Az angol London Boys duó Nyugat-Németországban alakult 1986-ban. Vidám, jó hangulatú diszkófelvételeinek köszönhetően az 1980-as évek második felében Európa-szerte népszerűvé vált. Különösen első nagylemeze, a The Twelve Commandments of Dance bővelkedett slágerekben. A London Boys egyik klipjét és több dalát felhasználták az Emberrabló lányok című 1990-es magyar filmben, amelyet valószínűleg a vonatkozó szerzői jogok tisztázatlansága miatt végül nem mutattak be. 1996. január 21-én a duó tagjai egy tragikus autóbalesetben életüket vesztették.
TAGOK
* Edem Ephraim (London, 1959. július 1. – Ausztria, 1996. január 21.)
* Dennis Fuller (London, 1959. június 19. – Ausztria, 1996. január 21.)
KARRIERTÖRTÉNET
A születés rejtélyei
Edem és Dennis születési adatait illetően eltérőek a források. A duónak szentelt rajongói oldal szerint – melynek elkészítéséhez állítólag a London Boys menedzsere, Ralf-René Maué is segítséget nyújtott – mindketten 1959-ben születtek: Edem Londonban, Dennis Jamaicán. A népszerű német tinimagazin, a Bravo egyik 1989-es száma szerint azonban mindketten Londonban látták meg a napvilágot 1963-ban, ámbár ezt az időpontot a lap néhány héttel később Dennis esetében 1964-re módosította. A Number One magazin 1989. májusi számában megjelent interjúban Edem 1963-at mondott születési évszámként, akárcsak Dennis, aki ezt rögtön pontosította is 1964-re. Egybehangzóan jelentették ki, hogy mindketten Londonban jöttek világra, a Greenwich kerületben. (Érdekes módon a hónapok és napok esetében minden forrás megegyezik.) Jelen sorok írója az 1959-es évszámot tartja valószínűnek: az adatok kozmetikázására alighanem azért volt szükség, mert a legnagyobb sikerek idején a két srác már harmincéves volt, vagyis kicsit öregek zenéjük célközönségéhez képest. A Bravo szerint Edem ősei Etiópiából származtak, Dennisé Dél-Afrikából. Edemnek két húga (Hogan és Uduak) és egy bátyja (Iquo) született. Az énekes szerint nigériai származású apja adott neki és testvéreinek afrikai neveket, ámbár angol édesanyja őt nem Edemnek, hanem Phillipnek szólította. A mama úgy emlékezett vissza, hogy Edem kifejezetten csendes kisbaba volt. Dennisnek három lánytestvére (Terrie, Julie, Ruth) és egy fiú féltestvére (Joseph) van. Edem gyerekkorában a dobfelszerelését püfölte a legszívesebben, míg Dennis kedvencei a játékautók voltak.
A popkarrier kezdete
A két énekes egybehangzóan állította, hogy 11 éves korukban ismerkedtek meg, ami mindenképpen azt jelenti, hogy azonos évben születtek. Mindketten ugyanabba a nyugat-greenwichi iskolába jártak. Edem az iskolai bulikon felfigyelt egy jól táncoló, csinos lányra, aki a társaság középpontjában volt. „Nem is rossz” – állapította meg magában, és volt benne annyi bátorság, hogy felkérje táncolni. A dolog nem fordult komolyra, Edem viszont később meghökkenve döbbent rá arra, hogy a csinos lány nem volt más, mint legjobb barátja, Dennis egyik húga. A srácok remekül megértették egymást, elválaszthatatlan barátokká váltak, és ez a barátság az ő esetükben szó szerint a sírig tartott. Tizenéveik – mint a legtöbb fiúnak – szórakozással és sportolással teltek: előbbiben a zenét és a táncot, utóbbiban a futballt favorizálták. Mindketten csatlakoztak a Roxy Rollers görkoris csoporthoz, amely 1979-ben egy kislemezt adott ki I Need a Holiday címmel. 1981-ben a Roxy Rollers az NSZK-ba ment turnézni. Edem és Dennis végleg ott maradtak, Hamburgban telepedtek le. 1986-ban Ralf-René Maué dalszerző és lemezproducer támogatásával alakult meg a duójuk. Mivel mindenki csak úgy emlegette őket, hogy „az a két fiú Londonból”, ezért felvették a London Boys nevet. A Roxy Rollersben szerzett tapasztalataikat eredményesen hasznosították az új duó akrobatikus ügyességet is igénylő koreográfiáinak megtervezésében. Mindketten érdeklődtek a divat iránt, Edem például azt állította, hogy fellépőruháit saját maga vasalja. Gyermekkori hobbijaikat addigra természetesen már lecserélték: Edem a komputerjátékokat és az úszást kedvelte a legjobban, Dennis a testépítést. Mindketten szerettek vezetni: Edemnek egy Golf Cabriója volt, Dennisnek egy BMW 320-asa.
