LOU DEPRIJCK

Lou Deprijck (Belgium, Lessines, 1946. január 11.) belga énekes, szerző és zenei producer eredeti neve: Francis Deprijck, barátai szólítják Lou-nak. A világ különböző pontjain megjelent lemezein vezetéknevét a legváltozatosabb módokon írták el: De Pryck, Depryck, Deprijick, Depryk, Depreijck, Depriyck stb. Az 1970-es, 1980-as évek európai popzenéjének egyik népszerű alakja volt. Két együttesben is kulcsszerepet töltött be: a Two Man Sound és a Lou & Hollywood Bananas zenéje latin-amerikai és karibi hangulatot idézett. Producerként meghatározó szerepet játszott Viktor Lazlo és Plastic Bertrand sikereiben. Az új évezredben kiderült, hogy Plastic Bertrand első négy lemezének valamennyi dalát igazából Deprijck énekelte, beleértve az 1977-es Ça plane pour moi című örökzöldet is.

KARRIERTÖRTÉNET

Two Man Sound

Lou Deprijck életéről nagyon kevés információ található a világhálón. Annyit lehet tudni róla, hogy egy időben a belga RTT állami telefontársaságnál dolgozott. Zenei karrierje az 1960-as évek végén kezdődött, méghozzá nem túl szerencsésen. Egy lessinesi zenei fesztiválon lépett fel első együttesével, a Liberty Sixszel. A Mais que fait ma soeur dans la machine à vapeur című szerzeményt adták elő, amely kislemezen is megjelent, ám csupán 200 darab fogyott el belőle. Szerencsére a kudarc nem vette el Francis kedvét a popzenei pályától. Első lépésként megpróbált megfelelő művésznevet találni. Ilyesmikkel próbálkozott: Pop, Billy Belushi, Dario Ramirez, J. P. Hawks, B. Buster, Bass Master I, Gene Steinbecket, Lee Kane, Marylin Mansfield – e nevek többségével azonban valószínűleg csak a pornóiparban lehetett volna befutni. Végül megtartotta családnevét, keresztnevét pedig felcserélte a barátai által használt becenévre, a Lou-ra. Az 1970-es évek elején Sylvain Vanholme társaságában megalapította a Two Man Sound együttest. Vanholme sem volt kezdő a szakmában: korábbi együttese, a Wallace Collection nevéhez fűződik a Daydream című örökzöld sláger. Noha Lou és Sylvain mellé később betársult egy kedélyes dobos is Pipou Lacomblez személyében, a Two Man Soundból mégsem lett Three Man Sound. Az együttes vidám, latin-amerikai hangulatú zenéjével tulajdonképpen a Saragossa Band és a Gibson Brothers előfutárának tekinthető, repertoárjának egy része brazil karneváli dalok feldolgozásaiból áll. Első slágere az 1972-ben megjelent Copacabana volt, amely nem azonos Barry Manilow hat évvel későbbi örökzöldjével. A Two Man Sound következő évben megjelent Vini-vini című kislemezén közreműködött Dan Lacksman, a későbbi Telex együttes tagja, akinek Transvolta néven kiadott Disco Computer című kislemeze 1978-ban figyelemre méltó sikert aratott az európai diszkókban.

A Two Man Sound az 1970-es évek közepén jutott fel pályafutása csúcsára. Az 1975-ben megjelent Charlie Brown című kislemezének eladási példányszáma meghaladta az egymilliót. A következő évben a Disco Sambából csak a latin-amerikai országokban elfogyott egymillió 400 ezer darab. A dal egyébként önreklámnak sem volt utolsó, hiszen tulajdonképpen az együttes addigi slágereiből készült egyvelegről van szó. Mellesleg a Two Man Sound ezzel is megelőzte a korát, mivel az effajta diszkóegyvelegek igazából csak az 1980-as évek legelején jöttek divatba. Ugyancsak 1976-os keltezésű a Mariana és a So Fla-Fla, melyek szintén sikert arattak. A diszkózene divatja azonban különös módon nem segítette, hanem inkább derékba törte a Two Man Sound karrierjét. Hasonló zenei receptet követve ugyanis újabb és újabb együttesek léptek színre, és a közönség lassacskán elpártolt a belga triótól. A Two Man Sound végül is nem tűnt el teljesen, időnként megjelent egy-egy újabb lemeze, melyek közül az 1982-es Capital Tropical, illetve a Disco Samba 1985-ös változata érdemel említést. Lou fölös energiáit 1977-től egy újabb zenei projektekbe fektette.

