Az 1980-as évektől napjainkig
1980-ban Kovács Kati kimagasló munkásságáért SZOT-díjat kapott. 1981-ben részt vett a több év kihagyás után ismét megrendezett Táncdalfesztiválon, amelyet az Újra otthon című dallal nyert meg. (Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a közönség figyelmét akkor is, azóta is egyéb versenydalok jobban felkeltették: Limbó hintó, Vidéki lány vagyok, Bábu vagy, Szóljon hangosan az ének stb.) 1982-ben két diszkó stílusú világslágert tűzött műsorára: a Hol vagy Józsi? eredetijét az Ottawan énekelte (Hands Up), a Napfényes álom pedig a Goombay Dance Band Sun of Jamaica című örökzöldjének feldolgozása. Kati újabb nagylemeze, az Érj utol megint a V’Moto-Rock közreműködésével született meg. (Az együttes tagja, Lerch István volt Kati második férje.) Az Elfutok című szerzemény különösen nagy sikert aratott, a tragikus sorsú világsztár, Dalida több nyelven is elénekelte, a francia verzió címe: Une vie d'homme. (Kevésbé köztudott, hogy pár évvel korábban egy másik világsztár, Sylvie Vartan is elénekelt egy Kovács Kati-dalt, a Nálad lenni újra jó lenne francia változatát.) Az albumon hallható Szép szavak című dalból készült Kati első videoklipje. 1985-ben fellépett az Élő segély Afrikáért jótékonysági koncerten. 1986-ban művészi pályája elismeréseként Liszt-díjat vehetett át, amely a hazai könnyűzene legrangosabb elismerésének számít. 1988-ban a Tessék választani! soron következő versenyét nyerte meg a Kiabálj rám című dallal.
Az 1990-es évektől kezdve Kovács Kati többször szerepelt a televízióban különféle zenei műsorok háziasszonyaként, illetve vendégelőadójaként. A siker Kovácsa című műsorában például Gianni Morandit is vendégül látta. 1991-ben szerepet vállalt a Mechanikus narancs című musicalben, amely Anthony Burgess híres-hírhedt regényén alapul, zenéjét Pierrot szerezte. 1992-ben a sevillai világkiállításon Sarolt szerepét énekelte Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájában. (A szerepet eredetileg is neki szánták, ám különböző okokból az ősbemutatón még nem tudta eljátszani.) A következő évben Szörényi új rockoperájában, az Atilla, Isten kardjában lépett színpadra. 1994-ben újabb magas állami kitüntetésben részesült: a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át a Parlamentben. 1995-ben Vangelis 1492 című világslágeréhez írt magyar szöveget, amelyet az akkori magyar valóság ihletett. A feldolgozás kiemelkedő sikert aratott, a világhírű zeneszerző levélben gratulált a magyar énekesnőnek. Kati ugyanabban az évben tartotta pályafutása 30. évfordulójának jubileumi koncertjét a Budapesti Parkszínpadon. 1999-től három évig vezette a Magyar Televízió Slágertévé című nosztalgiázó könnyűzenei műsorát Haumann Péter társaságában.
2002-ben megjelent az énekesnő új albuma, a Gyere és szeress, amelynek címadó dalát Koncz Tibor és Szenes Iván írta. Négy évvel később Artisjus-életműdíjat kapott a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért. Hűséges külföldi közönsége, a németek sem feledkeztek meg róla, 2007-ben válogatást adtak ki német nyelvű dalaiból. Kati az új évezredben is fáradhatatlanul koncertezik, fellépett többek között a Cotton Club Singers, Jamie Winchester, Hrutka Róbert és a The Qualitons társaságában. Az utóbbi együttessel 2010 tavaszán országos turnén vett részt, melyet nyáron a Póka Egon Experience-szel folytatott. Ugyanebben az esztendőben megérdemelt sikert aratott a Volt Fesztiválon, az EFOTT-on és a Sziget Fesztiválon. A hazai bulvármédia már-már túlzott lelkesedéssel számolt be arról, hogy a világhírű Christina Aguilera 2010-es új albumán feldolgozta Kati emlékezetes fesztiválslágerét, az Add már uram az esőt! című dalt. A hír igaz is volt, meg nem is. Aguilera valójában nem dolgozta fel a számot, csupán kölcsönvett belőle egy néhány másodperces hangmintát (sample) a Woohoo című saját felvételéhez. Noha az effajta hangmintakölcsönzés állítólag jogdíjmentes (??), mindenesetre a külföldi kiadó Aguilera CD-jén korrektül feltüntette a felhasznált magyar szerzemény címét, szerzőit és eredeti előadóját. Koncz Tibor munkájuk elismerésének tekintette, hogy Aguilera pontos forrásmegjelölést adott, hiszen „aki csak úgy meghallgatja Aguilera számát, biztosan nem ismer rá benne a miénkre”. (Jómagam is csak nagyon nehezen figyeltem fel a kölcsönvett részletre.) A Woohoo mindazonáltal egy újabb esélyt jelent arra, hogy a külföldi közönség újra felfigyeljen a magyar könnyűzene történetének egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb és legrokonszenvesebb egyéniségére: Kovács Katira.