A tánc tizenkét parancsolata
1986-ban jelent meg a London Boys első maxija, az I’m Gonna Give My Heart, amely a diszkókban annyira sikeres lett, hogy folyamatosan jöttek az újabbak: Harlem Desire; My Love; Dance Dance Dance. (Bizonyos források szerint nem az I’m Gonna Give My Heart, hanem a Harlem Desire volt a London Boys debütáló felvétele.) Mind a négy dal egyformán lendületes ritmusú és jó hangulatú szerzemény, amelyek új színt hoztak a könnyűzenébe az akkoriban divatos, de kissé egyhangúvá vált italodisco és a Dieter Bohlen nevével fémjelzett német popzene mellé. A London Boys első albuma, az 1988 végén boltokba került The Twelve Commandments of Dance (A tánc tizenkét parancsolata) alighanem az évtized egyik legjobb diszkólemeze: 12 dalt tartalmaz, köztük a korábban megjelent négy sláger rövidebb albumverzióját, illetve újabb sikerszámokat. Ezek közül a London Nights és a Requiem vált a duó két legsikeresebb felvételévé, ugyanis a fiúk mindkettővel bekerültek a brit Top 10-be. Angliában egyébként csak az album megjelenése után vált ismertté és népszerűvé a Harlem Desire, amelyet 1989-ben új változatban dobtak piacra. A The Twelve Commandments of Dance Németországban és Japánban akkora sikert aratott, hogy rövid időn belül mindkét országban második kiadás jelent meg belőle. A németek a borítófotón változtattak, a japánok a lemez címén: náluk már az első kiadás címe is más volt (Odore, ami a japán nyelvben azt jelenti: Táncolj!), a másodiké pedig a nagy sláger nyomán London Nights lett.
Az újabb lemezek
Az 1991-ben megjelent második album, a Sweet Soul Music címével ellentétben nem a soul, hanem inkább a reggae hatását tükrözi. Az egyik dal például az irányzat legendás alakjának, Bob Marley-nek állít emléket. A debütáló albumhoz képest a tempó kicsit visszafogottabb lett, ami nem biztos, hogy jó ötlet volt, hiszen a Sweet Soul Musicról azok a dalok váltak slágerré, amelyek a korábbi tempót és hangzást idézték: Sweet Soul Music; Freedom; Chapel of Love. A harmadik albumnak, amely 1993-ban jelent meg Love 4 Unity címmel, már nem volt akkora sikere, mint az előző kettőnek. Addigra ugyanis már Európában is tért hódított a rap és a techno, e sikeres zenei irányzatok mellett viszont a London Boys muzsikája divatjamúlt hatást keltett. Az együttes 1995-ben egy újabb nagylemez, a Hallellujah Hits segítségével próbált visszakerülni az élvonalba, ám a vallásos ihletésű popslágerek iránt sem volt túl nagy az érdeklődés.
A baleset
TAGOK
* Edem Ephraim (London, 1959. július 1. – Ausztria, 1996. január 21.)
* Dennis Fuller (London, 1959. június 19. – Ausztria, 1996. január 21.)