Plastic Bertrand

1977-ben virágkorát élte a punkzene, és az irányzat népszerűségét Deprijck is igyekezett meglovagolni. Pipou Lacomblez társaságában egy punk jellegű számot írt Ça plane pour moi címmel. A dal további történetére vonatkozó netes információk részben hiányosak, részben egymásnak ellentmondóak. Az egyik verzió szerint maga Deprijck választotta ki a Hubble Bubble együttes oszlopos tagját, Roger Jouret-t, hogy a „modern kinézetű” fiatalember külseje „adja el” a sikeresnek ígérkező produkciót. Roger ekkor vette fel a Plastic Bertrand művésznevet. Egy másik verzió szerint a kiadó döntéséről van szó, mert az illetékesek szerint Deprijck megjelenése és a Two Man Soundhoz köthető zenei világa nem illett az új dalhoz. Pedig Lou állítólag még arra is hajlandó lett volna, hogy levágja a védjegyének számító bajuszát. Jómagam úgy vélem, inkább a második verzió lehet helytálló, hiszen ha Deprijck kezében lett volna a tényleges döntési jogkör, akkor valószínűleg nem lett volna szükség az évtizedekkel későbbi pereskedésre. Mindazonáltal feltételezhető, hogy Deprijck és Jouret egyezsége sokáig mindkét fél számára elfogadható volt, hiszen több évig dolgoztak együtt, és Plastic Bertrand első négy lemezének dalait valójában Deprijck énekelte fel a stúdióban. Lou a turnékra is elkísérte a sztárt. Az új évezredben azonban pert indított ellene, hogy a Ça plane pour moi után befolyó, még mindig tetemes jogdíjakat ő kapja meg. Bertrand először hitelrontásnak minősítette Deprijck akcióját, és ellenpert helyezett kilátásba. Az eljárás évekig tartott. A bíróság nyelvi szakértőket is bevont, akik végül arra a megállapításra jutottak, hogy az 1977-es felvétel előadója olyan tájszólást használt, amelyet a brüsszeli születésű Jouret nem ismerhetett, ellenben arra a vidékre jellemző, ahonnan Deprijck származik. 2010 nyarán Bertrand is elismerte, hogy korai lemezein tényleg nem ő énekelt.

Lou & Hollywood Bananas

1978-ban Deprijck egy újabb együttessel jelentkezett a poppiacon. A Lou & Hollywood Bananas kulcsfigurája természetesen saját maga volt, a hollywoodi banánokat pedig két csinos háttérénekesnő jelentette. Nekik nagyjából ugyanaz volt a szerepük, mint a magyar R-Go együttes „gidáinak”, ergó senkit nem érdekelt különösebben, hogy kik is ők valójában. Pedig egyikükre mindenképpen érdemes volt odafigyelni. Lou a Le Mirano bárban fedezte fel Sonia Droniert. Hamar kiderült, hogy a hölgy nemcsak igazi bombázó, de énekelni is tud. Tulajdonképpeni karrierje valójában a Lou & Hollywood Bananas megszűnése után, az 1980-as években kezdődött. Felvette a Viktor Lazlo művésznevet (a Casablanca egyik szereplőjét hívták így, akit Paul Henreid alakított), és dzsesszes dalokat kezdett énekelni, melyek közül a Breathless és a Sweet Soft and Lazy különösen nagy sikert arattak. Tulajdonképpen ő volt „a belga Sade”. Na de róla bővebben majd máskor, most kanyarodjunk vissza a Lou & Hollywood Bananashoz! A formáció első kislemeze, a Kingston Kingston 1979-ben egész Európában nagy sláger volt. Úgy reklámozták, mint az első francia nyelvű reggae-szerzeményt. A trió azonban nemcsak reggae-vel, hanem a szintén jamaicai eredetű skával is próbálkozott, amelynek a brit new wave-vel kombinált változata akkoriban igen népszerű volt egész Európában, főleg a brit előadóknak (Madness, The Specials stb.) köszönhetően. Noha a Lou & Hollywood Bananas dalait gyakran játszották a rádióállomások műsoraiban és a lemezklubokban, az együttes mégsem ért el akkora sikereket, mint a Two Man Sound. 1981-ben feldolgozták a The Rocky Horror Picture Show talán legismertebb betétdalát, a Time Warpot. Két évvel később az olasz Righeira Vamos a la playa című aktuális slágerét tűzték műsorukra, de lemezre vették a Two Man Sound által híressé vált Disco Sambát is. E sorok írójának kedvence a Ou c'est qu'Il fait chaud. 

1984-ben Deprijck Boris Bergmannal társult Les Epatants néven. Közös lemezük, a Collures azonban nem váltott ki számottevő visszhangot. 1996-ban Kubában Lou-t komoly baleset érte, 6 méter magasból kizuhant egy erkélyről. (A baleset körülményeiről a világhálón nem találtam részletesebb információkat.) Napjainkban Thaiföldön él, a festői szépségű Pattaja városában. A Vlaamse Televisie Maatschappij (vtm) flamand tévécsatorna a Vlamingen in Pattaya című műsorában számolt be az egykori popsztár thaiföldi életéről.