2011 tavaszán az MSZP nőnapi ünnepségén a párt nőtagozata által alapított közéleti díjat akarták átadni az énekesnőnek. Kovács Kati visszautasította a díjat, és nem jelent meg a rendezvényen. Az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy 45 évig kizárólag az énekléssel foglalkozott, és nem vett részt a politikában. Ezen az álláspontján a jövőben sem kíván változtatni. „Zeneszerető embereknek szeretnék énekelni a jövőben is, mindenféle elkötelezettség nélkül. Köszönöm azoknak, akik szeretnek és mellém állnak, de a [...] díjat nem vehetem át, mivel úgy érzem, hogy a politikához kapcsolódik.” Tíz évvel később, 2021 szeptemberében azonban Kovács Kati is aláírta a Fidesz kormánypárt által kezdeményezett „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” petíciót, ahogy több más híresség is, például Zalatnay Sarolta. Jelen sorok írójának ezzel igen nagy csalódást okozott. Nem azért, mert Kati nem szereti Gyurcsányt, akit magam sem kedvelek, hanem azért, mert önmagát meghazudtolva mégiscsak felsorakozott a politikai partvonalon, és a gyűlölet ellen egy olyan petíciót tartott fontosnak aláírni, amely szerintem éppenhogy gyűlöletet kelt. Aláírásával párhuzamosan – bár a művésznő állítása szerint attól teljesen függetlenül – Zalatnay tízmilliós állami támogatást kapott egy „életmű-koncertsorozat” lebonyolítására. Hogy Kovács Kati is kapott-e ilyen nagyvonalú állami támogatást merő véletlenségből épp az aláírás időpontjának környékén, arról még nincsenek hiteles információk.
Az elmaradt világhír
Erdős Péter, a magyar „popcézár” az 1970-es évek végén egy nagy visszhangot kiváltott nyilatkozatában három éven belül magyar világsztárt ígért a közönségnek. (Azóta nem három, hanem harminc év is eltelt, magyar világsztár még sehol.) Kimondatlanul is valószínűleg a Neoton Famíliára gondolt, amelynek karrierjére kiemelt figyelmet fordított. Pedig Kovács Kati előtt már évekkel korábban megcsillant a lehetőség, hogy Nyugat-Európában is befusson. Tehetségére a vasfüggönyön túl is felfigyeltek, tévészereplésekre, koncertekre, lemezfelvételekre hívták, ám az ajánlatok nagy része a magyar illetékes szervek bürokratizmusa és érdektelensége miatt elúszott. A magyar énekesek és zenészek akkoriban nem rendelkeztek állandó útlevéllel (ahogyan a mezei honpolgárok sem), a nyugati meghívások alapkövetelménye viszont a gyorsaság volt, vagyis napokon belül vagy akár azonnal utazni kellett volna. A nemzetközi poppiac ugyanis folyamatos mozgásban van, sehol nem tudnak hetekig, hónapokig várni egy-egy ígéretes előadóra. A magyar művészeknek szigorúan tiltották az önmenedzselést, vagyis azt, hogy az előadó saját magának keressen hazai és külföldi fellépési lehetőségeket. Erdős Péter később maga is elismerte, hogy – szakmai tévedésekkel bőségesen tarkított – pályafutása során Kovács Katit illetően tévedett a legnagyobbat, mert nem fordított kellő figyelmet a menedzselésére akkor, amikor még döntési pozícióban volt. Az elszalasztott vagy éppen másoknak átjátszott külföldi lehetőségekről Kovács Kati részletesen beszámolt Dám László Rockszámla című könyvében. Érdemes néhány esetet felidézni a tragikomikus példatárból.