KARRIERTÖRTÉNET
A születés rejtélyei
Edem és Dennis születési adatait illetően eltérőek a források. A duónak szentelt rajongói oldal szerint – melynek elkészítéséhez állítólag a London Boys menedzsere, Ralf-René Maué is segítséget nyújtott – mindketten 1959-ben születtek: Edem Londonban, Dennis Jamaicán. A népszerű német tinimagazin, a Bravo egyik 1989-es száma szerint azonban mindketten Londonban látták meg a napvilágot 1963-ban, ámbár ezt az időpontot a lap néhány héttel később Dennis esetében 1964-re módosította. A Number One magazin 1989. májusi számában megjelent interjúban Edem 1963-at mondott születési évszámként, akárcsak Dennis, aki ezt rögtön pontosította is 1964-re. Egybehangzóan jelentették ki, hogy mindketten Londonban jöttek világra, a Greenwich kerületben. (Érdekes módon a hónapok és napok esetében minden forrás megegyezik.) Jelen sorok írója az 1959-es évszámot tartja valószínűnek: az adatok kozmetikázására alighanem azért volt szükség, mert a legnagyobb sikerek idején a két srác már harmincéves volt, vagyis kicsit öregek zenéjük célközönségéhez képest. A Bravo szerint Edem ősei Etiópiából származtak, Dennisé Dél-Afrikából. Edemnek két húga (Hogan és Uduak) és egy bátyja (Iquo) született. Az énekes szerint nigériai származású apja adott neki és testvéreinek afrikai neveket, ámbár angol édesanyja őt nem Edemnek, hanem Phillipnek szólította. A mama úgy emlékezett vissza, hogy Edem kifejezetten csendes kisbaba volt. Dennisnek három lánytestvére (Terrie, Julie, Ruth) és egy fiú féltestvére (Joseph) van. Edem gyerekkorában a dobfelszerelését püfölte a legszívesebben, míg Dennis kedvencei a játékautók voltak.
A popkarrier kezdete
A két énekes egybehangzóan állította, hogy 11 éves korukban ismerkedtek meg, ami mindenképpen azt jelenti, hogy azonos évben születtek. Mindketten ugyanabba a nyugat-greenwichi iskolába jártak. Edem az iskolai bulikon felfigyelt egy jól táncoló, csinos lányra, aki a társaság középpontjában volt. „Nem is rossz” – állapította meg magában, és volt benne annyi bátorság, hogy felkérje táncolni. A dolog nem fordult komolyra, Edem viszont később meghökkenve döbbent rá arra, hogy a csinos lány nem volt más, mint legjobb barátja, Dennis egyik húga. A srácok remekül megértették egymást, elválaszthatatlan barátokká váltak, és ez a barátság az ő esetükben szó szerint a sírig tartott. Tizenéveik – mint a legtöbb fiúnak – szórakozással és sportolással teltek: előbbiben a zenét és a táncot, utóbbiban a futballt favorizálták. Mindketten csatlakoztak a Roxy Rollers görkoris csoporthoz, amely 1979-ben egy kislemezt adott ki I Need a Holiday címmel. 1981-ben a Roxy Rollers az NSZK-ba ment turnézni. Edem és Dennis végleg ott maradtak, Hamburgban telepedtek le. 1986-ban Ralf-René Maué dalszerző és lemezproducer támogatásával alakult meg a duójuk. Mivel mindenki csak úgy emlegette őket, hogy „az a két fiú Londonból”, ezért felvették a London Boys nevet. A Roxy Rollersben szerzett tapasztalataikat eredményesen hasznosították az új duó akrobatikus ügyességet is igénylő koreográfiáinak megtervezésében. Mindketten érdeklődtek a divat iránt, Edem például azt állította, hogy fellépőruháit saját maga vasalja. Gyermekkori hobbijaikat addigra természetesen már lecserélték: Edem a komputerjátékokat és az úszást kedvelte a legjobban, Dennis a testépítést. Mindketten szerettek vezetni: Edemnek egy Golf Cabriója volt, Dennisnek egy BMW 320-asa.