TWO MAN SOUND-DISZKOGRÁFIA

Kislemezek, maxik

* 1971: Everybody's on the Run / Chattanooga Town

* 1972: Copacabana / You're in Love

* 1972: Feeling Better / Yodelo

* 1972: Going Back to Mexico / So Goodbye!

* 1972: What Can I Do / Please Buy My Song

* 1973: Vini-Vini / Mama Tumba

* 1974: Amadé, Amadé / Somebody Is Ready to Love You

* 1975: Charlie Brown / Balaffon

* 1976: Disco Samba / Que Tal America

* 1976: Frou Frou / Caramba Senor

* 1976: Djin Djin / Caramba Senor

* 1976: Dijn Dijn / So Fla-Fla

* 1976: Mariana / Flamengocada

* 1976: So Fla-Fla / The Chacha Will Get You (Americano)

* 1977: Dancing Man / Bye Bye Love

* 1978: Disco Samba / Brazil o Brazil

* 1979: Kingston, Kingston (Lou and the Hollywood Bananas) / Que Tal America (Two Man Sound)

* 1978: Que Tal America / Brazil o Brazil

* 1979: Que Tal America / Samba Samba

* 1979: La Musica Latina / A Mexico

* 1980: Disco Samba Part 1 / Disco Samba Part 2

* 1980: Latin Waves / Capital Tropical

* 1981: Capital Tropical / A Mexico

* 1981: Capital Tropical / Americano

* 1983: Capital Tropical / Dance-A-Bamba

* 1985: Disco Samba / Que Tal America

* 1990: Samba Megamix / Que Tal America / Samba Megamix (Radio Edit)

* 1991: Coco Loco / Pygmée

Albumok, válogatások

* 1972: Rubro Negro

* 1973: Vini-Vini

* 1976: Charlie Brown

* 1977: Disco Samba

* 1977: Oye Como Va

* 1977: The Best of Two Man Sound (válogatás)

* 1979: La Musica Latina

* 1980: Latin Wave

* 1981: El Samba

* 1980: Cha Cha Cha Non Stop

* 1982: Capital Tropical

* 1982: Danser (válogatás)

* 1990: Basic Tropical (válogatás)

* 1992: Rythmo Tropical Classics Volume 2 (válogatás)

* 2006: Samba Megamix

LOU AND THE HOLLYWOOD BANANAS-DISZKOGRÁFIA

Kislemezek, maxik

* 1978: Kingston Kingston / C'est pas Noël

* 1979: Kingston Kingston / Ca Swingue Un Max (Dans Tes Bras) (promóciós lemez)

* 1979: Kingston Kingston (English Version) / Kingston Kingston (French Version)

* 1979: Les petites rues de Singapour / Le regard des filles

* 1979: Hollywood Hollywood (Ska English Version) / Hollywood Hollywood (Instrumental)

* 1980: Et puis et puis...rien / Jericho (Dance around the World)

* 1980: Hong-Kong Ska / I Won't Never Let You Go

* 1980: Pas peur du loup / Pourquoi as-tu quitté ma vie

* 1980: Wings of a Dove / Hong-Kong Ska

* 1981: 3ème dimension / Si t'étais dans mes chaussures

* 1981: J' suis en désamour / Cooky Paradis

* 1981: Time Warp / Big Bad Wolf

* 1983: Casanova (Je professore d'amore) / Roxy

* 1983: Oh! Look at Me Now / Roxy

* 1983: Vamos a la playa / The Blop / Cooky Paradis

* 1983: Vamos a la playa / The Blop

* 1989: Mange des tomates... / Message Thailandais

* 1992: Ou c'est qu'Il fait chaud / Est-ce que quelqu'un ici peut me dire ce que j'ai fait hier soir

Albumok, válogatások

* 1979: Kingston Kingston

* 1980: Lou & Hollywood Bananas Meet The Ska All Stars: Greatest Hits (válogatás)

* 1989: The Best of Lou and the Hollywood Bananas (válogatás)

* 1998: De Kingston à Singapour (válogatás)

TWO MAN SOUND-VIDEÓK

Charlie Brown 

Charlie Brown  (másik klip)

Disco Samba

Vini-Vini (csak zene!)

Mariana (csak zene!)

Capital Tropical (csak zene!) 

LOU AND THE HOLLYWOOD BANANAS-VIDEÓK

Kingston Kingston 

Time Warp 

Hong-Kong Ska (csak zene!) 

Jericho (csak zene!)