1971-ben Kovács Kati vezette a nyugatnémet slágerlistát a Solang’ es Liebe gibt című dallal, amelyet Günter Loose és az akkoriban igen népszerű James Last bátyja írt Kai Warner művésznéven. A dal felkerült egy válogatáslemezre is, amely szintén sikert aratott. A nyugatnémet közönség élőben szerette volna látni és hallani Kovács Katit, akit a külföldi menedzser a lakásán hívott fel telefonon. Két hétre hívta meg az énekesnőt tízezer márkás gázsiért. Kati hitetlenkedő hangon kérdezett vissza: „Két hétre? Tízezer márkáért?” A vonal másik végén alighanem elégedetlenséget véltek felfedezni a hangjában, mert azonnal módosult az ajánlat: tíz napi munka ugyanezért a gázsiért. Kati azonban nem tudott azonnal utazni, mert minimum egy hónapig tartott az útlevéllel kapcsolatos ügyintézés. A nagyvonalú ajánlatot a külföldi partner nem ismételte meg. Egy másik alkalommal Kati a magyar küldöttség tagjaként utazott ki a cannes-i MIDEM-gálára. Véletlenül fedezte fel, hogy a japánok az ő egyik dalával reklámozzák magukat és a Yamaha-dalfesztivált. Amikor felhívta erre a japán képviselő figyelmét, szinte perceken belül szerződést tettek elé, hogy legyen a Yamaha-fesztivál díszvendége, egy francia menedzser pedig lekötötte őt két hétre egy menő együttes turnéjához. A történet hazai folytatását Kati így idézte fel: „Amikor hazajöttünk, első utam az Interkoncertbe vezetett, és elmeséltem a dolgot. A hölgy kinézett az íróasztal mögül, felhúzta a szemöldökét, és kimérten annyit közölt, hogy »kikéri magának az Interkoncert nevében, és vegyem tudomásul, hogy ezért ebben az országban büntetnek!«” Kati tudta nélkül az Interkoncert azt a választ adta a hivatalos meghívót is küldő francia félnek, hogy a művésznő megbetegedett, felépülése hosszabb időt fog igénybe venni. Szász Gábor menedzser az Omega együttest küldte ki arra a francia turnéra, amelyre eredetileg Kovács Katit hívták meg.
Előfordult, hogy csupán azért úszott el egy külföldi lehetőség, mert a váratlanul érkezett felkérés időpontjára Katinak előszerződése volt egy ORI-turnéra, és az iroda egyszerűen nem engedte el. A művésznő megtehette volna, hogy felrúgja a szerződést, ám ezzel az eltiltást kockáztatta. Hiszen önmagát nem menedzselhette, ha viszont az ORI nem foglalkoztatja, a felsőbb szervek pedig körlevélben tiltják meg a vidéki művelődési házak szervezőinek, hogy fellépni hívják őt, akkor Kati munka és megélhetés nélkül maradt volna akár hosszabb ideig is. Kiszolgáltatott helyzetéről keserű szavakkal beszélt: „Itt te a közönség előtt sztár lehetsz, de egy zenészhivatalnok előtt senki se vagy! Megalázott senki, aki a legképtelenebb helyzetekbe kerülsz az ORI folyosóján. Még a régi székházban, a Semmelweis utcában odalép mellém egy férfi, vállon vereget, és sejtelmes hangon mondja, hogy menjek be holnap hozzá. Amikor kérdezem, hogy »már ne haragudjon, de kihez kell majd bemennem?«, akkor megsértődik. […] James Last meg az öccse, aki az NSZK-beli sikeremet írta annak idején, és akinek végül is az istállójába tartoztam akkor, ő nem sértődött meg, és bemutatkozott… […] Nem mondja neki senki, ha másnap utazni akar egy fellépésre vagy tévéshow-ra, hogy »jaj, hát hagyjuk ezeket a gyerekségeket, és jöjjön vissza két hét múlva…« Mert ez szó szerint így történt, amikor egyszer azt hittem, hogy életem újabb nagy lehetőségével megyek be az Interkoncertbe, és ehhez viszont egy héten belül el kell utaznom!” (Megjegyzés: Kati nyugatnémet slágerének szerzője valójában nem az öccse, hanem a bátyja volt James Lastnak.)