A tánc tizenkét parancsolata
1986-ban jelent meg a London Boys első maxija, az I’m Gonna Give My Heart, amely a diszkókban annyira sikeres lett, hogy folyamatosan jöttek az újabbak: Harlem Desire; My Love; Dance Dance Dance. (Bizonyos források szerint nem az I’m Gonna Give My Heart, hanem a Harlem Desire volt a London Boys debütáló felvétele.) Mind a négy dal egyformán lendületes ritmusú és jó hangulatú szerzemény, amelyek új színt hoztak a könnyűzenébe az akkoriban divatos, de kissé egyhangúvá vált italodisco és a Dieter Bohlen nevével fémjelzett német popzene mellé. A London Boys első albuma, az 1988 végén boltokba került The Twelve Commandments of Dance (A tánc tizenkét parancsolata) alighanem az évtized egyik legjobb diszkólemeze: 12 dalt tartalmaz, köztük a korábban megjelent négy sláger rövidebb albumverzióját, illetve újabb sikerszámokat. Ezek közül a London Nights és a Requiem vált a duó két legsikeresebb felvételévé, ugyanis a fiúk mindkettővel bekerültek a brit Top 10-be. Angliában egyébként csak az album megjelenése után vált ismertté és népszerűvé a Harlem Desire, amelyet 1989-ben új változatban dobtak piacra. A The Twelve Commandments of Dance Németországban és Japánban akkora sikert aratott, hogy rövid időn belül mindkét országban második kiadás jelent meg belőle. A németek a borítófotón változtattak, a japánok a lemez címén: náluk már az első kiadás címe is más volt (Odore, ami a japán nyelvben azt jelenti: Táncolj!), a másodiké pedig a nagy sláger nyomán London Nights lett.
Az újabb lemezek
Az 1991-ben megjelent második album, a Sweet Soul Music címével ellentétben nem a soul, hanem inkább a reggae hatását tükrözi. Az egyik dal például az irányzat legendás alakjának, Bob Marley-nek állít emléket. A debütáló albumhoz képest a tempó kicsit visszafogottabb lett, ami nem biztos, hogy jó ötlet volt, hiszen a Sweet Soul Musicról azok a dalok váltak slágerré, amelyek a korábbi tempót és hangzást idézték: Sweet Soul Music; Freedom; Chapel of Love. A harmadik albumnak, amely 1993-ban jelent meg Love 4 Unity címmel, már nem volt akkora sikere, mint az előző kettőnek. Addigra ugyanis már Európában is tért hódított a rap és a techno, e sikeres zenei irányzatok mellett viszont a London Boys muzsikája divatjamúlt hatást keltett. Az együttes 1995-ben egy újabb nagylemez, a Hallellujah Hits segítségével próbált visszakerülni az élvonalba, ám a vallásos ihletésű popslágerek iránt sem volt túl nagy az érdeklődés.
A baleset
A London Boys további pályafutását szomorú tragédia törte derékba. 1996 januárjában Edem és Dennis lemezlovas barátjukkal, valamint Edem feleségével, Bettinával az osztrák Alpokba utaztak szabadságra. A hegyi szerpentinen egy részeg svájci férfi által vezetett személygépkocsi áttért az ő sávjukba, és a két autó karambolozott. A vétlen jármű mind a négy utasa meghalt. Edem és felesége után egy hároméves kisfiú, Dennis után egy tízéves kislány maradt árván.
