füttykoncert fogadta Thomast és Dietert. Ettől kezdve szinte alig léptek fel közösen. Némi kárpótlást jelentett a negatív tapasztalatokért, hogy negyedik albumuk, az In the Middle of Nowhere listavezető lett az NSZK-ban. De ahogy az a második LP-vel is történt, erről az albumról sem született másik nagy sláger. A kislemezre kimásolt Give Me Peace on Earth című ballada 1986 karácsonya előtt került a boltokba, ám még német nyelvterületen sem aratott számottevő sikert. Talán ezen okulva Spanyolországban a Lonely Tears in Chinatown került a kislemez A oldalára, ami jobb választásnak bizonyult, mint a Give Me Peace on Earth, hiszen a spanyol slágerlistán a 9. helyet szerezte meg. Bohlen ekkoriban egyéb szerzői sikereknek is örülhetett: a Smokie volt énekese, Chris Norman számára írt dala, a Midnight Lady a slágerlista élére került nemcsak az NSZK-ban, hanem több más európai országban is, de felfedezettje, C. C. Catch dalainak népszerűsége miatt sem lehetett oka a panaszra. 

(Ez az életrajz részben a Modern Atlantisz – A magyar Modern Talking hírportál információinak felhasználásával készült. Ezúton fejezem ki köszönetemet és elismerésemet Gábornak, a honlap gazdájának.)


FOLYT. KÖV.: MODERN TALKING – 2/2: AZ ÜZLET AZ ÜZLET 

VIDEÓK




You Can Win If You Want (másik klip)



Do You Wanna (csak zene!)


Cheri, Cheri Lady (másik klip)


Brother Louie (másik klip)



Doctor for My Heart (csak zene!)


Geronimo's Cadillac (másik klip)



4 megjegyzés:

  1. Remek, jól összeszedett, olvasmányos írás. Gratulálok! Üdv: Péter Klubvezető (Modern Talking Pete's Retro Club)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen az elismerést. Ha van kedved, látogassál ide máskor is. Igaz, a szerény érdeklődés miatt a korábbiaknál jóval ritkábban frissül a blog, de a Bohlen-érdekeltségű előadók közül van már írás C. C. Catchről ésa Lian Rossról, és valószínűleg lesz Chris Normanről, Les McKeownról és a Blue Systemről is.

      Arnold Stone aka Peter Donovan aka field64

      Törlés
  2. Gratulálok! Nagyon jó kis blog! örülök, hogy nem csak én vagyok, aki nem felejtette el a zenéjüket... :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.