Amikor néha mégis sikerült kijutni egy-egy nyugati vendégszereplésre, újabb probléma jelentkezett: a pénztelenség. Kati nem mert a hivatalosan megállapított kereten felül titokban több valutát kivinni magával, ám hiába könyörgött, hogy természetesen kifizeti forintban azt a pluszpénzt, amelyre külföldön szüksége lenne, elutasították a kérését. Mit tudott tenni? „…ha külföldön meghívtak valahová, akkor a legtöbbször lemondtam. Nem tudhattam, hogy mikor kerülök olyan helyzetbe, amikor nem tudom kifizetni a számlámat. […] Valuta folyószámlám egyszerűen nem volt, úgyhogy rettegtem attól, hogy egy szórakozott vendéglátóm véletlenül elfelejti kiegyenlíteni az általa számomra rendelt cehhet, és akkor ott, helyben süllyed el a magyar popsztár a szégyentől! Az egyszerű magyar popnyuszi ki se merte tenni a lábát esténként a szállodából, nemhogy vacsorameghívásokat fogadjon el! Nagystílűen begubóztam, mintha az lett volna az allűröm, közben állandóan rettegtem, hogy még véletlenül se kerüljek egy sztárhoz illő helyzetbe, mert az üres zsebű sztárokat arrafelé nem nagyon ismerik, és bizony gyorsan elcsattan egy meghívás vagy taxirendelés, amit viszonozni is illik.” Az akadályok az évek múlásával elhárultak, az énekesek és zenészek jó ideje állandó útlevéllel rendelkeznek, és valutakorlát sincs már. Csak éppen a magyar könnyűzene iránt az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején feltámadt élénk nyugati érdeklődés múlt el visszahozhatatlanul…
DISZKOGRÁFIA
Kislemezek
* 1966: Nem leszek a játékszered / Isten veled szomorúság (Előadó: Harsányi Frigyes)
* 1966: Ami volt, az volt (Előadó: Koncz Zsuzsa) / Szeretném
* 1966: Ördögből angyal lehetnél (Előadó: Mátrai Zsuzsa) / Többé ne telefonálj
* 1967: Bolond az én szívem / Veszíteni tudni kell
* 1967: Csak az igazat / Ráz a villamos
* 1967: Még visszaléphetsz (Előadó: Magay Clementina) / Neked se jó
* 1967: Tedd boldoggá / Majd ha beszél a jég
* 1968: Egy pesti vasárnap / Mindennap találkozhatnánk (Közreműködik: Aradszky László)
* 1968: Itt van a világ vége / Nem születünk százszor
* 1968: Ne akard őt elrontani / Szerelemben soha nincsen igazság
* 1968: Ne lépd át a küszöbömet többé
* 1969: A festő és a fecskék / Fekete Beat (Előadó: Zalatnay Sarolta)
* 1969: Babák (Közreműködik: Harangozó Teri) / Hazudik a drága
* 1969: Hull a hó a kéklő hegyeken / És mégis mozog a föld (Előadó: Bencze Márta)
* 1969: Jaj, de hideg van / A zápor (Előadó: Harangozó Teri)
* 1969: Jó szerencsét / Vad szelek (Előadó: Mezei György)
* 1969: Katicabogár / Keserű a méz
* 1969: Lady Carneval (Előadó: Korda György) / Dalmát elégia
* 1969: When the Gypsies Sing and Dance Tonight / The Park in the City
* 1969: Zigeunerliebe / The Park in the City
* 1970: Cigánydal (Előadó: Koós János) / Mini vagy maxi? (Közreműködik: Koós János)
* 1970: Jó barátom (Előadó: Komár László) / Átmentem a szivárvány alatt
* 1970: Mégis ő / Még van időnk
* 1970: Rézkilincs / Ezt az egyet akarom
* 1970: Szívkirály / A szerelem (Közreműködik: a Bergendy együttes)
* 1970: Túl vagyok én (Előadó: Dékány Sarolta) / Jaj, nem vigyáztam!
* 1971: Vihar után / A pesti férfi
* 1971: A régi ház körül / Most kéne abbahagyni
* 1971: Csúzlis Tom / Akkor bizony furcsa világ lesz
* 1971: Fekete madár / Mondd, mi bajod van?
* 1971: Love Story / Free Again
* 1971: Ninna, nanna / Cigányfiú (Előadó: Koós János)
* 1971: Rózsák a sötétben / Mit remélsz?
* 1971: Solang' es Liebe gibt / Ein Tag im September
* 1971: Jahr für Jahr / Wenn ich wüsste, dass es Liebe
* 1972: Add már uram az esőt! / Aranyhídon mentem
* 1972: Egy mákszemnyi szerencse / Soha többet
* 1972: Hintáslegény / Elmúlás
* 1972: Hogy vagy, pajtás? (Közreműködik: Koós János) / Földi szerelem (Előadó: Koós János)
* 1972: Kifulladásig / Álom, mutasd meg nekem
* 1972: Mammy Blue / Te kékszemű
* 1972: Merre mentél tőlem / Menjünk világgá
* 1973: Arcok a sötétben / Bolond pár
* 1973: Úgy, mint ő / Aki látta a tengert (Előadó: Mezei Zsuzsa)
* 1973: Voltam már jó, rossz / Miért nem sikerül
* 1973: Wind, Komm, bring den Regen her / Komm laß uns gehn
* 1973: Alles, was du gern hast / Sehnsucht
* 1973: Sunday, Sunday / 悲しみに光さして
* 1974: Dzisiejszy świat to
* 1974: De furcsa ez a világ / Csupasz Hold
* 1974: Egy nagy szerelem / Ugye, szép?