Emberrabló lányok
A korabeli magyar filmes bulvársajtó az 1980-as évek vége felé szűkszavúan tudósított egy új magyar produkcióról, amelyet a hazai közönségfilmek elismert mestere, Szalkay Sándor (Kojak Budapesten stb.) rendezett. Az Emberrabló lányok története szerint európai turnéja során Budapestre is ellátogat a London Boys. Néhány fiatal lánynak nem jut koncertjegy, ezért elhatározzák, hogy a repülőtérről elrabolják a két fiút, hogy Edem és Dennis csak nekik játsszanak. A sztárok helyett azonban előreküldött technikusaik esnek fogságba. A koncertiroda vezetője a nyomtalanul eltűnt fiúkat sebtében két ismeretlennel akarja pótolni, hogy elkerülje a botrányt. A félreértések tisztázódnak, a koncertjét lemondó London Boys helyett egy rockegyüttes lép fel, az Edem és Dennis kedvéért érkezett nézők pedig pillanatokon belül csápolni kezdenek az ismeretlen bandának. Az elkészült filmet hiába várták a mozinézők, végül nem került a közönség elé. Egy hasonlóan szűkszavú tudósítás számolt be az Emberrabló lányok körül támadt jogi és anyagi problémákról, amelyek meggátolták a premiert. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a bemutató épp a London Boys miatt maradt el: az alkotók ugyanis a duó több slágerét és egyik klipjét is felhasználták a filmben, de nem tisztázták a jogi hátteret, sőt az előadók nevét sem tüntették fel a stáblistán. Néhány hónapja valahogyan felkerült a világhálóra a film, amely sajnos nagy csalódás. Jó nevű magyar színészek (Haumann Péter, Schütz Ila, Máthé Erzsi, Tordy Géza, Csákányi László, Tordai Teri, Esztergályos Cecília stb.) és néhány amatőr (Bíró Ica, Bujáki Csilla és a Pokolgép együttes tagjai) szerencsétlenkednek nem egész másfél órán át. A poénok laposak és erőltetettek, a fordulatok finoman szólva is hihetetlenek. Egy hónappal a London Boys tragikus balesete után, 1996. február 20-án egyébként Szalkay Sándor is elhunyt.
DISZKOGRÁFIA
(Zárójelben a legmagasabb slágerlistás helyezések. Rövidítések: UK = Egyesült Királyság, D = Németország, AUT = Ausztria, SWI = Svájc)
Kislemezek, maxik
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Radio Version) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Maxi Version) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Remix) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1987: Harlem Desire / Put a Meaning in My Life
* 1987: Harlem Desire (Maxi Version) / Put a Meaning in My Life
* 1987: Dance Dance Dance / Dance Dance Dance (Instrumental)
* 1987: Dance Dance Dance (Maxi Version) / Dance Dance Dance (Instrumental)
* 1987: My Love / My Love (Instrumental)
* 1987: My Love (Maxi Version) / My Love (Instrumental)
* 1987: London Boys Supermix
* 1988: Requiem / The Midi Dance (UK #4, AUT # 11, D #24)
* 1988: Requiem (Maxi Version) / The Midi Dance
* 1988: Requiem (Continental Mix) / Requiem (Special UK Mix)
* 1988: Requiem (Special UK Mix) / My Love / Dance Dance Dance (CD Maxi)
* 1988: Requiem (Hamburg Mix) / Requiem (Continental Mix) / Requiem (Special UK PWL Mix) / The Midi Dance
* 1988: Requiem (Hamburg Mix) / Requiem (Hamburg Edit) / The Midi Dance
* 1989: Requiem (London Remix) / Requiem (Continental Remix) / The Midi Dance
* 1989: London Nights / London Days (Instrumental) (UK #2, D #24, SWI #9)
* 1989: London Nights (Maxi Version) / London Days (The Instrumental)
* 1989: London Nights (London Remix) / London Nights (PWL Remix) / London Days (Instrumental)
* 1989: London Nights (PWL 12" Remix) / London Nights (PWL 7" Remix) / Instrumental)
* 1989: London Nights (Single Version) / Requiem (Continental Remix) / London Nights (12" Version)
* 1989: Harlem Desire / Talk! Talk! Talk! (UK #17)
* 1989: Harlem Desire (Extended Mix) / Talk! Talk! Talk!
* 1989: Harlem Desire / Talk! Talk! Talk! / Harlem Desire (Extended Mix) / Kimbaley (My Ma-Mama Say)
* 1989: My Love (Remix) / Heartache (UK #46)
* 1989: My Love (Extended Remix) / Heartache / My Love (Remix)
* 1989: Megamix
* 1990: Chapel of Love (Radio Mix) / Chapel of Love (Instrumental)
* 1990: Chapel of Love (Honeymoon Mix) / Chapel of Love (Monastery Mix) / Chapel of Love (Radio Mix)
* 1990: Chapel of Love (7" Version) / Chapel of Love (Hot Mix #1) / Chapel of Love (Hot Mix #2)
* 1990: Chapel of Love (Hot Mix #1) / Chapel of Love (Hot Mix #2)
* 1990: Chapel of Love / Chapel of Love (Instrumental) / Chapel of Love (Radio Mix)
* 1990: Freedom (Radio Version) / Freedom (Instrumental) (SWI #29)
* 1990: Freedom (Radio Version) / Freedom (Eight-O-Eight Mix) / Freedom (Instrumental)
* 1990: Freedom (12" Version)
* 1991: Sweet Soul Music (Radio Version) / Sweet Soul Music (Instrumental) (AUT #11)
* 1991: Sweet Soul Music (Radio Mix) / Sweet Soul Music (Soul Kitchen Mix) / Sweet Soul Music (Instrumental)
* 1991: Is This Love? / Is This Love? (Remix)
* 1991: Is This Love? (Come On Jamaica Remix) / Is This Love? (7" Version) / Is This Love? (7" Remix)
* 1991: Tonight! Tonight! / Love Train / High Fidelity
* 1992: Moonraker (Friendship 7 Mercury Mix) / Moonraker (Radio Version) / Moonraker (Instrumental)
* 1992: Moonraker (Deep Affinity Remix) / Moonraker (Tribal Base Mix)
* 1993: Baby Come Back (Please Come Home Mix: Extended Version) / Baby Come Back (Cavallino 12" Remix Rapino Brothers) / Baby Come Back ( Affinity Tranceuro Remix) (AUT #27)
* 1993: Baby Come Back (Teryiaky With The Rapino Bros Club Mix) / Baby Come Back (Teryiaky Instrumental) / Baby Come Back (Teryiaki With The Rapino Bros 12" Handbag Mix) / Baby Come Back (Affinity Tranceuro Mix)
* 1995: Gospel Train to London (Extended Club Mix) / Gospel Train to London (Club Remix) / Gospel Train to London (A Capella Version) (The New London Boys néven)
* 1995: Kumbaya (Single Edit) / Kumbaya (Extended Version) / Kumbaya (Instrumental) (The New London Boys néven)
Albumok
* 1988: The Twelve Commandments of Dance
* 1989: The Twelve Commandments of Dance (új kiadás, a Helpless helyett a London Nights szerepel rajta)
* 1991: Sweet Soul Music
* 1991: Chapel of Love (Dél-afrikai Köztársaság)
* 1993: Love 4 Unity
* 1995: Hallelujah Hits
* 2006: The Maxi Singles Collection vol. 1 (maxilemezek válogatása CD-n)
* 2006: The Maxi Singles Collection vol. 2 (maxilemezek válogatása CD-n)
* 2007: London Nights (válogatás)
VIDEÓK
Emberrabló lányok
A korabeli magyar filmes bulvársajtó az 1980-as évek vége felé szűkszavúan tudósított egy új magyar produkcióról, amelyet a hazai közönségfilmek elismert mestere, Szalkay Sándor (Kojak Budapesten stb.) rendezett. Az Emberrabló lányok története szerint európai turnéja során Budapestre is ellátogat a London Boys. Néhány fiatal lánynak nem jut koncertjegy, ezért elhatározzák, hogy a repülőtérről elrabolják a két fiút, hogy Edem és Dennis csak nekik játsszanak. A sztárok helyett azonban előreküldött technikusaik esnek fogságba. A koncertiroda vezetője a nyomtalanul eltűnt fiúkat sebtében két ismeretlennel akarja pótolni, hogy elkerülje a botrányt. A félreértések tisztázódnak, a koncertjét lemondó London Boys helyett egy rockegyüttes lép fel, az Edem és Dennis kedvéért érkezett nézők pedig pillanatokon belül csápolni kezdenek az ismeretlen bandának. Az elkészült filmet hiába várták a mozinézők, végül nem került a közönség elé. Egy hasonlóan szűkszavú tudósítás számolt be az Emberrabló lányok körül támadt jogi és anyagi problémákról, amelyek meggátolták a premiert. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a bemutató épp a London Boys miatt maradt el: az alkotók ugyanis a duó több slágerét és egyik klipjét is felhasználták a filmben, de nem tisztázták a jogi hátteret, sőt az előadók nevét sem tüntették fel a stáblistán. Néhány hónapja valahogyan felkerült a világhálóra a film, amely sajnos nagy csalódás. Jó nevű magyar színészek (Haumann Péter, Schütz Ila, Máthé Erzsi, Tordy Géza, Csákányi László, Tordai Teri, Esztergályos Cecília stb.) és néhány amatőr (Bíró Ica, Bujáki Csilla és a Pokolgép együttes tagjai) szerencsétlenkednek nem egész másfél órán át. A poénok laposak és erőltetettek, a fordulatok finoman szólva is hihetetlenek. Egy hónappal a London Boys tragikus balesete után, 1996. február 20-án egyébként Szalkay Sándor is elhunyt.