* 1974: Felesleges esték / Minden út érdekes
* 1974: Holnaptól nem szeretlek / Nézlek, amíg alszol
* 1974: Szomorú ló / Ugyanez az utca ez
* 1975: Akinek nincs baja / Én igazán szerettelek
* 1975: Találkozás egy régi szerelemmel / Nehéz a boldogságtól búcsút venni (Előadó: az Apostol együttes)
* 1975: Hej, Finger Weg / Es regnet immerzu
* 1975: Rock'n Roller / Male mir, Sonne
* 1976: Egy hamvas arcú kisgyerek / Légy mással boldogabb
* 1976: Hogyha elhagysz / Egy nyáron át…
* 1977: Ha legközelebb látlak / Indián nyár
* 1977: Nem leszek a játékszered / Most kéne abbahagyni
* 1978: Megtalálsz engem / Rock tanóra
* 1978: Óh, ha rajtam múlna / Kötődés
* 1978: You Don't Bring Me Flowers / Sweet Little Sixteen
* 1979: Bár itt lehetnél / Elmúlt a nyár
* 1979: Bölcsődal (Előadó: Hofi Géza és Bolba Tamás) / Fogsz te a fox helyett (Közreműködik: Hofi Géza)
* 1979: Jó lenne, ha táncolnál velem / Aludnod kéne már
* 1979: Úgy szeretném meghálálni / Isten hozzád, kedves városom
* 1980: Mama Leone / Nem tudjuk még
* 1980: Menetjegy / Ne aludj el
* 1980: Mr. Kojak (Előadó: Somló Tamás és Presser Gábor) / Ennyi kell
* 1981: Újra otthon / Tizenéves őrült voltál (Előadó: Delhusa Gjon)
* 1982: Hívlak / Ne gondolj rám
* 1982: Hol vagy Józsi? / Napfényes álom
* 1982: Így legyen / Ne vedd fel a telefont
* 1983: Где ты, Ёжи? / Солнечный сон
* 1984: Gyere el, ha bántanak
* 1984: Where You Gonna Run / Take Me Home
* 1985: Álmodj, kiskölyök / Johnny and Mary
* 1987: Mindig ami új, az az érdekes / Szerelem száz háton (Előadó: Koncz Tibor)
* 1987: Nyújtsd a két kezed / Segít a dal (Előadó: a Neoton Família)
* 1988: Keringő (Magány) / Árnyék
Albumok, válogatások
* 1970: Suttogva és kiabálva
* 1972: Autogram helyett
* 1974: Kovács Kati és az LGT
* 1974: Kati Kovács (NDK)
* 1975: Intarzia
* 1976: Közel a Naphoz
* 1976: Kati (NDK)
* 1976: Rock and roller (válogatás)
* 1977: Csendszóró
* 1978: Életem lemeze
* 1979: Szívemben zengő dal
* 1980: Tíz
* 1983: Érj utol
* 1985: Szerelmes levél indigóval
* 1986: Kívánságműsor (válogatás)
* 1990: Szólj rám, ha hangosan énekelek (válogatás)
* 1992: A Kovács Kati (válogatás)
* 1992: Forgószél
* 1996: Love Game – Vangelis 1492
* 1999: Édesanyámnak szeretettel
* 2000: Kincses sziget
* 2002: Gyere, szeress
* 2007: Die großen Erfolge (Németország) (válogatás)
FILMOGRÁFIA (filmszerepek)
* 1967: Ünnepnapok
* 1968: Eltávozott nap
* 1968: A hamis Izabella
* 1968: Fejlövés
* 1968: Holdudvar
* 1968: Fényes szelek
* 1977: Ők ketten
* 1990: Kártyaaffér hölgykörökben (tévéfilm)
* 1993: Atilla, Isten kardja (tévéfilm)
* 1999: Rosszfiúk
* 2003: Boldog születésnapot
VIDEÓK
Ugyanez az utca ez (csak zene!)
Hogyha elhagysz (csak zene!)
Egy nyáron át... (csak zene!)
Indián nyár (csak zene!)
Indián nyár (Közreműködik: Mohai Gábor)
Úgy szeretném meghálálni (csak zene!)
Nem tudjuk még (csak zene!)
1492 (csak zene!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.