DISZKOGRÁFIA
(Zárójelben a legmagasabb slágerlistás helyezések. Rövidítések: UK = Egyesült Királyság, D = Németország, AUT = Ausztria, SWI = Svájc)
Kislemezek, maxik
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Radio Version) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Maxi Version) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1986: I’m Gonna Give My Heart (Remix) / I'm Gonna Give My Heart (Instrumental)
* 1987: Harlem Desire / Put a Meaning in My Life
* 1987: Harlem Desire (Maxi Version) / Put a Meaning in My Life
* 1987: Dance Dance Dance / Dance Dance Dance (Instrumental)
* 1987: Dance Dance Dance (Maxi Version) / Dance Dance Dance (Instrumental)
* 1987: My Love / My Love (Instrumental)
* 1987: My Love (Maxi Version) / My Love (Instrumental)
* 1987: London Boys Supermix
* 1988: Requiem / The Midi Dance (UK #4, AUT # 11, D #24)
* 1988: Requiem (Maxi Version) / The Midi Dance
* 1988: Requiem (Continental Mix) / Requiem (Special UK Mix)
* 1988: Requiem (Special UK Mix) / My Love / Dance Dance Dance (CD Maxi)
* 1988: Requiem (Hamburg Mix) / Requiem (Continental Mix) / Requiem (Special UK PWL Mix) / The Midi Dance
* 1988: Requiem (Hamburg Mix) / Requiem (Hamburg Edit) / The Midi Dance
* 1989: Requiem (London Remix) / Requiem (Continental Remix) / The Midi Dance
* 1989: London Nights / London Days (Instrumental) (UK #2, D #24, SWI #9)
* 1989: London Nights (Maxi Version) / London Days (The Instrumental)
* 1989: London Nights (London Remix) / London Nights (PWL Remix) / London Days (Instrumental)
* 1989: London Nights (PWL 12" Remix) / London Nights (PWL 7" Remix) / Instrumental)
* 1989: London Nights (Single Version) / Requiem (Continental Remix) / London Nights (12" Version)
* 1989: Harlem Desire / Talk! Talk! Talk! (UK #17)
* 1989: Harlem Desire (Extended Mix) / Talk! Talk! Talk!
* 1989: Harlem Desire / Talk! Talk! Talk! / Harlem Desire (Extended Mix) / Kimbaley (My Ma-Mama Say)
* 1989: My Love (Remix) / Heartache (UK #46)
* 1989: My Love (Extended Remix) / Heartache / My Love (Remix)
* 1989: Megamix
* 1990: Chapel of Love (Radio Mix) / Chapel of Love (Instrumental)
* 1990: Chapel of Love (Honeymoon Mix) / Chapel of Love (Monastery Mix) / Chapel of Love (Radio Mix)
* 1990: Chapel of Love (7" Version) / Chapel of Love (Hot Mix #1) / Chapel of Love (Hot Mix #2)
* 1990: Chapel of Love (Hot Mix #1) / Chapel of Love (Hot Mix #2)
* 1990: Chapel of Love / Chapel of Love (Instrumental) / Chapel of Love (Radio Mix)
* 1990: Freedom (Radio Version) / Freedom (Instrumental) (SWI #29)
* 1990: Freedom (Radio Version) / Freedom (Eight-O-Eight Mix) / Freedom (Instrumental)
* 1990: Freedom (12" Version)
* 1991: Sweet Soul Music (Radio Version) / Sweet Soul Music (Instrumental) (AUT #11)
* 1991: Sweet Soul Music (Radio Mix) / Sweet Soul Music (Soul Kitchen Mix) / Sweet Soul Music (Instrumental)
* 1991: Is This Love? / Is This Love? (Remix)
* 1991: Is This Love? (Come On Jamaica Remix) / Is This Love? (7" Version) / Is This Love? (7" Remix)
* 1991: Tonight! Tonight! / Love Train / High Fidelity
* 1992: Moonraker (Friendship 7 Mercury Mix) / Moonraker (Radio Version) / Moonraker (Instrumental)
* 1992: Moonraker (Deep Affinity Remix) / Moonraker (Tribal Base Mix)
* 1993: Baby Come Back (Please Come Home Mix: Extended Version) / Baby Come Back (Cavallino 12" Remix Rapino Brothers) / Baby Come Back ( Affinity Tranceuro Remix) (AUT #27)
* 1993: Baby Come Back (Teryiaky With The Rapino Bros Club Mix) / Baby Come Back (Teryiaky Instrumental) / Baby Come Back (Teryiaki With The Rapino Bros 12" Handbag Mix) / Baby Come Back (Affinity Tranceuro Mix)
* 1995: Gospel Train to London (Extended Club Mix) / Gospel Train to London (Club Remix) / Gospel Train to London (A Capella Version) (The New London Boys néven)
* 1995: Kumbaya (Single Edit) / Kumbaya (Extended Version) / Kumbaya (Instrumental) (The New London Boys néven)
Albumok
* 1988: The Twelve Commandments of Dance
* 1989: The Twelve Commandments of Dance (új kiadás, a Helpless helyett a London Nights szerepel rajta)
* 1991: Sweet Soul Music
* 1991: Chapel of Love (Dél-afrikai Köztársaság)
* 1993: Love 4 Unity
* 1995: Hallelujah Hits
* 2006: The Maxi Singles Collection vol. 1 (maxilemezek válogatása CD-n)
* 2006: The Maxi Singles Collection vol. 2 (maxilemezek válogatása CD-n)
* 2007: London Nights (válogatás)
VIDEÓK
Harlem Desire (másik klip)
Dance Dance Dance (csak zene!)
My Love (másik klip)
London Nights (másik klip)
London Nights (még egy klip)
Kimbaley (My Ma-Mama Say) (csak zene!)
Chinese Radio (rajongói klip)
Freedom (másik klip)
Az "Emberrabló Lányok" című film valóban létezik, bár sohasem mutatták be. Valaki fel is töltötte a Youtube-ra (http://www.youtube.com/watch?v=xHM-OFGU6tE). A filmben a fiúk nem tűnnek fel, csak a zenéjük, a teljes "The Twelve Commandments Of Dance" album hallható. Edem-et Gergely Róbert alakítja! További szereplők: Haumann Péter, Schütz Ila, Esztergályos Cecília, Tordy Géza, Csákányi László, Bíró Ilona (Ica), Máthé Erzsi, Kalapács József. Nagyon vicces kis korkép a rendszerváltásról, közben pedig a fiúk zenéje (euro disco) és Kalapács Józsinak köszönhetően a kemény rock szól. Akkoriban ezen stílusok kis hazánkban igen népszerűek voltak!
VálaszTörlésA fiúk első kislemeze (maxija) kétséget kizáróan az "I Gonna Give My Heart" volt 1986-ban - mely a "Fagylalt Tölcsér Nélkül" című magyar film egyik zenei betétje is volt -, a "Harlem Desire" csak 1987 tavaszán jelent meg.
Üdvözlettel:
Zoli